Eger - hetente kétszer, 1913

1913-11-29 / 96. szám

Előfizetési árak: Egész évre.. _ 10 korona. Fél évre _ _ _ 5 » Negyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 96. szám. A sajtótörvény. Eger, 1913. nov. 27-én. A képviselőházban megindult a szó­áradat a sajtóra vonatkozó törvény­javaslat ellen. Szándékosan használjuk ezt a kitételt „szóáradat,“ mert valódi értékeket nehezen tudunk kihámozni a beszédekből. Evvel persze nem mondjuk azt, hogy a munkapárti felszólalások valami szerencsések volnának, de a javaslat ellenzőinek éppen úgy nem sikerült meggyőzniük az ország közön­ségét a maguk igazáról, mint a kor­mány hívei nem tudnak hatni a tel­kekre, kivéve talán a Kenedi Gézának tapasztalt, komoly és jövőbe látó be­szédét, amelyért pedig — mert igazat mondott — betörték a fejét, továbbá az igazságügyminiszter meggyőződéses felszólalását. Egyszóval: a sajtótörvény tárgya­lásánál kevéssé látjuk azt a komoly alaposságot, az ügy fontosságának át- érzését, a nemzet jövőjéért való aggó­dást, vagy lelkesedést, a nagy célok határozott felismerését és e célokért való törekvést, amelyet éppen a sajtó­törvény-javaslat érdemelne meg min­deneknek részéről. Vázsonyi viccel, Csermák általánosságokat beszél, Ivánka abszolút készületlenséggel „ugrik be“, Egry obstrukeiós beszédében hetet- havat összehord, hogy most megvédel­mezze a „sajtó brávóit,“ akik ellen pedig rettenetesen kikelt pár évvel ez­előtt egy katolikus gyűlésen, Lovászyt a kormány elleni gyűlölet képtelenné teszi a tárgyias Ítéletre, a Polónyi erős bírálatának értékét pedig az szállítja le, hogy ő is dörgött igazságügyminiszter korában a „sajtó haramiái“ ellen stb. stb. így fest nálunk ennek az életbe­vágó javaslatnak a tárgyalása, holott pedig sine ira et studio kellene reá­mutatni a hibáira, érvekkel győzni meg róluk a javaslat beterjesztőjét; de vi­szont el kellene ismerni azt, hogy van­nak ám jó intézkedései is, amelyekre olyan szükség van, mint a mindennapi falat-kenyérre. A szociáldemokraták csak azért a paragrafusért jajgatnak, ami nekik fáj; a kiadók az ellen dö­rögnek, ami őket érdekli; az újságírók legtöbbje pedig túlságos szigorúnak XXXVI. ÉVFOLYAM. találja azt a részt, amely az eddigi felelőtlenséget megszünteti. És e sok panasz között szinte mellékessé válik a lényeg: a közösségnek, az országnak érdeke, a magyarság jövő fenmaradá- sának biztosítása. A fáktól nem látják az erdőt. Min­denki arra törekszik, hogy csak egy- egy részlet ellen hangolja a közvéle­ményt s általában pedig az a cél, hogy a kormányt buktassák esetleg ennek a javaslatnak révén, ennek a segítsé­gével, illetve ez által. Komoly, tisztes múltú lapoknak tartalmas, meggyőződéses cikkeit ol­vasom tíz év előttről, öt év előttről, 1910-ből, 1911-ből. Valamennyi fel- jajdul a sajtó büneiű, a sajtó kinövé­sein; valamennyi hangsúlyozza, hogy a nemzeti erkölcs és vele együtt a nemzeti jövő van a kockán. Mind azon lenne, hogy javítsa meg magát a sajtó, nyesegesse le ő saját maga a saját kinövéseit, mert minden mélyen gon­dolkodó attól tart, hogy ha a hatalom kezd a nyesegetéshez, mélyebben talál szaladni az ő kertész-ollója, mint kellene és kárt tesz, ahelyett, hogy — hasznot művelne. És mit tett erre a sajtó?! Talán javított magán; talán expiálta nagy bűneit? A világért sem! Büszkén em­legette, hogy a disznó-pásztor is újság­olvasással űzi az unalmát s a gulyás is újságot olvasva legeltet; olvas a bér­kocsis a bakon; mindenki olvas otthon, a vonaton, a kocsiban, a színházban, sőt olvas az utcán járva-kelve is. És mindenki újságot olvas. Mégis vajmi keveset törődött az újságírás avval, hogy — ha már min­denkinek és mindennap tálal — meg­felelő jó táplálékot adjon. A hatóságok is üldözik az élelmiszer-hamisítókat, mert termékeik ártalmasak a testi egészségre, de mikor szóltak valakinek, mikor bün­tettek meg valakit azért, mert ezrek­nek, százezreknek lelkét rontotta meg a megmérgezett szellemi táplálékkal. A sajtó éppen oly sok rosszat tett minálunk, mint amennyi érdem a ja­vára irható: tönkre tett, sárba gázolt minden tekintélyt; kiölte az emberek­ből a tekintélytiszteletet; kiölte a hitet; meglazította a nemzeti eszményekhez Szombat, november 29. való ragaszkodást; terjesztette az er­kölcstelenséget; gyakran dicsőítőén irt a gonoszokról; arcul verte az igazsá­got stb. stb. Rémítően sok bűne van a mi saj­tónknak. Egyiknek ez, a másiknak amaz; némelyikben a bűnöknek egész özöne. És evvel magyarázható az a közönyösség, amellyel az egész nemzet nézi a sajtóreformot; nem valami na­gyon haragszik a szigorú rendszabályo­zásért, mert azt tartja, hogy rászolgált a sajtó. Mindenki érzi, hogy a sajtó- szabadság a nemzet legbecsesebb java, de egyetlenegy jóérzósü embernek sem fáj a — sajtószabadosság megrend- szabályozása. Városi közgyűlés. Eger város képviselőtes­tülete csütörtökön délelőtt 11 órakor rendkí­vüli közgyűlést tartott a városháza nagyter­mében. A lanyha érdeklődés mellett lefolyt gyűlés egyetlen tárgya az uj szervezkedési szabályrendelet elfogadása volt. A szabályren­deletet ugyan a képviselőtestület már júliusban letárgyalta, de a vármegyei törvényhatóság visszaküldötte módosítások eszközlése végett a városhoz. Jankovics Dezső kir. tanácsos meg­nyitván az ülést, Szoko/ay Lajos tiszti főügyész felolvasta az újonnan átdolgozott szabályren­delet-tervezetet, amelyet már a szabályrendelet megalkotására kiküldött bizottság és az állandó választmány elfogadott. A szabályrendelet pont­jait annak idején ismertettük, azért evvel az alkalommal csak arra térünk ki, ami az átdol­gozásban uj és vitát keltett a városatyák között. A tisztviselők az uj szabályrendelet szerint, ha a fizetősök emelkedik, a családi pótlékot azért megkapják. Hivatalos kiküldetések al­kalmával 16 K. lesz a napidíj, melyhez, ha a ki­küldetés éjszakára is kiterjed, 10 K. külön dij járul. A 4 tanácsosi állásból egyet megszüntet­nek, amely helyett egy fogalmazói állást rend­szeresítenek. A rendőrfelügyelői állások helyett szintén egy fogalmazóságot állítanak fel. Rotschild Oszkár dr. indítványára a rendőrségi fogalmazók is egyenruhát kapnak. A rendőrtisztek első ruházati felszerelésökre a jövőben 300 korona átalányösszeget kapnak. — Rendkívüli köz­gyűlést a képviselőtestület tagjainak csak egy­negyede kérhet. — A szakosztályok uj elne­vezései: közgazdasági és pénzügyi, jogügyi és közigazgatásügyi szakosztály. A napi munkaidő az elöljárók számára 6„ a seared- és kezelő- személyzeté 7 óra lesz. Majd afölött döntöttek, hogy a fogyasztási pénztár megmaradjon-e, vagy pedig a közpénztárba olvasszák bele. Rotschild Oszkár, Méiypataky Ignác, Kánitz Dezső és az elnöklő Jankovics Dez«ő véleményének előterjesztése után a közgyűlés a statusquo ante mellett határoz. Végezetül Jankovics Dezső polgármester a szabályrendeletet elfogadottnak jelenti ki, mire a közarvűlég i/2l órakor végződött,. Hiába az iskola! Hiába az elemi, a közép­es a felső iskola, mert amit azok 6, 12, vagy 16 esztendő alatt építenek, azt a rossz sajtó I lerontja, vagy átformálja az élet folyamán.

Next

/
Thumbnails
Contents