Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-17 / 75. szám
Előfizetési árak: Egész évre.. _ 10 korona. Fél évre _ 5 Negyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. EGER Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lac szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 75. szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Szerda, szeptember 17. Törvényhatósági közgyűlés. — Bizalmi nyilatkozat a Tisza-konnánynak. — Tempora mutantur... Bizony senki sem hihette volna ezelőtt 4—5 esztendővel, hogy a kuruc Hevesvármegye még bizalmat is szavazzon a kormánynak. S még hozzá a Tisza István kormányának. Senki se merte volna álmodni, hogy a sok zivatart látott vármegyei nagyteremben a vármegyei törvényhatóságnak 172 olyan tagja akadjon, aki igen-nel mer szavazni a bizalom kérdésében. A legutóbbi évek politikai erőpróbáinál még egyszer sem vonult föl ilyen cselekvő létszámmal a munkapárt és kenyértörés idején soha sem volt ilyen kisebbsége az ellenzéknek, mely mindössze csak 118 szavazatot birt behozni. Világosan megállapítható, hogy Hevesvármegyében nagyon hanyatlik az ellenzéki szellem éppen úgy, mint szerte az országban. És az az 54 szótöbbség, mellyel a bizalmat megszavazták, intő jel lehet az ellenzéknek arra, hogy e hanyatlás okát végre-valahára kutassa s — bármily nehezére esnék is a saját hibájának beismerése — vallja be, sőt iparkodjék tőle szabadulni. Ha ugyanis ilyen tempóban halad a munkapárt, még Hevesvármegyében is abszolut-többségre jut. A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: Az első nap. Hétfőn délelőtt 10 órakor nyitotta meg a törvényhatósági bizottság őszi rendes év- negyedes közgyűlését Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispán. A megye székhazának tágas nagyterme ekkorára már szinültig megtelt érdeklődő törvényhatósági bizottsági tagokkal és a karzat is annyira tele volt kiváncsiakkal, hogy a későbben jövőket el kellett utasítani. A levegő persze puskaporos volt. Mindkét politikai párt erejének teljes megfeszítésével vonultatta fel hiveit és pedig nem azért, hogy az ellentéteket leküzdve, békés egyetértést teremtsenek a vármegye közügyéit intéző legfőbb önkormányzati szervezetben, hanem hogy mindegyik a maga akaratát érvényesítse. Az erőpróba ezúttal is a nemzeti munkapártnak kedvezett és nagy számbeli többséggel két ízben is legyőzte a megyebeli egyesült ellenzéket. A közgyűlés megnyitása. A közgyűlés ezúttal is a szokásos évnegyedes jelentések és a szá- monkérőszék jegyzőkönyvének felolvasásával kezdődött, amelyeknek tudomásul vétele után a jövő évnegyedes rendes közgyűlés határnapjául december hó 15-ikét tűzték ki. A bizalmi vita. Ezután pillanat alatt a szenvedélyek izzó kráterévé alakult át a közgyűlés. Puchlin Lajos előadó ugyanis bemutatta Serényi Béla gróf volt földmivelésügyi miniszter búcsúzó levelét, amelyet a közgyűlés tudomásul vett, azután a miniszterelnöknek az uj minisztérium kinevezéséről szóló, továbbá a belügyminiszternek, a földművelésügyi miniszternek és Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszternek állásuk elfoglalását bejelentő leiratai kapcsán az állandó választmánynak következő határozatát terjesztette elő: Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága bizalommal viseltetvén a kormány hazafias működése iránt, a leiratokat megnyugvással veszi tudomásul s a kormányt ily érzelmekkel üdvözli. A javaslathoz elsőnek Károlyi Mihály gróf szólott hozzá és élesen bírálva a kormányelnöknek és kormányának politikai működését, a hevesvármegyei ellenzéki pártok nevében, az állandó választmány bizalmi javaslatával szemben, a jelenlegi kormány iránt bizalmatlansági indítványt terjesztett a közgyűlés elé. Leírhatatlan lárma szakította félbe több ízben is Károlyi Mihály gróf beszédét. Párthívei helyeselték és éljenezték érvelését, a munkapárt hivei ellenben fölháborodással tiltakoztak a gyanúsítások és a hazafiatlanság vádja ellen. A szenvedélyes közbeszólások is újabb meg újabb táplálékot adtak az izgalmaknak, amelyek a többi szónoknak beszédét is meg-megakasz- tották és másfél órán át szünetnélkül viharoz- tak a közgyűlés termében. Károlyi Mihály gróf beszéde után, pártállásuk szerint, egymást fölváltva következtek a szónokok. Az állandó választmány javaslatát Keglevich Gyula gróf, visontai Kovách László, Kovács (Mátyus) Károly tarnaleleszi földműves és Székely Jenő dr. támogatták ; Károlyi Mihály gróf határozati javaslatát pedig Alföldi Dávid dr., Malatinszky György, Maczki Emil és Papp József támogatták. Féltizenkettőre járt az idő, midőn a szenvedélyes vitát az elnöklő főispán bezárta és elrendelte a névszerint való szavazást a bizalmi és a bizalmatlansági indítvány fölött. A közgyűlés többsége 172 szóval 118 szavazat ellenében, — tehát 54 többséggel — az állandó választmány bizalmi javaslatát fogadta el. Az „EGER“ tárcája. Levél Palócóöiából. Tekintetes Szerkesztő Ur! Olvastam a Vénpalóc Ballószögről irt »Homoki levele«-it. Ügy tetszettek nekem, hogy elhatároztam: én fiatal palóc létemre innen írok tekintetes Szerkesztő úrhoz igazi Palócóniábú’. Könnyebb azonban elhatároznyi az Írást, mint meg is cselekednyi azt, mert hogy im’ azt se tudom, hogy mé’k panaszomval kezdjem a levelemet. Mostanság, tetszik tudnyi, panaszbú’ áll egész életőnk. Letelőbb is arrú’ beszélek, hogy kénos esztendő uralkogyik felettünk az idén. A sok istencsapást ki se tudjuk tány hevernyi. Tollú kis Fülöp apó mág Isten eő kegyelmibő’ a 94-ik esztendőt taposi, de még ilyen népölő időre nem emlékezik. A vízjárásos idő me’pocsékolta réttyeinket, fődgyeinket, úgy, hogy le se kaszá’hattuk a sarnyút, a kompérónkat is elemíszti a rothadás. Későn arattónk, uram, és majd me’fagyfónk a kaszanyelen. Búzácskánk, árpánk, rozsónk csi- rásan került a motorba és onnan a pallásra. Nem tudom, hogy hogy bírhassuk kifizetnyi az idén a papot, kántort, harangozót. Pegyi mindahárom megérdemli a bért, mert hogy im’ a papónlk, aki most gyütt, csudaszépen prégyi- kál, a kántorónk szörnyen ki tudja kérnyi a meghóttat, a harangozónk pedig mindig meghúzta alkalmas időben vihar elé a harangot. (Nem őrajta múlott, hogy ennyi tenger víz szakadt a nyakónkba.) A szomszéd községbe ellátogatott a villám is a nyáron, mé’ pegy háromszor is lecsapott a templom környékére és két lelket kiszólított az élők sorábú’. Pegy villámhárító van az templom tornyán, o szt’ még is így történt. Kisbalázs Ferenc, aki odavaló, a’ mondta, hogy éppeg az a baj, hogy villámhárító van a tornyon, mert megromlott a szerkezetyi. A minapában deputá- ció ment a grófhoz, hogy ő mint pátrónus, javíttassa ki a veszedelem okozóját. De mág az istennyiláid’ még se kell táng az idén félnyi. Annyit változott az idő, hogy mostan szelíden, csendesen csurog nyakónkba az eső. Miért most is esik, amikor a levelemet írom. Csendes, őszi eső. Nem volt még elég a kárbú’, megest szaporodik a baj. Itt van a vetés ideji és nem tudónk vetnyi. Az almaárosra azonban nincsen rossz idő. Most is hurigatja: — Almát, almát vegyenek, asszonyok! Bernát Palya Eszter nyomóst meg is kérdi, hogy me’ adgya? — Kompéré’, búzáé’, lelkem, — mondja az áros. Bernát Palya Eszter se rest erre a szóra és majd felkarú], úgy szalad haza s nemsokára egy fé’ porció búzát cipel az árosnak. E meg a fé’ porció búzáé’, amihez olyan nehezen juthattónk az idén, éppeg 12 apró almát ad Eszternek. — Hát adjon még kied, nógatja az asz- szony. De bijon az beköti a zsákot, osztég tovább ballag kehes lovával a falun. Gondókozok. Ahogy a kántor úr kitanított a múltkor, a’szerént.
