Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-27 / 78. szám
Előfizetési árak: Egész évre.. _ 10 korona. Fél évre _____ 5 » N egyed évre ~ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. EGER Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények------ ■ - intézendők. ===== K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 78, szám. _—-=------ XXXVI. ÉVFOLYAM. ------— .. Szombat, szeptember 27. A pponyi és Kuníi. Eger, 1913. szept. 25. Vasárnap beszámoló volt Lehel városában s erre az alkalomra — az Apponyi Albert gróf beszámolói mindig országos jelentőségűek voltak — most is, mint minden más alkalommal, díszbe öltözött Jászberény. Illő tisztelettel fogadta az ő szeretett képviselőjét, akihez immár három évtizednél hosszabb ideje fűzi soha meg nem lazult, benső és erős kapcsolat. Nem csodálkozunk a kemény jászokon, akik minden útjában hűségesen kitartottak nagytudományu, világhíres szónoki képességű, ideális lelkű képviselőjük mellett. Elvégre Apponyi Albert sok mindenféle politikai ingadozása mellett is igen nagy érték, bár éppen lelkierejének gyengesége miatt nem tudott nagyobb sikerekhez jutni s e miatt nem váltak be a hozzá fűzött remények. És pályájának nagyobb kilengése talán soha nem volt, politikai ingadozása talán sohasem volt feltűnőbb, mint vasárnap, amikor a következetességükről, szinte makacs kitartásukról hires jász választók előtt együtt jelent meg a dobogón — Kunfival, a szociáldemokraták egyik vezérével. A politikai szélsőségek korát éljük, de az effajta együttest mégis csak különösnek, sőt furcsának kellene tartanunk, ha ugyan megdöbbentő nem volna. Apponyi Albert gróf végig járta már a magyar politikai életnek minden pártját, de két dologban: a vallásosságban és hazafiságban mindenkor in- tranzigens maradt. Ebből a kettőből, lettek légyen bárminő politikai fegyverbarátai, sohasem engedett. Hiszen éppen a vallásossága miatt érte évtizedeken át a legtöbb támadás, (a ha- zafiságot ugyanis nem lehet nálunk folyton támadni, mert a fegyver visszafelé sülhet). Ezért kapta a »szocialista« és »tudományos« folyóiratokban a »fekete gróf,« a »kongreganista gróf« nevet; ezért érte a legtöbb gáncs, a legtöbb gúny éppen a demokraták és szociáldemokraták részéről. És — welche Wendung! ... — most meg azoknak a megbízottja is eljön az Apponyi beszámolójára, azok részéről is beszédet mondanak, akik a leggyűlöletesebb harcot, a legkíméletlenebb háborút viselték Apponyi ellen évtizedek óta. Buchinger, Weltner, Posch, Bokányi, Kunfi stb. stb., a szabadgondolat és szociáldemokratizmus vezetői, a fórumon, ezrek szemeláttára veregetik meg az Apponyi vállát — leereszkedő elismeréssel. Valóban a lekötözött Gulliver jut eszünkbe, mikor a politikai érdek ezer szálával tehetetlenné tett szellemi óriást ilyen társaságban, ilyen környezetben, ilyen helyzetben látjuk. V alószínű, hogy a jászberényiek is ilyenféle sajnálkozást érezhették vasárnap, midőn egy emberöltő óta hűségesen megválasztott képviselőjüket együtt látták és hallották Kunfival. Valószínű, hogy a jászberényieknek, az el nem tántorítható, önzetlen hazafiaknak rosz- szul eshetett a Kunfi ur ajkairól hallani a hazafias lelkesítést. Hiszen, az ő pártja a legutóbbi időkig, minden ellen gyűlöletet hirdetett, ami csak tartozéka a haza fogalmának. Gyűlöletes ellenségei voltak a nemzeti múltnak, a hagyományoknak, a nemzeti érzéseknek és törekvéseknek, a hazai röghöz való ragaszkodásnak stb. stb. És a hithű jászok nagyon rossz néven vehették azt is, hogy az ő vallásos képviselőjük mellett ott áll az istentagadó párt megbízottja, a katolicizmust gúnyoló, sárral dobáló szociáldemokratizmus egyik vezetője. Az Apponyi lelkének nagyon szép vonása az, hogy megbocsát ellenségeinek; lelki nagyságra vall, hogy kart karba öltve jár azokkal, akik őt any- nyira és annyiszor gyalázták. De nem szabad volna elfelejtenie, hogy Kunfiék nemcsak őt bántották, hanem azok ellen is állandóan harcoltak, amelyekért ő oly ideális lélekkel küzdött: a haza és egyház ellen. Sőt a szociáldemokrata sajtóban még most is napirenden vannak a legmocskosabb támadások az ellen a katolicizmus ellen, amihez oly erősen ragaszkodik Apponyi Albert gróf . . . Nem; ez a politikai társulás nem erkölcsös. Ez nem vihet jóra. Ezt — bármennyire hirdetik is — nem a haza szeretete hozta létre; ezt csak a gyűlölet kovácsolta össze és tartja össze ideig-óráig. A vármegye virilisei. Borhy György udvari tanácsos, az igazoló választmány elnöke, az 1868: XXI. te. 28. §-a alapján ezennel közhírré teszi, hogy Hevesvármegye igazoló választmánya, a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjainak 1914. évre érvényes névjegyzékét, miután az alapul szolgáló adókimutatásokat a vármegye alispánja már előzőén közszemlére tette, — 1913. évi október hó 6-án, Egerben, a vármegyei főjegyző hivatalos helyiségében délelőtt 11 órakor megkezdendő és a szükséghez képest ugyanazon nap d. u. 3 órakor folytatandó nyilvános üléseiben állítja össze, illetve igazítja ki és ugyanakkor határoz az esetleg beadott felszólalások fölött is. Ezért mindazok, akik az adókimutatások egyes tételei ellen felszólalni kívánnak, avagy az 1886: XXI. te. 26. §-ában megjelölt kétszeres adószámítás kedvezményét igénybe venni óhajtják, felszólamlásukat, illetve kérvényeiket, jogosultságukat megfelelően igazolva, a jelzett határidőig Írásban, vagy az igazoló választmány ülésén szóval, annál is inkább mutassák be, illetve terjesszék elő, mert ellenkező esetben e kedvezményt az 1914. évre igénybe nem vehetik. Hevesmegye közállapotai. — Máj zik Viktor alispán jelentése az 1912. évről. — VII. (Kulturális viszonyaink.) Hevesvármegye kulturális viszonyainak ismertetését népoktatásügyünk állapotának bemutatásával kezdjük. A népoktatási intézmények legalsó tagozata, tudvalévőén, a kisdedóvás. Kisdedóvó intézetünk 30 volt a vármegyében és ezek 8 állandó- és 82 nyári gyermekmenház támogatásával összesen 9411 gyermeket részesítettek gondozásban. Míg egyrészről örömmel konstatáljuk, hogy a vármegye területén mindössze csak 8 olyan község van, amelyben nincsen semmiféle óvóintézet, másrészről nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a körülményt, hogy ha a vármegyénk területén gondozatlannak talált 4400 óvókötelest mind el akarjuk helyezni, akkor még legalább 14 uj kisdedóvóra van szükségünk és a meglevő óvóintézetek és állandó men házak közül is négyet fejlesztenünk kell, mivel egy-egy ilyen intézetre átlag még mindig 80 gyermek jut. Megjegyezzük itt, hogy meglévő óvóintézeteink vezetése az 1912. évben 29 óvónőre, 1 férfi óvóra, 7 állandó és 77 nyári gyermek- menházvezetőnőre volt bízva, akiket munkájok- ban 39 dajka támogatott. Az elemi népiskolák állapotrajzában még mindig több a kelleténél sötétebb tónus. Az iskolák örvendetesen fejlődnek ugyan, ámde a beiskolázás és iskolábajárás körül nincsen egészen rendjén a dolog. Már a tanköteleseknek összeírása is rossz és pedig nem csupán azért, i mert az összeírás a rendes iskolai beíratások
