Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-03 / 71. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények :— • = intézendők. = Kiadóhivatal : Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 71. szám. ------ XXXVI. ÉVFOLYAM. ——Szerda, szeptember 3. A patak-szabályozás. Eger, 1913. szept. 2. Nemcsak mi vagyunk úgy, hanem mindenki más, hogy csak akkor veszi észre, hol szorít a csizma, mikor felhúzta. A bajok, a veszedelmek rendszerint felizgatják a kisebb-nagyobb körű érdekeltséget, amely azután nagy hangon követeli az orvoslást, az előzetes védekezést. Hogy csak egy példát említsünk, a dánosi vérengzés után számtalan javaslat jelent meg az országos lapokban: mit kellene csinálni a cigányokkal. Persze egyik javaslatból sem lett semmi; a cigányok ma is úgy élnek, úgy kóborolnak, mint Dános előtt. Persze: ki gondolna a fogorvosra, ha nem fáj a foga. A veszedelmek, az ijesztő, a hát- borzongató ésemények elmúlnak; a nyomukban kelt felháborodás hullámai mind kisebbek lesznek s amint távolodunk az eseményektől, úgy gyepese- dik be az emlékük, úgy csappan meg és illetve fogy el az érdeklődés irántuk. Mikor 1878-ban augusztus 3l-én s mindjárt utánna szeptember 27-én elöntötte városunkat az áradat, mindenki segítségért kiáltott, mindenki védekezést sürgetett. Állandóan napirenden volt a 'patak-szabályozás kérdése úgy a város gyűlésein, mint a sajtóban. Amint azonban elmosódott a veszedelem emléke, úgy zsugorodott összóbb- összébb a patakszabályozó bizottság munkássága és hatásköre is. Tulajdonkép nem is lett más az egész árvíz- védelmi munkálatból, mint egy kis partfal-építés néhol kőből, a legtöbb helyen pedig fából. A patak maga olyan kanyargós maradt, mint addig volt; nem mélyítették sehol; az esetleges árvíz lefolyásának akadályait csak itt-ott távolították el; a medret alig szélesítették stb. stb. Majdnem azt mondhatjuk: minden a régiben maradt, egy kissé javított kiadásban. Az 1900. április 30-diki árvíz is hozott némi javítást, de — mint a legutóbbi események igazolták — semminemű úgynevezett „gyökeres“ intézkedés nem történt mind máig. IJjabb veszedelemnek kellett jönnie, amely tettre sarkallja az intéző köröket. S ez a fenyegető veszedelem megérkezett az idei augusztus 7-én, 15-én és 20-án. Ezen a három napon át rengeteg víz- mennyiség folyt le az Eger patak medrében és medrén kívül, nem csekély kárt okozva a város lakosságának különösen augusztus 7-ón. E károknak mégis lett egy nagy haszna: megint észrevettük, hogy van egy kis rakoncátlan patakunk, amelyet meg kell fékezni. Végre-valahára eljutottunk oda, hogy a szombati közgyűlés tettekre határozta magát s általánosságban elfogadta Bárány Géza városi mérnöknek lelkiismeretes tervét, amely Eger egész területére gondoskodik a patak szabályozásáról, a patakfalak kiépítéséről, a hidak célszerű átalakításáról, a vizet felfogó akadályok elhárításáról, a víz szabad folyásának biztosításáról stb. stb. Ennek a határozatnak csak egy hibája van: az, hogy az Eger patak medrét csak a város külső és belső területén szabályozza. Már pedig félmunkát végzünk még a legértékesebb és legköltségesebb szabályozási terv kivitelével is, ha nem gondoskodunk arról, hogy Eger fölött és Eger alatt is megfelelő folyása legyen a víznek. AzEszterházy-féle u.n. „Posueruntu, amely a felnémeti völgybe szorította vissza az Egerre zuduló árt és csak annyit eresztett be a városba, amennyi a patakmedencében kényelmesen lefolyhatott, — igen jó védelmi eszköz volt a maga idején. Megvédte a várost, az egész lakosságot (akkor még nem volt meg a mai bosszú Cifrakapu-utca) és csak az Egertől északra levő püspöki földeket áldozta föl. Ma már nem lehet igy tenni és mindenesetre fontolóra kell vennünk a Setét Sándor dr. indítványát, mely mindenképen figyelemre méltó. Ám szabályozzuk az Eger patakot a mi saját területünkön, de gondoskodjunk vizi társulat létesítésével arról, hogy felső és alsó folyásában is szabályozzák, mert csak igy lesz alapos a védelmi munkálat. Igaz, hogy ez költséges dolog, de vájjon nem nagyobb károk érnek-e bennünket minden költséges kiadásnál az árvizek által? Hiszen, hogy a kisebbek pusztítását ne is említsük, az 1878. évi árvízkára, hivatalos becslés szerint, nagyobb volt hét millió koronánál, sőt a mostani árvíz által okozott kár is felül van a 100 ezer koronán. E számok minden érvnél erősebben sürgetik az Eger pataknak egész folyásában való és végleges rendezését. Városi ügyek. — Eger város rendkívüli közgyűlése. — Szombaton délelőtt 10 órakor Eger város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen másfélórán át tárgyalta a patakszabályozási bizottságnak a patakmeder rendezésére vonatkozó javaslatát és az ezzel kapcso- tos ügyeket. A patakszabályozó bizottságot, tudvalévőén, az augusztus 7-iki árvizet nyomon követő, és augusztus 9-én tartott közgyűlés küldötte ki azzal az utasítással, hogy állapítsa meg az árviz által okozott károkat és dolgozzon ki konkrét javaslatot arra nézve, hogy miként lehet és kell védekeznünk a jövőben az árvizek pusztításai ellen. A patakszabályozó bizottság a helyszínén tartott személyes vizsgálódások után, Timon Béla elnöklete alatt, több ízben ülést tartott, amely üléseknek megállapodásait Bárány Géza városi mérnök írásba foglalta és terjedelmes elaboratumként a város képviselőtestülete elé terjesztette. Ezt az elaborátumot tárgyalta szombaton a város képviselőtestülete Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester eluöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésében. Az ülés lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: Az árvédelmi bizottság. Jankovios Dezső kir. tanácsos, polgármester megnyitván a közgyűlést, Bárány Géza városi mérnök előterjesztette a Timon Béla főkáptalani mérnök elnöklete alatt működő „Patakszabályozási bizottságinak azt a kérelmét, hogy nevét, — miután megbízatása nem az Egerpatak szabályozására, hanem csak az árvizvédelmi munkálatokra szorítkozik — a jövőre nézve „Árvizvédelmi bizottságira változtassa. A közgyűlés a kérelmet teljesítette. A vész-bizottság. Ezután Bárány Géza előadó, Turtsányi Gyula dr. kir. tanácsos ismeretes indítványához képest, az Árvizvédelmi bizottság és az Állandó választmány egyértelmű megállapodásaként javasolja, hogy: 1. Bizassék meg a rendőrkapitány, Bayer Henrik városi tanácsos, a városi mérnök és a tűzoltó főparancsnok egy tervezet kidolgozásával, amelyben az árviz alkalmával és azt megelőzően teendő intézkedések, a hatósági közegek elhelyezése, hatásköre, a városnak rendelkezésére álló rendőrlegénység, tűzoltóság, utcaseprők, stb. teendői részletesen felsoroltassanak ; állapíttassék meg benne a szükséges mentő és védőeszközök száma, azok elhelyezése, jő
