Eger - hetente kétszer, 1913
1913-08-23 / 68. szám
9 EGER. (68. az.' 1913. augusztus 23. Azonban újabban egy másik irányú törekvés is a homloktérbe lépett. A már meglévő és virágzó Jegyzői In- ternátus is terjeszkedni óhajt és intenzívebben fejlődni törekszik. Eddig ugyanis csak szerény bérházban meghúzódva, 40, jobbára községi jegyző és közigazgatási tisztviselő gyermekének ellátásáról gondoskodott. Többre nem telt. Most azonban, hogy a belügyi kormánytól 60,000 korona segítést kapott, elsősorban saját, állandó és modern kivánalmaknak megfelelő épület fölépítésére gondol. És ez természetes, mert megfelelő épület nélkül, megfelelő internátus-intézmény nem is képzelhető. ügy tudjuk, hogy a Jegyzői Tn- ternátus igazgató-tanácsa Eger város közönségéhez beadványt intézett, amelyben a fölépítendő uj internátus céljaira ingyen telket, világítást, esetleges víz- használatot és némi hozzájárulást kér. Nem kétkedünk benne, hogy a város készséggel támogatja ezt a legújabb kérelmet is. Hiszen egy meglévő, gyökérszálaival már meghonosodott, tehát csak fejlesztést igénylő intézménynek támogatásáról van szó. Ha már a Közművelődési Egyesületnek jövendőbeli üdvös szándékát is meleg pártolásban részesítette a város képviselőtestülete, — amely elvégre, bármennyire tiszteletre méltó is, mégis csak szándék, — mennyivel inkább megérdemli a támogatást az olyan intézmény, amely már megvan, amely már szolgálatokat tett a köznek, és amely csak arra törekszik, hogy ezeket a szolgálatokat szélesebb körben érvényesítse a köznek érdekében. Az ilyen törekvésnek támogatása a város előtt nem lehet közömbös!... ami már csakugyan több lehetett a soknál. Hát mit csinált a gazda? Elővette a csillagos bicskát, odarohant a kártévő gulyáshoz, megmarkolta üstökét s levágott tövig egy jó csomót a csüngő fürtökből. Ennél pedig nagyobb szégyen nem létezik a pásztorembernél ... Mit tehetett aztán egyebet, mint levágatta tövig a haját... Ä kopasz gulyásnak pedig pokol az élete, mert még a pulija sem néz rá jó szemmel, hát még ugyan a babája?!... * Ha már a gulyásról irok, meg kell említenem, hogy bármily nagy úr is az egy gazda keze alatti gulyás, mégis csak porszem ő azokhoz képest, kik a hirös város nagy pusztáján, a bugaci pusztán pásztorkodnak. Apáról fiúra száll itt ez a hivatal s a Zubornyákok, Kelemen Jakabok tisztelt, becsült emberek ám még a városi nagy urak előtt is. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy egyszer, mikor rendőrbiztosra volt szüksége a hirös városiaknak, hát éppen ide esett Bugacra a tekintetük, még pedig egyik legcsinosabb pásztoremberre, Kelemen Jakabra. — Mint kiszolgált huszársar- zsi, különben is jogosult volt erre a hivatalra... Be is hivatták a városi urak, hogy felajánlják neki ezt a szép tisztséget. Mert szép tisztség ám tagadhatatlanul. A gyönyörű ezüstsujHevesmegye közállapotai. — Majzik Viktor alispán jelentése az 1912. évről. — II. (Törvényhatósági élet. Fegyelmi ügyek. Anyakönyvvezetés és népszámlálás. Kivándorlás.) A törvényhatósági bizottság 1912. évi működése a szokásos négy rendes közgyűlésre szorítkozott. Rendkívüli közgyűlés nem volt. A közgyűléseken elintézett ügyek száma: 2077. A közigazgatási bizottság 12 ülésben 1310, az árvaügyi felebbviteli küldöttség 11 ülésben 55, a pótadó felszólamlási küldöttség 9 ülésben 54, a fegyelmi választmány 2 ülésben 6, az erdőügyi albizottság 4 ülés ben 21, a tiszti nyugdíj választmány 4 ülésben 10, a községi jegyzői nyugdíj választmány 3 ülésben 9, az igazoló választmány 3 ülésben 17, a bíráló választmány 2 ülésben 23, az egészségügyi bizottság 1 ülésben 1 ügyet intézett el. Az állandó választmány és ennnek pénzügyi és közmunkaszakosztályai a törvényhatósági bizottság közgyűléseit készítették elő, mig a központi választmány 5 ülésben 33 ügydarabbal foglalkozott, melyek az országgyűlési képviselőválasztók 1913. évi névjegyzékének összeállítására vonatkoztak. A választók összes száma 1913-ban 16947 (tehát 166-tal több, mint az előző esztendőben volt). A vármegye bét választókerületében így viszonyult a választók száma: Eger városban 2416, Gyöngyös városban 1358, a gyöngyöspatai választókerületben 2913, a kápolnaiban 3146, a nagyfügediben 2139, a pétervásáraiban 2308 és a poroszlóiban 2674. A vármegyei alkalmazottak fegyelmi ügyeiről vezetett nyilvántartás szerint az 1912. évben mindössze egy utkaparó ellen rendeltek el fegyelmi eljárást, akit 10 kor. pénzbírsággal büntettek. A gyöngyösi közkórháznál a kórház gondnoka és ellenőre ellen elrendelt fegyelmi ügy még nincs befejezve. Városi és községi tisztviselők és alkalmazottak ellen 38 esetben összesen 49 személy ellen rendelték el a fegyelmi eljárást. Fölmentő határozat mindössze 12 esetben történt; ellenben 4 egyént dorgálással, 25 egyént 4 K-tól 600 koronáig terjedő pénzbírsággal és kettőt (egy községi bírót és egy segédjegyzőt) hivatalvesztéssel büntettek. tásios formaruha nem is minden hitvány testű embernek való. Hát tetszett, tetszett Jakabnak az ajánlat, de mikor azt mondták neki, hogy a szép vastag hajat le kell ám vágatni, — gondolkodási időt kért. Adtak neki. De bizony Kelemen Jakab sohasem ment be többé a hirös városba, a biztosság irányában, akárhogy is hívták. A szép gulya, a puszta láza, meg a hosszú haj lemondatta a szép hivatalról. „ A paraszti nép azonban mást beszél arról, hogy miért utasította vissza Kelemen Jakab a biztosi hivatalt ... A cimborái mondták volna neki, hogy: — »Csak addig élsz, Jakab, amig veled nem találkozunk, ha itt hagysz bennünket!« Mondanivalónak, bizonyos, hogy ennyi kevés, de pásztornyelven ám sokkal többet jelent, mint amennyinek látszik. Mert pásztorsorból került rendőrbiztos ismeri a dürgést künn a pusztán... Tudja könyv nélkül volt cimboráinak minden ügyét, baját, egész életsorát ... S amilyen lelkiismeretes ember volt a Jakab, sivár élet virradt volna a hirös városi pásztornépre. Persze, lehet ez valami népi pletyka is, de hát ki tudja? Négy egyénnek a fegyelmi ügye folyamatban maradt. Hevesvármegyének népességi viszonyairól a 89 anyakönyvi kerület anyakönyvei számolnak be. Az 1912. évben összesen 11,967 születés, 2868 házasságkötés és 7551 halálozás történt, a vármegye területén. A természetes szaporulat e szerint 4416, ami lényegesen (1561-gyel) több a tavalyi (2855) természetes szaporodásnál. És miután a születések száma 807-tel szaporodott, a házasságok száma 80-nal és a halálozásoké 754-gyel csökkeut, az eredmény eléggé kedvezőnek mondható. A házasság - kötéseknél az igazságügyminiszter a fejletlen kor alól 166 nőnek, az unokatestvéri viszony alól 65 és a várakozási idő alól 23 esetben adott fölmentést; a honvédelmi miniszter pedig 920 kivételes nősülésre adott engedélyt. A megkötött házasságok közül 51 nem részesült egyházi áldásban; vegyes házasság 109 volt (keresztény és izraelita között 5). A születendő gyermekek vallására nézve 72 esetben egyeztek meg. A törvénytelen szülöttek száma 537. Lehetetlen hallgatással mellőznünk itt az alispánnak azt a humánus és nagyon is életbevágó, szociális intézkedését, amelyet a törvénytelen születésű és így a mai társadalmi felfogások szerint megbélyegezett gyermekeknek törvényesítése érdekében tett. Elrendelte ugyanis az alispán, hogy az anyakönyvvezetők Írják össze az 1895. október 1. óta bejegyzett törvénytelen szülötteket s azután a közigazgatási hatóságok, az anyák meghallgatása alapján, nyomozzák ki a természetes apákat, akiket azután bírjanak rá arra, hogy házasságot kötve, utólagosan törvényesítsék gyermekeiket. Az alispánnak ez a rendelkezése máris sok törvénytelen származású gyermeket törvényesített, számszerű adatokat azonban erre nézve, csak a jövő évi jelentésében ad majd az alispán. A legújabb népszámlálás főbb adatait a múlt évi alispáni jelentésből már ismerjük. Eszerint Hevesvármegyének 653,534 kát. hold területén összesen 279,700 lelket talált az 1910. dec. 31-én megejtett népszámlálás. A részletesebb demográfiái adatokkal azonban csak az Én inkább hiszem, hogy a puszta láza, a természet nagy szeretete, a foglalkozásáért való rajongás volt az igazi ok. Mert hát csupa gyönyörűség a bugaci pásztor élete. Sokszor láttam őket szállásaikon, »munkájuk« végzése közben. Persze, munka és munka között nagy a különbség. Némelyek szerint a pásztorság nem munka, legfeljebb lenézett foglalkozás. De akik ismerik az ember lélektanát, azok másként vélekednek a pásztorság viselőiről. Mert itt megszűnik az ember társas lény lenni és hosszú idők folyamán egész sajátságossá lesz egyéniségük. Valósággal áldozatul esnek a magányosságnak. Zord, rideg emberek lesznek. Mint ember s főleg, mint magyar ember, azonban soha nem tagadja meg önmagát a bugaci pásztor. Sokszor volt alkalmam ezt tapasztalni gyermekkoromban, mikor édes apámmal nyakunkba vettük a nagy pusztaságot s jártunk pásztorszállásról-pásztorszáliásra, persze hivatalos ügyben. Ha délután volt az idő, mingyárást előhozta az öreg számadó a rézabroncsos hófehér, dézsát, benne a finom, frissen »ótott« tarhót, ezt a[ valódi pásztorszakácsművészet kiváló termékét. Hozzá aztán a barna rozsos kenyeret, amelyből mindig karély esik, akármerről vágja is az ember. — Olyan ez itt, mint vízparton a halászlé, mint a naiv kirándulónak a nyárson
