Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-06 / 72. szám
—,—---------" ,........T"-----— : ?T «''»'..».«HM -- JP-"Tfe WH- 'Ijgwv1 > I Szerkesztőség : Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények — = intézendők. : Kiadóhivatal: Lyceuini nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 72. szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. —~—— Szombat, szeptember 6. In unitate virtus. Eger, 1913. szept. 2. A Német birodalom egyik ünneplésből a másikba megy: megindult a százesztendős diadal-évfordulóknak országra, sőt világra szóló ünneplése. Ha a lapok hírrovatát olvassuk, minduntalan találunk egy-egy hirt valamely emlékmű leleplezéséről a meghívott koronásfők névsorával, az előkészületekről szóló tájékoztatással. A Napoleon 1813. évi nagy bukására való visszaemlékezés, a németség és a szövetségesek diadalainak emléke valósággal megittasítja a germán óriást, mely a francia nemzettől lassankint átveszi a „nagy“ jelzőt. És az ünnepségek középpontja II. Vilmos császár, aki nem szűnik meg hangoztatni jelszavát: in unitate virtus, az egységben van az erő. Ezt a kijelentést nemcsak az ünneplők fenséges társasága hallja, hanem hallják a jelenlevők ezrei, sőt érzik a Német birodalom milliói. Valóban, a negyvenkét esztendős Német birodalom fényes példa arra, hogy mit tud művelni az összetartás, az egységes, a magasabb nemzeti célok felé való öntudatos törekvés. Egy évszázaddal ezelőtt a németség ezer sebből vérzett. Ereje elkallódott, tekintélye nem volt és tehetetlenül hevert Napoleon lábai előtt. És mindez miért? Mert minden kis fejedelemségnek megvolt a maga politikácskája. Minden uralkodócska a maga érdekében dolgozott, a saját gyönge hatalmát, fényét erősítette volna, ha ugyan lett volna hozzá ereje és tudománya. A százfelé huzó törekvés nem tudott egységes, nem tudott eredményes erőt teremteni s a németség a pusztulás szélére jutott És föltétlenül vége is lett volna, ha meg nem érti, hogy összetartásban van az erő. Nála az erő erényeket, sikereket, tekintélyt, világhatalmat eredményezett, mert érzelmi, értelmi és akarati egység volt az alapja. A történetem az élet mestere lévén, lássuk most, hogyan áll minálunk az „in unitate virtus11 ? Nagyon szomorúan, illetve sehogy- sem. JJnitasról, vagyis egységről, összetartásról szó sincs. A tatárdulás előtt, a mohácsi veszedelmet megelőzően sem gyűlölte a magyar a magyart annyira, mint most. Minden pártnak megvan a saját külön házi politikácskája, akárcsak annak idején a német doudec- fejedelmeknek. És aki e politikának be nem hódol, aki nem tolja a saját külön politika önző szekerét: az mind ellenség, halálos ellenség, sőt legtöbb- nyire — hazaáruló. A haza és nemzeti politika fogalma ugyanis azonos lett a házi és párt- politika fogalmával, mely kicsinyeske- désében nem ismer jobbat és okosabbat önmagánál; nem szereti az ellenvéleményt és nem tűr ellenmondást. így van azután, hogy nem azt keressük, ami összehoz bennünket, hanem mindig azt kutatjuk, ami széjjelválaszt, széttagol, erőtlenít. E szomorú irányzatnak fényes (helyesebben : nagyon is sötét) példája az Apponyi Albert gróf levele a hágai béke-ünnep tárgyában. A nemes gróf, — aki annyi díszt, annyi dicsőséget szerzett már a magyar nemzeti géniusznak az egész világ előtt, — nem megy el a világ ünnepére, mert nem akar egy gyülekezetben lenni — munkapárti politikusokkal. Szomorú, de való dolog, hogy mig a veszekedő házastársak is abbanhagy- ják a torzsalkodást, ha idegen jön a házhoz és kifelé önkéntelenül is az egyetértést mutatják: addig mi még a világ előtt is kérkedünk a saját külön házi gyűlölködésünkkel. Még szomorúbb azonban, hogy e kérkedést akkor hangoztatjuk, a házi gyűlölködés lángját akkor mutogatjuk országnak- világnak, amikor a németek császárja büszkén mutat az elmúlt évszázad eredményeire, a németség nagy voltára és fennen hirdeti a históriai tanulságot: in unitate virtus. ... És ha ez az állítás igaz, hová jutunk mi, akik mindenre inkább törekszünk, de az egységre, az összetartásra nem?! Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, szeptember hó 6-án délelőtt 10 órakor a város közháza nagytermében rendes közgyűlést tart, melynek napirendjéből kiemeljük a következő fontosabb ügyeket: Eger városnak törvényhatósági joggal való felruházása iránt beadandó kérvény. A. kacsaparti ovoda-épűlet tetőzetének újjáépítésére vonatkozó szerződés. A hirdetési jog bérletének rendezése. A Papnövelde-utca kiépítése ügyében megtartott helyszíni szemléről fölvett jegyzőkönyv és a kövezetvám-bizottságnak erre vonatkozó javaslata. Az 1914. évi kövezetvám költségvetés. Özv. Vitéz Viktorné kérelme nyugdíj megszavazása iránt. Két képviselőnek az igazoló választmányba való kiküldése. A Nyil-utcai partoldal befásítására vonatkozó előterjesztés. A tanács előterjesztése a Tisztilak bérletére és a város külhatárában levő közdűlő utak rendbehozatalára nézve. Jahn Paula áll. polg. isk. tanítónő és Gáspárdy Katinka zongora-tanárnő kérelme a polgári fiúiskola helyiségében egy-egy terem bérbeadása iránt. A Hován József-féle alapítvány 1908— 1912. évi számadási zárlatai. Az uj izraelita templom előtti aszfaltozási munkálatokra vonatkozó előterjesztés és az izraelita hitközség kérelme köztér-átvétel iránt. (Újvilág-utca) A Szarvas-téri és a Mecskey utcai aszfaltgyalogjárók ügyében az építészeti szakosztály véleménye. A Sertekapu utcai aszfaltgyalogjáró ügye és a Deák Ferenc-utcában építendő asz- faltgyalogjáró vállalatba adása tárgyában tartott versenytárgyalás eredménye. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága kedden, szeptember hó 9-én délelőtt 10 órakor a megye székházának kistermében Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt rendes ülést tart. Hevesvármegye háztartása. Hevesvármegye közigazgatási, árva- és gyámhatósági költség- vetése az 1914. évre elkészült és augusztus hó 29-én tárgyalta a gazdasági és pénzügyi szakosztály Kassuba Domokos elnöklete alatt. A költségelőirányzat 397,252 K 01 fillér szükséglettel és ugyanannyi fedezettel záiul, ami a kiadásoknak 2406 K 01 fillér emelkedését jelenti a múlt évi költségvetéshez képest. A vármegye háztartásában az idén a következő lényegesebb eltérések mutatkoznak: a személyi járandóságok 4390 K-val emelkednek a törvényes előléptetések miatt; a megdrágult viszonyok az irodai költségeket 1790, a fűtést és világítást pedig 100 koronával emelik. Az épületek fenntartásánál 151, az előre nem látható kiadásoknál 1000, a rabtartási költségeknél 200 és a főispáni lak helyreállítására fölvett kölcsön törlesztésénél 205 K 01 fillérrel emelkedik az előirányzat. Uj írógépek beszerzésére 700 koronát állítottak be a költségvetésbe. Ellenben megtakarítások is mutatkoznak, és pedig: az altiszti és szolgaszemélyzet ruházatánál 1875 korona, a különféle kiadásoknál 3255 korona. A bevételi tételeknél a tőkék kamatai, az ingatlanok jövedelmei és az alapok járulékai nem változtak. A pótadóból várható jövedelem 'siaL. _ :■
