Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-03 / 71. szám
4 EGER. (71. sz.) 1913. szeptember 3. Apró krónikák. Életunt leány. Egy fiatal, 18 éves leány megunta az életét. Martinus Etelkának hívják a boldogtalant, aki Trencsénből került Pásztora, ahol a vonat elé vetette magát. Nem halt meg, mert a robogó vonat kerekei csak a jobb karját vágták le és most a pásztói Margit-kórházban ápolják. — Gyermek a forróvizben. Gyöngyösön Bogdány Ferenc földműves Sándor nevű harmadfél éves fiacskája játék közben beleesett egy forróvízzel telt edénybe és úgy leforrázta magát, hogy harmadnapra belehalt rettenetes sebeibe. — A vasút tolvaja, A gyöngyösi vasúti állomáson ismét tolvajt fogtak. Kovács Berta János ugyanis a kukoricás zsákokat fosztogatta, de rajta vesztett a kísérleten és letartóztatták. — Holttest az árokban. A csányi határban az utszéli árokban egy holttestre bukkantak a járókelők. A halottban Bálint Sándor 42 éves csányi gazdaemberre ismertek, aki a vasúti állomáshoz igyekezett, azonban útközben elérte a halál. — Az utolsó láng. Hiába, az öreg emberek ereiben is vér kering. Az egri Irgalmasnővérek Szépasszonyvölgyi szőlőtelepén néhány men- házbeli öreg ember szokott foglalkozni jó idő esetéu. Hétfőn is kiballagtak az öregek a telepre, ott azonban hamarosan összezördültek egymással s az egyik közülök, az öreg Csőke János bicskával megszurta a nálánál is öregebb Oláh Istvánt, akit a mentők az Irgalmasok kórházába szállítottak. Rövid hírek. A vasárnapi korcsmázás ellen. Létay Menyhért ref. lelkész a tiszafüredi ref. egyháztanács határozatából azt az indítványt terjesztette Tiszafüred község képviselőtestülete elé, hogy rendelje el a község területén az italméréseknek szombat esteli 6 órától hétfőn reggeli 6 ói áig való állandó zárva tartását és mondja ki, hogy ez a határozat nyomban hatályba lép és ellene csak birtokon kívül adható be fölebbezés. — A vasúti mellékilletékek felemelése. A hazai vasúti szállítási mellékilletékek felemelése — mint azt velünk a miskolczi kereskedelmi és iparkamara közli — f. évi nov. hó 1-én lép életbe. Népiskolai és ismétlő-iskolai törzskönyv- nyomtatványok (egy ív 12 tanuló részére) ívenként 5 fillérért bekötve is kaphatók az érseki líceumi könyvnyomdában. Színház. A cigányprímás. Palágyi Lajos újonnan szervezett színtársulatának operette-személy- zete vasárnap este mutatkozott be az egri közönségnek. A cigányprímás-1 adták, amely, tudvalévőén, meglehető vértelen népszínmű tónusban indul és csak a második felvonásban csap át a modern operett miliőjébe, hogy ötletes, színes és fordulatos librettójával feledtesse az első felvonás fogyatékosságait. A bemutatkozás kölcsönösen meleg és rokonszenves volt. A közönség zsúfolásig megtöltötte a nézőteret és szívesen tapsolt a szereplőknek a szebb és sikerültebb jeleneteknél; a szereplők pedig tudásuknak legjavával igyekeztek kiérdemelni a közönség tetszését. Az uj primadonna, Tisza Karola, temperamentumos, eleven játékával, szép táncaival, kellemes, csengő hangjával az első helyre került a közönség szimpátiájában. A Sári szerepét alakította nagy sikerrel és nemcsak hogy sok tapsot kapott a nyílt színen is, hanem üde, friss énekszámait és táncait sorra megismételtették. F. Halmos Mici, a Juliska szerepében, ügyes szubrett-szinésznőnek bizonyult. A színpadon otthonosan érzi magát, vig, eleven és — természetes. Behízelgő koloritjá- val elői’eláthatóan sok sikere lesz. A férfiak közül Miskey József régi jó ismerősünk; csak éppen a hangja izmosodott tenorból igen kellemes baritonná, amióta nem hallottuk. A játéka a régi; átgondolt, jól kidolgozott, választékos. D'Arrigo Cornél (a Lacit játszotta) szimpatikus megjelenésű, rokonszenves alakja a társulalat- nak. Játékában egy kicsit több a páthosz a kelleténél, azonban nem nélkülözi a meleg közve- tetlenséget sem. Éneke finom és diszkrét. HaJ- dutska László szintén nem tucat-színész. Derűs elevenség, vidám hangulat jellemzik alakításait. (A Gaszton szerepében mutatkozott be). A többi nagyobb szerepet Rátkay Sándor (Esztragon király), Cserényi Adél (Irinoy, grófné) és Bátori Béla (Cadeau) játszották, akik azonban a régi gárdához tartozván, nem kell külön bemutatnunk. Az előadás — ami újjá szervezett társulatok első föllépténél ritkaság, — kerekded, összevágó és gördülékeny volt. A karok jól működtek és a zenekar is jól érvényesítette Kálmán Imre muzsikáját. A Sárga csikó. Az idei őszi szezont tulajdonképpen Csepreghy Ferencnek régi, ismert népszínműve, a Sárga csikó nyitotta meg, amelyet vasárnap délutáni előadásban adott elő a társulat. Ez az előadás jóval felül emelkedett a délutáni előadások megszokott színvonalánál; az igaz, hogy a közönség is jobban érdeklődött most, mint szokott máskor a délutáni előadás iránt. Az ostrom. A darab nem uj; a premiérje Egerben a tavaszi szezonban volt. A szerep- osztás most is majdnem a régi volt s az előadás sem hagyott hátra semmi kivánni valót. Palágyi Merital szerepében minden tehetségét érvényesítette, szerepét teljesen át érezte. Retteghy (Reneé) és László (Freppeau), amint már azt tőlük megszoktuk, szerepűknek minden árnyalatát hűen kidolgozták. Császár, Vidor, Doktor és Hajdutska alakításukkal kitűnő, egybevágó játékot produkáltak. Bernsteinnek ez a komoly színműve, mely most másodszor került nálunk színre, valamint a szép előadás félháznál nagyobb közönséget is megérdemelt volna. Szerda . Csütörtök Péntek . Szombat Vasárnap Heti műsor ; . Leányvásár. . Ripp van Winkle. . Sztrájkol a gólya. . Sztrájkol a gólya. . János vitéz. Iskoiaügyi hirdetmény. „A szajlai róm. kát. tanítónői állásra pályázatot hirdetek. Javadalma: természetben lakás és 1200 kor. évi fizetés, melyből 1100 koronát az állam ad. Kötelessége a díjlevél szerint. Sajátkezűleg írt s kellően felszerelt kérvények f. évi szeptember 10-éig alábbi címre küldendők. Piroska István lelkész, Sírok, Heves vm.“ Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos; Egri érseki líceumi nyomda. Belra,tás©!k: Gáspárdy Katinka zeneiskolájában az 1913—14-iki tanulási évre szeptember hó l-től lesznek — ünnepnapok kivételével — napontad. e. 10—12-ig az intézet helyiségében Káptalan-utca 14. sz. alatt (a régi járásbíróság helyéu). Főszakok: zongora, hegedű, ének. Mellékszakok: zene- diktálás, zeneelmélet, általános zenetörténelem. A melléktárgyak kötelezők úgy a zongora-, mint a hegedűszakra járó azon tanulók részére, kik Budapesten az Országos m. kir. Zeneakadémián tesznek vizsgálatot, vagy oda felvételi vizsgálatra készülnek. Beiratási dij 4 korona, fűtés és világítási dij 4 korona, mely összegek a beiratáskor fizetendők. Tanítási dij: I. Zongora-szak (heti 3 órával). Az elemi, gyakorló, előkészítő és akadénr'ai osztályokban havi 20 vagy 16 korona. II. Hegedű-szak (heti 3 órával). Az elemi, gyakorló, előkészítő és akadémiai osztályokban havi 24, vagy 20 korona. III. Ének-szak (heti 3 órával) havi 20, vagy 16 korona. Melléktárgyak (heti 2 órával) havi 3, vagy 4 korona. A tanfolyamokra felvétetnek kezdő és haladó leányok és fiuk. Gáspárdy Katinka igazgató, nemzeti zenedét végzett zongoratanárnő. Cziczka Angéla, budapesti zenedét végzett zongoratanárnő. Elefánt Ilonka, orsz. m. kir. zeneakadémiát végzett oki. hegedűtanár, művésznő. Arnótfalvy Relli, az orsz. m. kir. zeneakadémián vizsgázott tanítónő. És tárgyalás alatt van még egy okleveles zongoratanárnő szerződtetése. Gáspárdy Katinka igazgatón!!. EGRI ERSEKI LYCEÜMI KŐ- ÉS KÖNYVNYOMDA Alapítási év 1754. II = Nyomtatványok, = u. m.: lakodalmi és mulatsági meghívók, körlevelek, falragaszok, árjegyzékek, zárszámadások, bármily terjedelmű müvek, rovatos nyomtatványok, levélpapír és borítékok, cim- kártyák, számlák, gyászjelentések, névjegyek és bármily természetű egyszerű és több színben nyomandó munkák, a legcsinosabb kivitelben és jutányos árak mellett elvállaltalak Alapítási év 1754. H EGYHÁZI ÉS IPARTESTÜLETI NYOMTATVÁNYOK ÁLLANDÓAN RAKTÁRON VANNAK. — VIDÉKI MEGRENDELÉSEK A LEGPONTOSABBAN ESZKÖZÖLTETNEK. Eger, 1913. A? érseki líceum könyvny°m(lája.
