Eger - hetente kétszer, 1913

1913-09-13 / 74. szám

6 EGER. (74. 8Z.) 1913. szeptember 13. Iskolaügy. Az iskolai mulasztások. — Iskolák és szülök figyelmébe. — Az iskolaév elején erre a nagyfontosságu ügyre hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy az iskolai mulasztások számát — főleg az elemi iskolákban — lehetőleg redukálhassuk. Hazai törvényeink szerint az elemi oktatás kényszerítő és 1908. óta ingyenes. És mégis botrányosan sok igazolatlan mulasztás történik némely községben anélkül, hogy ezekben a mulasztások évek után is megszűnnének vagy csak csökkennének is. Pedig megvan a sok szigorú törvénycikk és megyei rendelet, a fe­nyegető büntetésekkel való ijesztgetés, a ten­ger sok statisztikai kimutatás, melyeket a fő­tan hatóságok jól ismernek, részben maguk ren­delnek el. Honnét tehát a siker hiánya? Az iskolaszéki elnöknek a tanító, az eluök pedig a községi bitónak múlhatatlanul minden félhónap végén átadja a mulasztók kimutatá­sát,. Ezen a nyomtatott ivén látja a bíró az igazolatlanul elmaradt rovatban a mulasztókat, másik rovatban a szülők vagy más érdekeltek neveit. Ott olvashatja egyik rovatban: ki, há­nyadszor van kimutatva. Ott van az elöljáró­ság szeme előtt az 1868-ik évi 38-ik t.-c. 4. §-ból idézett fokozatos pénzbüntetés: első mu­lasztás 1 korona, második 2 korona, harmadik 6 korona, negyedik 8 korona. Sopronvármegye közigazgatási bizottsága 1909. december 19-ik határozatában ország­világ előtt bevallja, hogy „több Ízben tapasz- taltatott az 1907. évi kultuszminiszteri rende­lettel kiadott utasítás meg nem tartása, tehát az iskolai mulasztásokkal való nem törődés,“ ezért szigorúan meghagyja az összes községi elöl­járóságoknak ezen utasítás beszerzését és meg­tartását. Ezen utasítás némely pontját fel is sorolja a vármegyei határozat, melyet a vár­megye hivatalos lapja után az összes községek elöljáróságaival közöltek. Ez a határozat biztosan célhoz vezető, ellenállhatatlan hatású eszköznek bizonyul az igazolatlan mulasztások meggátlására, vagy legalább nagyfokú leszállítására. Mert e hatá­rozat szerint a községi elöljáróság felelősség mellett köteles a G) mintájú iskolamulasztási nyilvántartókönyvet beszerezni és vezetni. A kir. tanfelügyelőnek és a főszolgabírónak joga van ezt a G) nyilvántartókönyvet megvizsgálni, sőt a kir. tanfelügyelőnek még ahhoz is van joga, hogy ezt a könyvet átvizsgálás végett bekövetelhesse a maga hivatalába többször is, mikor szükségesnek tartja, például mikor meg­tudja, hogy a bíró nem bünteti, egyáltalán egész éven át nem is szokta büntetni az iga­zolatlan mulasztókat. Ez határozott, bölcs, okos rendelet. Ennek megtartása mellett lehetetlen az a botrányos eset, hogy némely községben csak az járatja iskolába gyermekét, aki akarja és gyermekei közül azt fogja otthon, akkor fogja otthon, akit és amikor neki jól esik, ezért még a haja szála sem görbül meg. A mulasztásoknak egy csapással eszközöl­hető megszüntetésére alkalmas lehetne a sok­szor idézett sopronmegyei határozat azon része, mely szerint a főszolgabírák (vagy szolgabírák) az iskolai mulasztások tekintetében követett eljárás körül tapasztalt mulasztásokat és sza­bálytalanságokat az elöljáróságok esetről-esetre 2—10 koronáig terjedhető rendbírsággal köte­lesek megbüntetni. Még ezeknél is hatásosabb eljárást rendelt el Sopronvármegye közigazgatási bizottsága 1895. nov. 12-én hozott határozatával eképen: „A községi és körjegyzők úgy az iskolaszékek által kiadott C) mulasztási kimutatásokat, mint a bírságpénzek átvételéről, esetleg a közmunka ledolgozásáról szóló iskolaszéki elnöki nyugtát, illetőleg igazolványt október hótól kezdve a tanév végéig minden elmúlt hóról a következő hó 15-ig a kir. tanfelügyelőhöz felelősség mel­lett beterjeszteni tartoznak. Ha a községi bitó az iskolai mulasztások megbirságolását, vagy a jegyző a kimutatások beterjesztését elmulasztja, vagy elhanyagolja, a kir. tanfelügyelő erről a járási főszolgabirót értesíti, ki a kir. tanfelügyelő megkeresésére köteles az illető községi elöljáró (bíró vagy jegyző) ellen az 1886. évi 22. t.-c. értelmében megtorló intézkedési tenni. Továbbá: Tekin­tettel az 1876. évi 28. t.-c. 13. §-a 2-ik pont­jában foglalt rendelkezésre, a tankötelezettség érvéuyesítése érdekében megállapított ezen szabályzatot a felekezeti iskolaszékek és taní­tók is kötelesek pontosan betartani.“ Ez áll Sopronvármegye fentebb idézett 1909 ik évi határozatáról is, amint ez annak elején ki is vau fejezve nyíltan. Tehát minden iskolánál megvan a lehetőség — a körülmények figyelembe vétele mellett — a mulasztások megszüntetésére. Vármegyéink ily irányú ha­tározatai világosak, félremagyarázhatlauok. Mindezek az országos törvények és vár­megyei határozatok világos válaszul szolgálnak erre a kérdésre: Hogyan segíthetünk az iskolai mulasz­tásokon ? Leginkább úgy, ha az illetékes és hatalommal bíró tényezők megtartják az iskolai törvényeknek a mulasztások büntetésére ki­adott törvényeket és rendeleteket, nevezet sze­rint és főkép, ha a biróktól és jegyzőktől be­követelik a mulasztási iveket és eszközük a büntetéseket s ezektől csak igazán indokolt esetben és a legnagyobb fokú szegénység cimén térnek el. Ahol a bírók és jegyzők, mint az iskola és nép barátai fölterjesztés nélkül is büntet­nek, ami nem jöhet árulkodás számba: ott nem is igen fordulhatnak elő igazolatlan mulasz­tások. Erre kell törekednie minden iskolaszék­nek. Ezt magyarázzák meg a szülőknek s biz­tosra vesszük, hogy ezentúl nem veszik oly könnyen az iskolai mulasztásokat. Mozi a tudomány szolgálatában. Berlinben ez év október 1-én nyílik meg a tanítási célokat szolgáló fimtár, mely az iskoláknak rendelke­zésere fog állani. A délelőtti órákban a tanár vezetése mellett megjelenő tanulóknak előre kijelölt, a tantárgyakkal összefüggő képsoro­zatokat fognak bemutatni. A délutáni órákban meghatározott programm szerint összeállított tudományos előadások lesznek, amelyekben álló- és mozgóképek egyformán szerepelnek. Az inté-zetuek már 23.000 méter tudományos film áll rendelkezésére. Gyermekvédelmi kongresszus. Salzburgban szombaton délelőtt nyitották meg ünnepélyesen a második osztrák gyermekvédelmi kongresz- szust. A kongresszusra majdnem ezer résztvevő jelent meg magából Ausztriából, azonkívül számos előkelő vendég Magyarország és Né­metországból. Elnökké Baernreither felsőházi tagot, a gyermekvédelmi szövetségek elnökét, alelnökké Call báró fötörvényszéki elnököt vá­lasztották meg. Az érdemleges tárgyalások so­rán programmon volt első nap a menhelynevelés és a gyermekmunka. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. a-ÍT"^rZZL.T a főváros legelegánsabb. ■ + legkényelmesebb és leg I olcsóbb szállodája Kinevezések. Für József polgári IX. r. k. tanítóvá; Takács Demeter polgári tanítóvá; Bereznai Károly mikófalvai tanítóvá kineveztet­tek és egyházhatósági megerősítést nyertek. GaRAI ÁRMIN szállodás és a Sorrenfo- kávéház tulajdonosa. igen fényes éttermei­vel és kávéházával Budapesten, a Keleti (központi) pályaud­varral szemben, Baross-tér 10. szám. „Keil-Lakk“ -nál jobb máz nincsen, Asszony mondja: ez a kincsem! A padló úgy fénylik tőle, Nem is kell sok máz belőle; Kevés munka, semmi kín, Barna, vagy porsziirke szín, Figyelmet csak arra tegyen, Hogy az mindig „Keil-Lakk“ legyen! Ajtó, mosdó, ablakpárkány Oly fehér lesz, mint a márvány, Ha „fehér Keil-Lakk“-ot veszünk, S vele mindent jól befestünk. Konyhabútor, asztal, szék, Itt van „Keil-Lakk“ azúrkék, Kertibútort fessünk zöldre, Gyermekeknek örömére. „Keil-Lakk“-ból van minden szín, Kék, piros, zöld, rozmarin. Szóval: ház vagy nyárilak, Mindig legyen ott „Keil-Lakk“ ! MINDENKOR KAPHATÓK: STEINHÄUSER A. ISTVÁN CZÉGNÉL EGERBEN. Aszódon: Dénes Jenő. Mezö-Kövesden Kardos Sándor. Gyöngyösön: Korb és Szántó. Tisza-Füreden: Kovács József. ÉiÉ ÉÉÜ íőK őfísX' Alapíttatott 1899-ben. Vilmos kocsigyártó és fényező Egerben, Älmagyar-utca 4. sz., saját-ház. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, hogy iCL&g'-y készkocsi a mai kor legmagasabb műizlését is minden tekintetben kielégítő ruganyos, új és javított kocsikkal felszereltem. Raktáramban a legfinomabb kivitelű és a legegyszerűbb kocsik állandóan készen kaphatók. — Uj kocsiknál 2 évi jótállást vállalok. Használt kocsikat a legmagasabb árban becserélek. Javítást és átalakítást szolid álban, pontosan és lelkiismeretesen eszközlök. Levélbeli megkeresésre kívánatra személyesen megjelenek. Kész ruganyos kocsi-ülések mindenkor kaphatók. min mii Islplllipl mmmmm. mmwmm, Eger, 1913. Az- érseki líceum könyvnyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents