Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-24 / 77. szám
1913. szeptember 24. EGER. (77. sz.) 3 Arló és Csépány községek érintésével Ózd állomásig. Egerre nézve az 1912-ben megindult és a vasúti menetrend javitására irányuló mozgalom eredménnyel végződött, mert a makiári állomás kibővítése folytán az 1913. évi nyári menetrendbe az eger-füzesabonyi vonalon uj vonatjáratot állított be a vasúti igazgatóság. Az iparhatóságok 617 iparigazolványt, 126 iparengedélyt és 22 ipartelepi telepengedélyt adtak ki a vármegye területén az 1912. évben. Az iparosok száma 3635, a kereskedőké 1766 volt a vármegyében. Érdekes, hogy Egeresedben, Ivádon, Kisfüzesen és Rózsaszentmárton- ban nincsen egyetlen kereskedő sem; Kisfüzesen ezenkívül még iparos sem lakik. Részvény- társaság 65 működőit Hevesmegyében. Néhány község maga is folytatott közüzemet. így: Demjén községnek kőbányája, Szarvaskő, Felnémet, Felsőtárkány községeknek korcsmája, Apcznak téglagyára, Szurdokpüspökinek mészárszéke volt és valamennyi haszonnal dolgozott. Felnémet községnek volt mészárszéke is, azonban ez a vállalkozása veszteséggel járt, tehát szikvízgyárat állított helyébe. Pásztó község sertéshús-széket létesített, minthogy azonban az ottani hentesek a sertéshús árát 10%-kai és a zsír árát 15%-kai leszállították, kölcsönös megegyezés alapján a község az üzemét megszüntette. Ipartelep 134 működött a vármegye területén, 100 gőzkazánnal, 98 gőzgéppel, 43 viz- motorral, 38 gáz- és benzinmotorral és 28 villamos motorz-al. Motor nélkül 18 ipartelep dolgozott. A munkások száma az ipartelepeken 198 műszaki tisztviselőből, 3082 munkásból és 127 inasból állott, akik közül 3019 férfi és 388 nő volt. Vármegyénkben a lefolyt évben összesen 458 gőzkazán volt üzemben és pedig 98 ipari célokat, 348 gazdasági és 12 egyéb célokat szolgált. Stabil gőzkazán 81, lokomobil 369, gőztartó és túlhevítő 8 volt. A posta forgalom az 1912. évben szintén nagy lendületet vett. A vármegye területére összesen 3,196,092 drb. levél, 1,778,948 levelezőlap, 1,696,030 nyomtatvány és áruminta, 866,859 portómentes levél, 266,448 ajánlott levél, 440,700 csomag, 26,744 pénzeslevél és 104,715 távirat érkezett. Az érkezett utalványok száma 206,254 volt s az értékük összesen 17,420,210 K. Föladtak a megye területén 233.175 drb. ajánlott levelet, 229,216 csomagot, 28,096 pénzeslevelet, 341,702 utalványt (20,430,480 K értékben) és 108,430 táviratot. A postatakarékpénztárba 38,260,145 K befizetés és 9,230,822 K kifizetés történt. A távbeszélő előfizetők száma 595, az állomások száma 700. Az 1912. év folyamán a törvényhatósági távbeszélő 13 uj középponttal bővült, melybe 16 község elöljárósága lépett be. Az év végén tehát összesen 46 távbeszélő központja van a törvényhatósági távbeszélőnek, melybe 55 nagyközség és körjegyzői székhely van bekapcsolva. A vármegye virilisei. A vármegyei törvény- hatóság legtöbb adót fizető tagjai 1914. évi névjegyzékének összeállításához szükséges adó- kimutatások a vármegye területén levő összes kir. és városi adóhivatalok részéről már beérkeztek a vármegyéhez és azokat az alispán az esetleges felszólalások megtehetése végett a várm. közigazgatási irodaigazgató hivatalos helyiségében (Vármegyeház I. emelet) a folyó évi október hó 5-ik napjáig közszemlére kitétette, ahol a szokott hivatalos órák alatt megtekinthetők. HÍREK. * Eger, 1913. szeptember 23-án. Tájékoztató. Szeptember 24. Országos vásár Pétervásárán. „ 28, 29, 30. Országos vásár Egerben. „ 29, 30. Országos vásár Hatvanban. Október 1. Országos vásár Tiszafüreden. „ 3. A színi szezon vége. „ 6. Az aradi vértanuk gyászünnepe. „ 6. Hónapos állatvásár Egerben. „ 6. Katonai utóállítás Egerben. „ 6. A hatvani főszolgabíró tárgy, napja Csányon. „ 8. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Po roszlón. „ 12. Magyarok Nagyasszonya ünnepe. „ 12. Országos vásár Makiáron. „ 12. Országos vásár Tiszanánán. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. Országos vásár Apezon. „ 14. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Markazon. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15, 16. Országos vásár Erdőtelken. Templom-avatás. Egernek legújabb ékességét, az egri status quo izr. hitközségnek pazar fénnyel és stílszerűen, művészi Ízléssel fölépített templomát vasárnap délelőtt fölavatták: az Igazság, Becsület, Szeretet és Béke jegyében . . . A fölavatás nagy ünnepséggel történt. Délelőtt 11 órakor a vármegye székhazának nagytermében a fölavatásra készülő izr. hitközség díszközgyűlést tartott, amelyen a nagyszámú közönségen kívül Hevesvármegye és Eger város hatósága, az összes állami hivatalok, az iskolák és egyéb kultúrintézmények és testületek, az Egerben állomásozó cs. és kir. 60. gyalogezred s a 10. számú honvéd zászlóalj tisztikara, továbbá Gyöngyös város közönsége és a vidék számos izr. hitközsége küldöttségi- leg vett részt. A díszközgyűlést a hitközség elnöke, nagy- ecséri Kánitz Dezső, nyitotta meg és meleg szavakkal köszönetét mondva a minden oldalról nyilvánult impozáns érdeklődésért, hálásan emlékezett meg az uj izr. templom építőiről, akik részben nagylelkű adományaikkal, részben az építés művészi és technikai munkájának keresztülvitelével lehetővé tették, hogy Isten dicsőségére, Egerben, ez az uj templom fölépült. A számban és erőben rohamosan fejlődő hitközségnek régi vágya volt már, hogy szűknek bizonyult kis temploma helyett újat építhessen. Ezt az óhajtását tette lehetővé Eger város és Hevesvármegye áldozatkészsége és az a körülmény, hogy a vármegye főispánjának közbenjárására, Eger város illusztris országgyűlési képviselője, Zichy János gróf, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, nagyobb államkölcsönt engedélyezett a templom-építés céljaira. Az uj templom 300,000 koronába került, Baumhorn Lipót budapesti műépítész tervezte és ifj. Wind István egri építész építette föl nagyobbára egri iparosokkal. A belső berendezés is, kezdve a remekbe illő üvegkupolától, a hatalmas villamos kandeláberekig mind-mind magyar termék, a magyar ipar fejlettségének bizonyítéka. Az építést három évvel ezelőtt, 1911-ben kezdték, és most, hogy felavatni készülnek az uj templomot, csupán a frigyláda és az oldalfalak belső festése van hátra, amelyet csak a falaknak teljes kiszáradása után lehet foganatosítani. Az elnök előterjesztése után az izr. hitközségnek megbízásából Klauber Frigyes főreáliskolai tanár kért szót és általános éljenzés között köszönte meg nagyecséri Kánitz Dezső elnöknek a templom építése körül kifejtett munkásságát és elévülhetetlen érdemeit. Ezzel a díszközgyűlés véget ért és a közönség egy része az [Jjvilág-utcai régi templomba vonult, ahol megható zsolozsma és Schweiger Lázár dr. rabbinak szívhez szóló bucsu-beszéde után, a 70 éves, tehát sok viharos időt átélt templom frigyszekrényéből kivették a Tórákat és a hitközség elöljáróságának a tagjai, menyezet alatt, ünnepi menetben vitték át azokat a Káptalanutcai uj templomba, amelynek zárt főbejáratát a hitközség elnöke, a Baumhorn Lipót műépítésztől átvett kulccsal kinyitva, a templomot ezzel az aktussal hivatalosan is átvette. A bevonulás a templomba lélekemelő látvány volt. A közönség nagy sokasága zsúfolásig megtöltötte a templom tágas hajóját és mialatt Kwartin S. budapesti főkántor, a budapesti dohányutcai templomi karral a gyönyörű szép, mélabus rituális énekeket énekelte, a Tórákat körül hordozták a templomban, majd pedig egyénkint behelyezték a frigyládába. Az örökmécs felgyujtása következett ezután, amelyet Schweiger Lázár dr. rabbi végzett hatásos ima és eszmékbeu gazdag, értékes beszéd kíséretében. Magát a templom-avatást a kar éneke után Hevesi Simon dr. budapesti rabbi végezte, akinek szónoki lendülettel elmondott avató beszéde mély hatást gyakorolt a hallgatóságra. Az épületes, szép ünnepséget a magyar nemzet imája, a Himnusz zárta be, amelyet a kar énekelt el és a jelenvolt más vallásu vendégek leemelt halappal hallgattak végig. Délután félkettőkor a Széchenyi-szállóban bankett volt, amelyen egymást érték a szép pohárköszöntők. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Kádár Ferenc hatvani járásbirósági végrehajtót hasonló minőségben a csurgói járásbírósághoz helyezte át. A szervita búcsúnak igen szép idő kedvezett. A szombat délutáni kisebb eső ugyan fedél alá szorította a távolabbi helyekről érkezett bucsusokat és úgy látszott, mintha néptelen lenne a vasárnapi búcsú. A körmenetben azonban, melyet Petrovits Gyula apát-kanonok, plébános vezetett, legalább 5—6 ezer ember vett részt. A távolabbról való kisebb látogatottságot kipótolták a közelebbi falvak hívői, kik vasárnap igen nagy számmal özönlöttek be a búcsúra, továbbá egriek is igen sokan voltak a körmenetben. Rátvay Géza dr. búcsúztatása. Az érseki jogliceum kari gyűlésének keretében ma délelőtt búcsúzott el jogakadémiánk tanári kara Rátvay Gézától, akit őfelsége, tudvalévőén, a kassai kir. jogakadémiához nevezett ki a római jog rendes tanárává. A kar régi, érdemes tagját Demkó György dr. rektor-kanonok búcsúztatta szép beszédben, mely kiterjeszkedett a Rátvay Géza dr. tanári és közéleti szereplésére, működésére. Ezután Rátvay Géza meghatottan mondott köszönetét társainak szeretetéért és érzékeny búcsú után távozott a kari gyűlésről. Rátvay Géza dr. holnapután kezdi meg előadásait a kassai kir. jogakadémián. Házi ünnepség az angolkisasszonyoknál. Petrovits Gyula apát-kanonokot, mint már említettük is, az angolkisasszonyok intézetének igazgatójává nevezte ki Szmrecsányi Lajos érsek. Az uj igazgató üdvözlésére tegnap délelőtt 11 órakor az intézet dísztermében jött össze az iskola nagyszámú tanári testületé és mintegy 700 tanulója. A növendékek sikerült házi ünnepség keretében mutatkoztak be s egyik leánykának üdvözlő beszédére szép intelmeket tartalmazó választ mondott Petrovits Gyula. Beszédében különösen hangsúlyozta, hogy a női léleknek legszebb ékessége a szeretet s nekik is evvel kell hozzájárulniok a kitűnő berendezésű intézetnek mintaszerű nevelő és tanító munkájához.
