Eger - hetente kétszer, 1913

1913-12-13 / 100. szám

1913. december 13.

EGER. (100. sz.)

3

rálik legelső sorban a kritika céltáblájává, ha arról van szó, hogy egy bizonyos egyén ruházata az egészségi követelményeknek megfelelő-e, vagy pedig nem.

Az alsó ruházat anyagát a különféle gyapjú, gyapot, nemkülönben a lenből való, vagy selyemkelmék szolgáltatják. Fontos azonban ismernünk: vájjon ezek közül melyek a leginkább alkalmasak és melyekben vannak meg leginkább azok a képességek, amelyeket a higiénikus ruházkodásban a ruházat anyagaitól megkívánunk. Említettük, hogy a ruházat főcélja a test védelme az időjárás és éghajlat hatásai ellen. E cél mellett a ruházatnak védenie kell testünket egyrészt a gyors lehűléstől, másrészt pedig annak kigőzölgését és párolgását is magába kell vennie. Mindezek mellett még fontos követelmény marad az is, hogy a levegőnek hozzáférhető maradjon a test felülete, még a ruhán keresztül is. Ha a ruházat mindezeknek megfelel, akkor a test hőszabályozása a rendes mederben folyik és meghűlésektől nem kell tartanunk.

Mikor arra törekszünk, hogy testünk melege lehetőleg megtakaríttassék, akkor a gyapjúból és gyapotból szőtt, vagy kötött abóruhákra gondolunk. Az ily anyagokból készült finom, lazán szőtt vagy kötött szövetek és trikók rugalmasságukat még akkor is megtartják, ha már átnedvesedtek. Apró likacsaik, az úgynevezett pórusok, a levegő számára legnagyobb részben átjárhatók maiadnak. Ezért alattuk a test nincs gyors lehűlésnek kitéve. Ilyen szövetek és trikók a Jaeger- és Lahmann-féle gyártmányok.

A mi éghajlatunknak megfelelő és általában a nagyobb ingadozásokat mutató levegő- hőmérsékeknél legajánlatosabb a könnyű, kötött gyapotszövetű alsó-ruházat, viselése, amilyenek a Lahmann-készítmények. A nehezebb gyapjú alsó-ruházat viselése még téli évszakban sem ajánlatos. Ezek ugyanis erősen zsugorodnak, mi által tisztátalanokká, a testre nézve ártalmasokká válnak. Károsnak kell vallanunk az alsó-ruházat viselésének azt a módját, amely pedig eléggé elterjedtnek mondható, hogy az alsó-ruházat vastagsága azok viselőinél sab- lonosau csak az évszakkal változik, holott annak a mindenkori időjáráshoz kell elsősorban alkalmazkodnia, valamint tekintetbe kell vennünk a ruházatot illetőleg a helyiséget is, ahol dolgozunk, a munkával együtt, amelyet végezünk.

A simán szőtt len- és selyemszövetek (hasonlóképen a gyapjú-, vagy gyapotkelmékhez) szintén magukba szedik a testfelület páráit, de igen hamar telítődnek is. Pórusaik elzáródnak, rugalmasságukat elveszítik és szorosan a testhez simulnak. Ez pedig nem kedvező, mert egyrészt a természetes kigőzölgésre hatnak gátlóan, másrészt pedig nem lévén alattuk levegőréteg, sokkal nagyobb lesz a szervezet hővesztesége.

Alsó- és felső-ruházatunkat illetőleg — a másik igen fontos követelmény a tisztaság. Nemcsak az esztétikai, hanem az egészségi okok egész sorozata követeli tőlünk azt, hogy ruházatunk tisztaságára nagyon is ügyeljünk. Felső- ruházatunk rendszeres tisztántartásával nemcsak azt érjük el, hogy abból a levegő szennyét mindenkor kiküszöböljük, hanem egyszersmind eltávolítjuk ez által az esetleg odakerült betegség-okozó csirákat is. Az alsó-ruházat szabályszerű változtatása testünk ápolásának sarkalatos pontja. A test páráit, izzadságát, a bőr szennyeződését az veszi magába és ha ilyenekkel telítődik, az egészségre csak káros lehet. Lehetőleg minél többször változtassuk tehát e ruhadarabokat. Főleg azok ne tévesz- szék a mondottakat szem elől, akiknél az iz- zadás könnyebben szokott beállani. Az ilyenek helyesen teszik, ha erősebb izzadások után (legyen az nappal, vagy éjjel,) alsóruházatot váltanak, amikor ajánlatos még a test szárazra dörzsölése is.

Nagy gondot fordítsunk a hálóingek használatára, amelyek szükségességét a már mondottak alapján bárki is megértheti.

A ruházat kérdésével kapcsolatos bőrápolás is a leglényegesebb kérdések közé tartozik.

Fölötte fontos intelmet kell még itt hangoztatnunk a nőkre vonatkozóan is. Az orvos- tudomány napról napra ostorozza a női divat egyik legártalmasabb szülöttét, a fü{öt, mely békóba veri a női testet, eltorzítja annak alkatát és elnyomorítja legfontosabb szerveit. Gátolja, nehezíti a légző mozgásokat, tökéletlenéi a szervezet légcseréjét s így a szervezet

egész háztartásában zavarokat okozhat. Az a szerencsétlen, döcögő kinai nő, kinek évszázadok szokása torzíttatja el lábait, csak szánalmas látvány nekünk, de nemesebb szerveinek tökéletes működése miben sincs gátolva. Nemzedékek nem sínylik ott e szokás következményeit. De a mi nőink fűzője felelőssé tehető még az utódok esetleges beteges fejlődéséért is.

A felső-ruházat kérdése már könnyebben szabályozható. A főbb higiénikus szempontok mellett már tág tér nyílik itt az egyéni Ízlés és szokás érvényesülésére is. Öltözetünk alkalmazkodjék a szabadban való tartózkodás alatt főleg a mindenkori időjáráshoz, szem előtt tartva e mellett még az évszakot, vagy az éghajlatot is. Helyénvaló lesz itt kitérni a női ruházat egyik higiénikus szempontból kifogásolható részletére, az uszályra. Szépséget, csínt a ruhának nem kölcsönöz, amit igazol az újabb idő egészségesebb fölfogása, mely már mindinkább kiküszöbölni is igyekszik a divatból. Káros hatása azonban az egészségre annál nagyobb, mert az utca szennyének, betegségokozó csirákkal fertőzött porának, fölszedésére és azoknak otthonunkba hurcolására semmi sem alkalmasabb nála.

Ajánlatos, hogy mindenkor rendelkezzünk a klimatikus változásoknak megfelelő többféle felsőruhával. Ne gondoljuk, hogy az enyhébb éghajlat alatt utazónak már semmi szüksége nem lehet ruhatárának melegebb darabjaira.

Nagyobb séták és kirándulások alkalmával számolnunk kell az időjárás esetleges hirtelen változásával. Ezért helyesen cselekszünk, ha felső-kabátot is viszünk magunkkal, vagy valamely könnyebb takaróval rendelkezünk.

Járjunk el körültekintéssel a lábbelit illetőleg is. A cipő legyen kényelmes, elég bő. Semmi esetben sem szabad szűk cipőben járnunk. Az ilyen lábbeli nemcsak hogy káros következményeket von maga után, de kedvét szegi a viselőjének minden szabadabb mozgásban. Helytelenítendök, mert a járást nehezítik, a magassarku cipők is. Ajánlatos a vastagabb talpú cipők viselése, mert igen vékony talpú cipőkben a járás, különösen keményebb vagy rögösebb utakon, fárasztóvá válik.

ros Tanátsa Executzio által, vagy a’ környűi- állásokhoz képest más foganatos büntetéssel- is fogja kínszeríteni. Mivel pedig a’ Fundusokon az épületek szaporítása a’ történhető Tűzre nézve igen veszedelmes volna, erre való nézve a’ Méltóságos Földes Uraságnak Rendelése, és Parantsolattya értelmében, melly szerint a’ Fun- dusoknak felosztása egy átallyában tilalmazta- tik, újonnan, és kemény büntetés alatt parantsol- tatik, hogy senki a’ Fundussán az épületeket szaporítani ne merészellye olly czéllal, hogy az ollyatén épület által akár melly szín alatt a’ Fundus felosztása következhessen.

5- ször Minthogy a’ bádog, és vass tsövek, mellyek a’ kályháknak füstye kivezetéssére tsi- náltattnak, igen veszedelmeseknek tapasztaltainak, arra való nézve az illyetén tsövek minden házaknál eltilalmaztattnak a’ fa, és fonásos épületekben, mellyekben veszedelmet okoznak.

6- szor Meghagyatik a’ Ház Birtokosoknak, hogy kiményeiket tisztán tartsák; a’ Kimény- seprőknek pedig, hogy az első Parantsolatra a’ kimény tisztítás végett, a’ kimények különbségéhez képest kiszabott fizetés mellett megjelenni tartozzanak, és ha nem hivattattnának-is, mindazonáltal minden két Holnapban, sőtt a’ holl folyvást nagyobb tűz szokott égni minden Holnapban legalább egyszer minden házat a’ kimények tisztíttása végett megkeressenek, mely- lyet ha a’ Ház Birtokos megengedni nem akarna, a’ Kiményseprőnek kötelessége lészen azonnal az oily at érdemlett büntetés végett a’ Ta- nátsnál bejelenteni. Hasonlóképpen, ha a’ hívásra a’ Kiményseprő a’ meghatározott fizetés mellett meg nem jelenne, tartozik őtet a’ Ház Birtokossá a’ Tanátsnál mingyárt feladni. Melly Rendelésnek által hágásáért, mind a’ gondatlan Házi Birtokos, mind a’ kötelességét elfelejtő Kiményseprő, a’ ki tudniillik hibásnak talál- tatik, 5-tűl fogva 50. forintokra fog büntetődni.

7- szer Hasonló büntetés alatt tilalmazta- tik, hogy a’ házak udvarain, és a’ házak között lévő kertekben senki szénát, vagy szalmát boglyában ■ tartani ne merészellyen, hanem kiki az ollyatén takarmányt, szénát, tudniillik, vagy szalmát, mellyet házánál fedelék alatt nem tarthat, a’ Méltóságos Kettős Földes Uraságok által kimutatandó szénás kertekben, a’ Várasson, és Hóstyákon kívül boglyákban, vagy kazalban köteleztetik rakatni.

8- szor Minden fábúl dolgozó Kézművesek kötelessek arra szorgalmatossan vigyázni, hogy az elhúló forgátsok minden estve a’ Műhelybűi bátorságos hellyre hordattassanak, sőtt az ollyan Műhelyekben, a’ belőlrűl való tüzel- lés, fűtés, vagy kandalló szorossan megtfltatik, úgy hogy az ezen Rendelést által hágók 5-tűl fogva 25. forintokig való fizetéssel, sőtt a’ kör- nyűlállásokhoz képest Aristommal, vagy testbéli fenyítékkel-is fognak büntetődni.

9- szer A’ házi hamu, és más veszedelmes szemetek, mellyek némelly mesterségek gyakorlásánál meggyűlni szoktak, bátorságos helyre tétessenek, a’ szemétdombra, vagy útzára, annál inkább a’ ház padlásra ne töltessenek, az előbeni Pontban kiszabott büntetés alatt.

10- szer Minden kereskedő emberek, a’ kik viaszkot, Olajt, szurkot, szekérkenőt, puskaport,

salétromot, kénkövet, terpetinát, kendert, szalonnát, és hájat szaporítnak, vagy elköltnek, és feldolgoznak, vagy vélek kereskednek, mind azon Rubrikákot házaikban, és műhelyeikben nagyobb mértékben sohase szenvedgyék, hanem mindenkor pinezékben, boltokban, vagy más ollyatén tűzet kiálható kamarákban tartsák, ’s arra gondot visellyenek, hogy oda tűzzel, vagy gyertyával senkise jusson. Ezen feliül minden Kézműves, vagy kereskedő emberek, a’ kik köny- nyen gyúlható materiálékat olvasztanak, vagy főznek, tartoznak minden kivétel nélkül minden ollyatén olvasztó üstre egy reá illő fődelet tartani, a’ mellyel az első lángvetés megfojtatt- hasson.

11- szer Azon kereskedőknek, a’ kiknek puska por árúlásra jussok vagyon, soha sem szabad az ő áros boltyokban többet, mint legfeljebb 4. fontnyi puskaport tartani: árúlásá- val-is tsak nappal, nem gyertyánál bánni; a’ többi nagyobb mértékben lévő provisió pedig minden tűztűl oltalmazott ’s egyedül arra való puskapor Magazinumba tartasson.

12- szer A’ konyhákban a’ házi Aszszo- nyok, és Tselédék a’ zsír, vaj olvasztás, és főzés mellett minden kitelhető vigyázattal legyenek: azon szerencsétlen esetre, ha valami a’ konyhában meggyúladna, eszekben tartsák, hogy ne vízzel, hanem földdel, és hamuval óltassék inkább a’ tűz, hogy hamarább megfojtódjon.

13- szor Szalmát vágni, lent, és kendert gerebelyélni, vagy egyébb hasonló munkát éj- tzaka tűznél, vagy gyertyánál tenni, minthogy az illyetén gyertyánál való félős munkábúl köny-