Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-24 / 77. szám
4 EGER. (77. sz.) 1913. szeptember 24. Elhunyt minoritapap. Az egri minorita rendháznak gyásza van. Hétfőn, szeptember hó 22-én Bagáry Lajos Norbert, egri minoritarendű áldozópap életének 36-ik, szerzetességének 10-ik évében hosszas szenvedés után elhúnyt. Temetése ma délután volt. Lelke üdvéért a rekviem ugyancsak ma volt 7 órakor a minoriták templomában. A Vitkovios-Önképzőkör megalakulása. Az egri kát. főgimnázium Vitkovics-Öuképzőköre vasárnap (f. hó 21-én) tartotta ezidei alakuló gyűlését. Madarász Fióris dr. vezető tanár megnyitó beszédében megemlékezett Eötvös József báró születésének századik évfordulójáról s az nj munkaév kezdetén az ő nemes alakját állította követendő eszményképül az ifjúság elé. Majd megtörtént a tisztviselők megválasztása; ifjúsági elnök lett ililék Jenő, titkár Reitmann István, főjegyző Pásztor Mihály, pénztáros Tóth László, lapkezelő Szabó Béla és háznagy Róter Ferenc VIII. o. tanulók. A kör elhatározta, hogy legközelebbi gyűlését az aradi vértanúk emlékének szenteli. A Quo vadis? Egerben. A Sienkiewitz világhírű regénye alapján készült és szintén világhírű filmet szombaton, vasárnap és hétfőn mutatja be az Uránia-mozgóképszínház, mely a gyönyörű darab előadásának jogát nagy áldozattal szerezte meg. A Quo vadis? előadásokra már most lehet jegyeket váltani a Miticzky Béla üzletében (Kaszinó utca, Uránia-épület). Megkezdődött a szüret. Az aggodalmasko- dóbb szőlősgazdák, akik nem sot at bíznak a verőfényes őszi idő tartósságában, megkezdették a szüretet szőlőhegyeinken. Nem akarják kockáztatni azt a néhány percentnyi termést, amit a többszörös jégverés meg a rothadás meghagyott. Sajnos, sok helyen annyi termés is alig lesz, ami a szüretelési költségeket fedezné. Másrészről, ha a meleg, napos időjárás állandó lenne, hellyel-közzel elég tisztességes a termés-kilátás. Igaz, hogy ezt nagyon kevés gazda remélheti. Vasúti karambol. A horti vasúti állomáson a f. hó 18-iki nagy szélvihar következtében egy megrakott teherrel kocsi, mely nem volt lefékezve, elszabadult és összeütközött a Füzesabonyból Hatvan-felé tartó 405 sz. gyorsvonattal. A gyorsvonat mozdonyának eleje és a teherkocsi megrongálódott, a kalauzkocsi kisiklott, a gyorsvonat mozdonyvezetője, egy postaszolga és egy gimnáziumi tanár neje súlyosan megsebesültek. Hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt, az az ügyes mozdony- vezető lélekjelenlétének köszönhető, ki a veszedelem közeledtére fékezett, az összeütközést teljességgel megakadályozni azonban már nem lehetett. A fekete rém. A lapoknak a füzesabonyi koleráról irt vaklármája után most komoly aggodalmat kelt az a hivatalos helyről is megerősített hir, hogy az Egerrel szomszédos Felnémet községben koleragyanus megbetegedés történt, amely halállal végződött. Az áldozat Jakab József 73 éves öreg ember, aki mezőőr Felnémeten. Vasárnap délután bentjárt a község korcsmájában és szokása szerint illuminált állapotban ment ki a határba, ahol azután rosz- szul lett és még az éj folyamán meghalt. Holttestét a hatósági orvosok felboncolták és azon az ázsiai kolera tüneteit konstatálták. Nagyobb bizonyosság okáért a halott beleit megvizsgálás végett felküldötték az Orsz. Bak- teorologiai intézethez, a közigazgatási hatóság pedig a kellő óvintézkedéseket haladéktalanul megtette. Apró krónikák. Megmérgezte magát. A péntekről szombatra virradó éjszakán Terliczky Ilona, a szarvastéri Morvay-féle korcsma fel- irónője, szublimát oldattal megmérgezte magát. Tettének elkövetése után a mentők beszállították a női kórházba, ahol öngyilkossági kísérletének okáról felvilágosítást nem adott. Felgyógyulásához van remény. — Tetötüz. Pász- tón özv. Tőkei Sándorné lakóháza leégett. — Tragikus halál. Rozsdás szögbe lépett Hatvanban egy Fehér János nevű polgári iskolai tanüló és vérmérgezést kapott. A szerencsétlen fiút Budapestre szállították a Szent János kórházba, azonban már késŐD, mert az elhatalmasodott bajon az orvosok nem tudtak segíteni és a szegény fiú meghalt. — Halál az árokban. Tarna- örsön Német András földművesnek hasonló nevű 2 éves fia a házuk mögött levő vízzel telt árokba esett és belefult. — Gyilkos cigány. Említettük, hogy két héttel ezelőtt Fekete János cigány Hevesen, az utcán, leszúrta Zöldi Mátyást. A boldogtalan embert az orvosi tudomány nem tudta megmenteni az életnek és belehalt irtózatos sebébe. A gyilkos cigányt letartóztatták. — A cséplőgép áldozata. Berger Izidor pásztói gazdaságában halálos szerencsétlenség történt. A csépléssel foglalkozó munkások közül Sípos András hasznosi lakos, aki a kévéket rakta a gépbe, a kévével együtt maga is belekerült a gép dobjába és halálos zúzódásokat szenvedett. A szerencsétlen embert haldokolva szállították a pásztói Margit kórházba, ahol még az éj folyamán meghalt. Rövid hírek. Svájci gazdák Hatvanban. A múlt héten 46 svájci gazda járt Magyarországon, akik tanulmány-utjuk közben megtekintették a Hatvanhoz tartozó nagyteleki mintagazdaságot is. — Államkölcsön az árvízkárosultaknak. A tiszafüredi járás főszolgabírója, Fiilöp Zoltán, járásának vezető embereivel elhatározta, hogy az árvízzel sújtott lakosság fölsegítésére és a mezőgazdasági károk enyhítésére 30—35 ezer korona államkölcsönt eszközöl ki a kormánytól, hogy ezáltal a tél fenyegető nyomorát korlátok közé szoríthassa. —A vonatfütty újra életbe lép. Mintegy két éve a kereskedelmi miniszter betiltotta a vasúti vonatok füttyjelzését az állomások előtt. Azóta azonban sok olyan baleset történt, melyet a pályaudvarokra jelzés nélkül berobogó vonat okozott. Azért most októbertől kezdve a miniszter rendeletére ismét fütyülni fognak a vonatok. — Allatdijazás. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület az idei állatdija- zások sorozatából — mint már jelentettük — szeptember hó 28-án Pásztón az október hó 5-én Hevesen tartja a tenyész-szarvasmarha jutalmazására szánt állatdíjazást. Minden alapvizsgára-, szigorlatra-, ügyvédi vizsgára készülő-jelölt forduljon tanácsért és útbaigazításért a Dr. Dobó Jogi- és Ügyvédi Szemináriumhoz, mielőtt a készülést megkezdené. Feltétlen szüksége van minden jelöltnek bevezető tanításra, szakszerű utasításra és magyarázatra. Enélkül a tankönyvekből készülve az anyag előtte nehézkes elv és szabálytömeg. Az intézet fokozatosan bevezeti az illető vizsgái tárgyakba. Szorosan alkalmazkodik a tanárok kérdezési módjához és felfogásához. Az intézet utján eléri a célt, rövid idő alatt elkészül, biztosítja vizsgája sikerét, tudása a vizsga-követelményeknek mindenben megfelel. Vizsgájára feleslegeset nem tanul. Ami fontos; az intézetünkben nyomatékosan lesz kiemelve. Otthonkészülők számára rövid, összefoglaló jegyzeteink vannak; mindenkor a vizsgaviszonyoknak megfelelők. Az intézet díjmentesen küldi meg a Jogi vizsga letétele cimű és az ügyvédi vizsgára vonatkozó kiadványát. Néhány előadást mindenki díjmentesen hallgathat végig a módszer megismerése végett. Felvilágosítás és eljárás mindennemű egyetemi és vizsgaügyben díjmentes. Levélbeli megkeresések e címre küldendők: Dr. Dobó Jogi- és Ügyvédi Szeminárium Kolozsvár, Bolyai-utca 3. Színház. Az apostol. Bourget Pál nagyhatású társadalmi drámája: Az apostol, pénteken este került bemutatóra az egri színpadon. És sietünk kijelenteni, hogy nagy sikert aratott. A közönség — ami drámai előadásnál bizony ritkaság, — szinültig megtöltötte a nézőteret és szívesen tapsolt a szereplőknek, akik tudásuknak és művészetüknek legjavával segítették diadalra az idegen talajból átültetett, idegen eszmék légkörében mozgó, de a legtermészetesebb emberi érzéseken, mesterien fölépített darabot. A miliő merőben dramatizált politika. Abban a korban játszik, amidőn a mai társadalmi renden már teljes győzelmet aratott a szocializmus; amikor már nem a tradíciók lelkesítik a tömeget, hanem az egyéni érvényesülés kerekedik fölül és a vallást, családi közösséget, vérköteléket „elavult társadalmi formák “- nak minősítve, az egyéni jogot helyezi a felforgatott társadalom lerombolt oltárai helyébe. Bourget drámájának hőse, Portai, az egyéni joguak vaskezü és ihletett ajkú íapostola. Két felvonáson át halálos csapásokat mér a mai, de már „réginek“ nevezett társadalmi rendre, hanem a harmadik felvonásban őt, az erőset, az apostolt töri össze az a picinyke husdarab, amit az ész fegyverével energikusan megvívott nagy harcaiban a kebelében feledett, és aminek közönségesen — szív a neve. Bourget drámájának ez a fordulat adja a legteljesebb sikert. Miért küzd a szocializmus, hamis jelszavakkal a tradíciók ellen? Hiszen a szocialistának is van szivei 0 is csak ember, és a szív a tradícióktól elválaszthatatlan!.,. A keret, amibe a dráma cselekménye beilleszkedik, mint látjuk, a régi és uj társadalmi eszmék harcából mutat be egy megkapó, találó képet. Hogy ennek a képnek minden egyes alakja életre kelt, rokonszenvessé vált és kivívta a közönség tetszését, ez már nem a szerzőnek, hanem a darab előadóinak érdeme. Ez a dráma is azok közül a művészi termékek közül való, amelyeknek ereje, élete, lelke az előadók játékában rejlik. Palágyi színtársulata oda kölcsönözte ezt az erőt, életet és lelket. A címszerepet (Portai) Palágyi Lajos játszotta. Üres dicséret helyett csak azt mondjuk az ambiciózus direktornak, hogy ezt az alakítását méltán sorolhatja legszebb sikerei közé. Doktor János (Bourdelot újságíró) szintén nagy sikerrel érvényesítette nehéz szerepének szépségeit, míg a többi nagyobb szerepekben Fenyő Emil (Portai György), Retteghy Margit (Claudelné) és Niczkyné (Portálná) jeleskedtek. De nem a kisebb szereplők rovására, mert ezek is valamennyien hozzájárultak Az apostol egri diadalához. Hétfőn este — közkívánatra — a darabot megismételték. (K.) Az elvált asszony. Fali Leónak nagy sikereket ért darabja kellemes és fülbemászó zenéjével telt házat gyűjtött szombaton. Az előadás a legjobbak egyike volt. Simán, gördülékenyen ment. Halmos Mici a címszerepben, Tisza Karola pedig mint Wander Loo Gon da, igen hatásosak voltak. Öltözékeik feltűnést keltettek. A fő férfiszerepet D'Arrigo adta, Az igazgató most vele kísérletezik a bonviván szerepek terén. (így legalább Miskey nem merül ki annyira.) A kísérlet, mint az Asszonyfalóban, úgy szombaton este is — jól sikerült. D’Arrigó kisterjedelmű hangjával igen ügyesen bánt. Reméljük, hogy tavasszal még kifejlettebb és gyakorlottabb hanggal fog megjelenni színpadunkon. Miskey igen hasznavehető tagja a társulatnak. Kellemes hangja még a magasabb regiszterekben is otthonos, amint azt ebben az operettben egy tenoristának is dicséretére váló módon bebizonyította. Bátori és Doktor alakításai a szokott jók voltak. Kedves volt a halászpár: Heltai és Füredi. Dózsa és Nyulassy igazi tudósok voltak. Rátkay, Makay, Koncz stb. kifogástalanúl működtek az összjáték érdekében. (F.) A dolovai nábob leánya. Vasárnap délután telt ház előtt és elsőrendű előadásban A dolovai nábob leánya ment. A szereposztás és a siker olyan, mint az előző előadás alkalmával. Az Aranyesőnek ismét nagy háza volt vasárnap este, mely sokat tapsolt a szereplőknek s a darabnak egyaránt, Az Aranyesőnek a műsor szerint még egy előadása lesz: a jövő vasárnap. És amilyen fölkapott a darab, még akkor is telt háza lesz, tekintettel különösen az — országos vásárra. Színházi műsor: 24. Szerda: Az elnémult harangok. Színmű. 25. Csütörtök : A fáklyák. Színmű. (Újdonság bérletszünetben.) 26. Péntek: A fáklyák. Színmű. 27. Szombat: A kis gróf. Operett. 28. Vasárnap: Aranyeső. Operett. 29. Hétfő : Diákhercegnő. Operett. (Újdonság bérletszünetben.) 30. Kedd: Diákhercegnő. Operett. 1. Szerda: Diákhercegnő. Operett, 2. Csütörtök: A telefon. Vígjáték. (Újdonság bérletszünetben.) 3. Péntek: A telefon. Vígj. (Utolsó előadás.) Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Eger, 1913. A* érseki líceum könyvnyomdája.
