Eger - hetente kétszer, 1913

1913-09-03 / 71. szám

2

EGER. (71. sz.)

1913. szeptember 3.

karban tartása és felügyelete, valamint az ezzel kapcsolatos összes intézkedések. Ezt a tervezetet, tekintettel az ügy sürgős voltára, 30 napon belül elkészíttetvén, közvetetlenül a városi képviselőtestülethez mutassák be. A tervezet végrehajtását azután egy megalakítandó vészbizottságra kellene bízni.

2. Utasítassék a városi tanács, hogy az árvízszin-mérésére sürgősen készíttessen 6 drb. vízmércét vaslemezből, 10 cm.-es beosztással, és ezeket a felnémeti kőbidnál, a Mária-utcai, Tűzoltó-téri, Irgalmas-utcai, Káptalan-utcai és Fürdő-utcai hidaknál alkalmas helyen helyeztesse el. Ezen mércéken az 1913. évi augusztus

7-iki árvíz magassága piros vonallal megjelölendő.

3. A legutóbbi árvíz színvonalát feltüntető 12 drb. vastábla ugyancsak a hidakon vagy azok környékén lévő épületeken helyeztessék el abból a célból, hogy a tervezéseknél a viz- szin pontos magassága és a lefolyásra kerülő víztömeg tudományos alapon megállapítható legyen.

4. Kötelezze a polgármester, mint elsőfokú vizrendőri hatóság, az 1885. évi XXIII. törvénycikk 40. §-a alapján az összes parti birtokosokat, hogy a mederben levő ültetvényeiket, bokraikat és egyéb a víznek lefolyását gátló létesítményeiket (lejárók, lépcsők, viz- meritő padok stb.) 30 nap alatt távolítsák el, mert különben azok eltávolításáról, a felek költségére és veszélyére, a hatóság gondoskodik. Természetesen a városi tanács is felhívandó a meder alapos kitisztittatására, a benövések kivágására és az egész meder jó karba hozatalára. Amennyiben ez a kötött haszonbérleti szerződés alapján a sankbérlő vállalkozó kötelezettségét képezi, ennek a megtartására a rendőrhatóság utján is szorítandó. Ugyancsak sürgősen utasítandó a tanács a hidak és partfalak melletti kimosások és kigödrözések megszüntetésére, amelyek kisebb költséggel a mederben összehordott kővel, vagy építési törmelékkel eszközölhetők.

Kérelmek kártérítés iránt. Az augusztus 7-iki árvíz károsultjai közül özv. Lang Sándorné, Práff Nándor, Tóth Ferenc, özv. Jankovics Lajosné, Mikus Antal és Molnár Béla kártérítést kértek -a várostól megrongált épületeik és kertterületük helyreállítása fejében. A közgyűlés valamennyit elutasította, özv. Lang Sándorné kérelmével kapcsolatban elhatározta azonban, hogy tekintettel a közvetetten szomszédságában kiépítendő „Barátok hídjára", az egész beltelek kisajátítására nézve tárgyalásokba bocsátkozik. A Kertész-utcai lakosság az alacsony fekvésű patakpartnak fölemelését és egy megfelelő vízlevezető csatorna építését kéri. Ezt a kérelmet teljesítik.

Az árvédelmi munkálatok. Ezeknek előterjesztése után Bárány Géza előadó rátért az árvédelmi elaborátum ismertetésére, mely szerint:

I. A Ciframalom feletti kettős partkanyarulatot átvágással kell megszüntetni, hogy az árvíz sodra a kiszélesített mederben az uj híd közepéhez terelődjön.

II. A Ciframalomnál levő fahíd, amelyet az árvíz elszakított, vasbeton-szerkezetű híddal azonnal felépítendő, oly módon, hogy annak nyílása 16 m. legyen.

III. A Mária-utcai hídtól a Tűzoltó-téri hídig a patak baloldalán létező Wind-féle kik- lopsz falak felső burkolata eltávolíttatván, annak anyagából, valamint tömör, legalább 50 cm. vastag beton hozzáadásával falmagasítás létesítendő úgy, hogy a felmagasított partfal magassága az augusztus 7-én észlelt legnagyobb vizszint, 50 cm.-el meghaladja. Ugyanezen célból kiépítendő a patakpartfalazat a Tűzoltó-téri vasbeton hídon alul a már létező partfalig az Irgalmasrendház telke mellett vasbetonból az előbbi magasságig és pedig a város által saját költségén, mert nem az egyes parti birtokosok telkének védelmezéséről van szó, hanem az egész Knézich Károly, Hold, Nap, Szegfű stb. utcák környékének az elárasztásától való meg- védelmezéséről, amely pedig közérdek.

IV. A patak jobb oldalán a Mária-utcai hid ellenfalától a tűzoltó őrtanya kertjének támfaláig, ahol a régi fa-partfal elromlott és a partoldal minden védelem nélkül szabadon áll és emiatt az őrtanya telkéből egy darabot az árvíz elsodort, ugyanolyan kivitelben és

magasságban, mint a túlsó oldalon, betönpart- fal létesítendő.

V. Az itt leirt támaszfal kiszögellése a tűzoltó őrtanya kerti pavilonjával szemben, amelyet a víz megbontott, mintegy 20 fin. hosszában lebontandó és helyette a kanyarulatnak megfelelő enyhegörbülettel uj támfalazat építendő.

VI. Az u. n. Árok-közben a kivezető csatorna végződésnél beton-partfal létesítendő. Meg kell magasítani az uj boltoknál (Halpiac) és a gőzmalom épületénél levő Irgalmasutcai vasbeton hid közötti, újabban készült patakpartfalakat is.

VII. A patak baloldalán az Irgalmas-hid- tól a Szuuyog-közig a megrongált patakfalak helyreállítandók, a Kigyó-utcai csatorna, amelyet a visszaszorított viz felszakított, beton- csatornával kicserélendő, az ottani kocsilejárat helyett partfal építendő, ugyaucsak a Névtelenköznél is, mert ezen lejárókon szorult fel a viz a Kígyó- és Irgalmas-utcákba, valamint a Névtelen-közön át a húspiacra. Ugyancsak újra építendő az Ujvilágutcii csatorna nyílásánál lévő meglazult régi építésű partfalazat is.

Vili. A volt törvényszéki épület telke mellett lévő régi fa-partfal teljesen meglazult, a mögötte lévő föld beszakadozott. Ezen a helyen tehát vasbeton-fal emelendő.

IX. Az u. n. „barátok hídja“, mint az árvizek egyik fóokozója és igy állandó veszedelme a felsőbb városrészeknek, feltétlenül elbontandó és helyette megfelelő meder és utcaszabályozással egy egyetlen nyílású vasbeton hid építendő (amely ferdén helyezendő be a mederbe). Eunek a hídnak újraépítését Heves- Vármegye alispánja már el is rendelte, azonban a város, tekintettel arra, hogy az építkezésre fedezete nem volt, két évi halasztást kért. Ez az idő már lejárt, tehát a hidat már csak ezért is fel kell építeni. Miután pedig a felette elvezető utat időközben az állam vette át és igy mint műtárgy a Füzesabony—Eger— Tornaallyai állami út tartozéka, kerestessék meg a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, hogy a hid átépítési költségeihez legalább felerészben járuljon hozzá.

X. A Káptalan-utcai hídtól a Fürdő utcai vasbeton hídig a patak jobb oldaláD, ahol csak kis részben van kőfal, vasbeton kőfal építendő a legutóbbi árvíz felett legalább 50 cm. magassággal, mert a patak árja ezen a helyen hatolt be a kertekbe. Ugyancsak a patakmeder baloldalán a meglévő kiklopsz falazatok felső burkolata eltávolíttatván, a falak az előbb említett magasságig felépitendők kőből vagy betonból a Fischer-féle fatelepnél lévő épület sarkától az orthodox izr. hitközség épületéig.

XI. A Fürdő-utcai hid alatt a baloldalon az érsekkerti gyaloghidig ugyancsak beton falazat építendő.

XII. A Fürdő utcai hídtól lefelé, az alsó malom zugójáig, a teljesen elfajult patakmeder az évekkel ezelőtt elkészített és kivitelre elfogadott tervek szerint 10 m.-es fenék-szélességgel kiásandó és az egész meder rendezendő, hogy abban az ár elférjen.

XIII. A Kertész-utca alsó részének vizei nemcsak ezen árvizek alkalmával, hanem az Almagyaron és környékén bekövetkezett nagy záporok alkalmával sem képesek a patakba lefolyni, mert a levezető árok nem megfelelő és mert a zugó által felduzzasztott patak-viz- szin (a duzzasztás 110 m.) a lefolyást megakadályozza. Ezért vesztegelnek az eső vizek az ottani zöldséges kertekben és azok terményeit teljesen tönkre teszik. A baj véglegesen és gyökeresen orvoslandó és ezért a zugó tábla alatti elvezetéssel az árokban egészen a Kertész utcán át legalább 80 cm. átmérőjű betoncsőből összerakott csatorna készítendő. Ehhez a munkálathoz az érdekeltek földmunkával és pénzáldozattal is hajlandók hozzájárulni.

XIV. Az alsómalom zugója mint a vissza- duzzasztás fő, illetve egyedüli okozója feltétlenül eltávolítandó.

XV. A vágóhídi árapasztó csatornán lévő fahíd, amely teljesen megrongáltatván düledező állapotban van, azonnal elbontandó és helyette egy 2'00 m. nyílású 2‘50 m. magasságú vasbeton áteresz létesítendő.

XVI. A malom-zngó és a putnoki vasút hídja közötti meder-szakasz, amely szintén teljesen elfajult és összeszűkült, a XII. alatt jelzett méretben kitisztítandó és rendezendő.

XVII. Az eger—putnoki vasút vashidja, ha az újra építtetik, egy nyilassal (20. m.) készítendő és a meder alatta teljeseu kinyitandó. Erre nézve a vasut-vállalat igazgatósága megkeresendő. Ugyanezen megkereséssel együtt követelendő a malomárok felett tervezett, de a város beleegyezésével ideiglenesen elhagyott áteresz még pedig legalább 8 m. nyílással, mert mint ártéri hiduak legalább ilyen szélességgel kell kiépülnie.

A jelenlegi csatornázásnak azt a hiányait is.meg kell szüntetni, amelyek miatt a mélyebben fekvő területeket a viz már akkor elönt, amidőn a partfalak magasságát még meg sem haladta. A patakba torkolló csatornák ugyanis elzáró készülékkel nem bírnak, amiért árvíz esetén a patak vize a csatornákba behatolván, a beömlőkön és egyéb nyílásokon át felfakad s elönti a mélyen fekvő utcákat. Feltétlenül szükséges tehát valamely könnyen kezelhető, szilárd anyagból készült elzáró szerkezet létesítése, és pedig a következő csatorna-nyílásoknál: a Mária- és Görög-utcánál, a Tüzoltótér- nél és Knézits Károly-utcánál, az Irgalmas, Csiky Sándor, Kaszinó, Kigyó-utcáknál, a Hus- piae-téren, Szúnyog-köznél és a Kossuth-téri két kiömlőnél, a polg. iskolánál (három) végül az Újvilág-utcánál, valamint az epreskerti két régi csatorna-nyílásnál.

A hozzávetőleges költségvetés szerint az összes felsorolt munkálatok 158,200 koronát igényelnek. Ezen összegből az I., II. és IX. tétel alatti munkálatok, amelyek összege 60,000 koronát tesz ki, a kövezetvám terhére írandó, mint vámos műtárgyak átépítési és biztosítási költsége. Ezen összegből mintegy 10—15,000 korona megtérítése várható mint államsegély az állami út műtárgyának újraépítéséhez való hozzájárulás címén. A fenmaradó kereken 50,000 koronányi fedezete gyanánt felveendő amortizációs kölcsön törlesztésére 3500 korona évi annuitás a kövezetvám költségvetésbe már beállíttatott. Fenmarad tehát kereken 95000 koronányi összeg, amely szintén kölcsönből fedezendő, amelynek 50 éves törlesztésére 6%-kal számítva évi 6000 korona veendő fel; ehhez hozzáadandó még 2000 korona a partfalak fen- tartására és a patakmeder karbantartására, igy tehát a közköltségvetés III. cím, 28. rovat alatt összesen 8000 korona irányozandó elő. Minthogy a IV/b és a X. tétel alatti munkálatok áítal elsősorban az egri fökáptalan patakmenti területe van érdekelve összesen mintegy 300 fméter hosszban, tehát az itt felvett hosszak háromnegyed részében, ezért is felkérendő a főkáptalan, mint a város ügyei iránt mindenkor meleg szeretettel és áldozat- készséggel viseltető pártfogót, hogy a költségekhez hozzájárulni, illetve a várost anyagi segélyben részesíteni kegyeskedjék.

A költségvetésben I., II., V., Vili.. IX. és XV. tétel alatt felvett munkálatok, mint feltétlenül sürgősek, haladéktalanul rendeltessenek el, bizassék meg a tanács a tervek azonnali elkészítésével, a versenytárgyalás megtartásával, a munka vállalatba adásával úgy, hogy ezen munkálatok legkésőbb november hó 1-ig be is fejeztessenek. Ugyancsak a tanács bízandó meg ideiglenes kölcsön felvételével is.

A terjedelmes és fontos közérdeket érintő elaborátumot nagy csöndben és figyelemmel hallgatta a közgyűlés. Elsőnek Kakukk Ignác, az alsó malom bérlője kért szót és kijelentette, hogy a város érdekében visszalép a malom bérletétől, mert belátja, hogy a 150 éves malom nagy akadálya a patak helyes irányú rendezésének és mert ha a malom zugóját eltávolítják, nem csupán a Kertész-utcai csatorna mélyre fektetése válik fölöslegessé, hanem a város alsó részén a patak-part emelése is lényegesen csökkenthető, ami által a város jelentékeny költségektől szabadul meg.

Csepreghy Gyula, Bodó József, Alföldi Dávid dr., Militzer Gyula, Setét Sándor dr., Kösztler József dr., Fehér József, Mélypataky Ignác, Tót Csepregi Ferenc és Nagy János képviselők felszólalása után, a közgyűlés változtatás nélkül