Eger - hetente kétszer, 1913
1913-01-29 / 9. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség : Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények — = intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 9. szám. Önálló kereskedelmi és Iparkamarát! Eger város falai között He vés vármegye közgazdasági életére nézve nagy és elhatározó lépés történt vasárnap délelőtt. A vármegye iparos és kereskedő világát képviselve, mintegy 500 ember gyűlt össze a város közházánál, színükig töltve a tágas dísztermet, a belőle nyíló házasságkötési termet, a karzatot, sőt a folyosót is, és egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy: Hevesvármegye iparának és kereskedelmének föllendülését, fejlődését és jövő felvirágzását csak úgy látja biztosítottnak, ha a miskolczi Kereskedelmi és Iparkamarától elszakadva, Eger székhellyel külön, önálló kereskedelmi és iparkamara létesül! . . . / Es evvel az egyhangúan hozott határozattal, — melynek számszerű értékelésénél a többség a vármegyét illeti, mert hiszen a gyűlésen (Gyöngyöst kivéve) a vármegye minden vidéke képviselve volt, — az eddig szeparált kamara-kérdés egy csapásra a vármegye közügyévé emelkedett. Mert eddig az előkészítő bizottságnak egri s Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Tiszafüreden (tehát a vármegye ipari és kereskedelmi gócpontjain) tartott vidéki gyűlései csak az iparosok és kereskedők közvéleményét irányították; most, a vasárnapi nagygyűlésen, a vármegyei iparos és kereskedő érdekeltségnek egész egyeteme nyilatkozott, megjelölve az utat és módot, amellyel a közélet két fontos gazdasági szervének: az iparnak és kereskedelemnek boldogulása várható. Ez a boldogulás pedig a társadalom előtt nem lehet közömbös, ha — maga is boldogulni akar. Miskolcz várost, mely nem is olyan régen, még jóval kisebb és jelentéktelenebb volt Egernél, egy nagy vidék emporiumává, erőtől duzzadó, fejlett gazdasági viszonyok között élő ipari és kereskedelmi középponttá növelte az ipar és kereskedelem, amely középpontból Borsodmegyére is áldásos előnyök sugároznak. Ébben a munkában pedig Kereskedelmi és Iparkamarájának nagy része volt, mert az ipar és XXXYI. ÉVFOLYAM. kereskedelem fejlődésének kulcsa az ő kezében van! . . . Hát mi is fejlődni akarunk! A mi iparunkban és kereskedelmünkben is megvan az életképesség! Ezért kivánjuk Egernek és Hevesvármegyének az önálló kereskedelmi és iparkamarát! A nagy és elhatározó lépés megtörtént. A közóhaj Írásba foglaltan, az összes közéleti tényezőktől és hatóságoktól támogatva, készen áll és Kállay Zoltán dr., v. b. 1.1., főispánunk vezetése alatt, a vármegye országgyűlési képviselőivel élén, monstre küldöttség adja át majd Budapesten a kereskedelemügyi miniszternek, akié a döntő szó ebben a reánk nézve égető kérdésben. Hisszük, hogy ez a döntő szó kedvező lesz, mert azzal, hogy mi boldogulni akarunk, nem sértjük senki érdekeit, csak a magunk értékét növeljük, hogy gazdaságilag is hasznos tényezője lehessünk az országnak. * Tudósítónk az impozáns lefolyású nagygyűlésről a következőket jelenti: Vasárnap délelőtt a vármegyének minden részéből népes küldöttségek érkeztek Egerbe, hogy Hevesvármegye iparosainak és kereskedőinek képviseletében részt vegyenek azon a nagygyűlésen, amelyet az önálló hevesmegyei kereskedelmi és iparkamara létesítése érdekében, Eger város közházának dísztermébe hivott össze az ügyért fáradozó előkészítő bizottság. A nagygyűlés délelőtt yall órakor vette kezdetét a zsúfolásig megtelt díszteremben, ahol ez alkalomból vármegyénk iparosainak és kereskedőinek képviselőin kivül, Eger város iparosaival és kereskedőivel együtt, ott láttuk Hevesvármegye és Eger város vezető férfiai- nak szinét-javát. Az elnöki széket a mozgalom lelkes vezetője, nagyecséri Kánitz Dezső kamarai tag, bankigazgató foglalta el, aki meleg szavakkal üdvözölve a nem remélt nagy számban megjelent érdeklődőket, fölhívta az előkészítő bizottság jegyzőjét, Kállay Miklóst, hogy a mozgalom eddigi eredményéről és általában az előkészítő bizottság működéséről terjessze elő jelentését. Kállay Miklós szépen kidolgozott, tartalmas beszéd keretében ismertette a mozgalom célját és a várható előnyöket, amelyek Hevesvármegye iparára és kereskedelmére az önálló kereskedelmi és iparkamara révén háromolnak. Majd áttért az előkészítő bizottságnak agitációs gyűléseire, amelyeket Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Tiszafüreden tartott, Szerda, január 29. és amely ipari és kereskedelmi középpontokon a közvetetlenül érdekelt iparosok és kereskedők, a hatóságokkal egyetemben, szívvel és lélekkel csatlakoztak a kibontott zászlóhoz, amelyet az agitációs bizottság a Hevesvármegyei önálló kereskedelmi és iparkamara érdekében lobogtatott. Majd kérte a nagygyűlést, hogy a megkezdett munkához, hathatós támogatásával, a maga részéről is járuljon hozzá. Dörgő éljenzés volt rá a válasz, amely a legékesebben szóló kifejezője volt a nagygyűlés helyeslő határozatának. Ezután a kereskedelemügyi miniszterhez terjesztendő memorandum szövegét olvasták fel, amelyben le van írva a vármegye iparosainak és kereskedőinek ritka egyöntetűséggel kifejezett óhaja, hogy Hevesvármegyét a miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara területéből kiszakítva, Eger székhellyel, Hevesvármegyére nézve külön, önálló kereskedelmi és iparkamarát szervezzen a kereskedelemügyi kormány. Egy színmagyar vármegye iparának és kereskedelmének föllendülése, tehát fontos köz- gazdasági érdek fűződik ehhez, ami sem az államnak nem kerül külön költségébe, sem a vármegye iparosait és kereskedőit nem terheli meg nagyobb hozzájárulással, mert az önálló kamara föntartása egyelőre kikerül a most fizetett 16,000 korona kamarai illetékből és idővel, ha fokozódnának az önálló kamara költségei, bizonyára fokozódni fog ezzel kapcsolatban Eger és Hevesvármegye iparosainak és kereskedőinek teherviselő képessége is. A nagygyűlés a memorandum szövegébe is egyhangúan hozzájárult, majd nyomban megválasztotta annak a monstre küldöttségnek tagjait, mely a memorandumot Budapestre viszi és ott a vármegye országgyűlési képviselőivel egyesülve, a kereskedelemügyi miniszternek átadja. A küldöttségnek tagjai felerészben egriek, felerészben vidékiek. Ekkor nagyecséri Kánitz Dezső elnök indítványára a nagygyűlés kimondotta, hogy a nagygyűlés befejeztekor úgy, ahogyan van, teljes számban, átalakul küldöttséggé, és Kállay Zoltán dr. b. t. t. főispánnak lakására vonul, hogy felkérje őt a mozgalom támogatására, és arra, hogy hathatós befolyásával eszközöljön ki a kereskedelemügyi miniszternél kihallgatást a küldöttség részére, amelynek a miniszter elé vezetésére is fölkérik. A nagygyűlésnek még egy érdekes tárgya volt: Damó Oszkár lapszerkesztő indítványa. A lényege pedig ennek az indítványnak az, hogy ne hagyjuk elaludni ezt az üdvös mozgalmat, mely az iparosokat és kereskedőket ilyen szép egyetértésre és össztartásra ösztönözte, akkor sem, ha a mozgalom eredménye — kívülünk fekvő okok miatt — talán késedelmet szenvedne. Erős ipari és kereskedelmi közvélemény megteremtésére van szükség, mert ez a boldogulás legerősebb alapja. A mozgalom ébrentartására és a közvélemény megteremtésére ajánlja, hogy
