Eger - hetente kétszer, 1913
1913-08-23 / 68. szám
1913. augusztus 23. EGER. (68. sz.) 3 idei év tavaszára készült el a középponti statisztikai hivatal s igy az alispán is csak most foglalkozhatik azokkal jelentésében. Az érdekesebb számadatokat a következőkben emeljük ki: A tényleges népszaporodás 1900-tól 1910-ig 24,355 lélek, vagyis 9'5%. A népsűrűség □ kilométerenkint 1900-ban 67'9, 1910-ben 74‘4. Külföldi honos 1900-ban 552, 1910-ben 677; külföldön távollévő ellenben 1900-ben 641, 1910-ben 3816. A férfiak száma 137,708, a nőké 141,992. Ezer férfira tehát 1031 nő esik. Az összes népességből irni-olvasni tudott 1900-ban 136,889 (53-6%), 1910-ben 170,648 (61%). A hat évesnél idősebb népességből irni-olvasni tudott 1900-ban 64'80/o, 1910-ben 73%. Vallásra nézve a lakosság 89%-a róm. kát., 0‘2%-a gör. kát., 6'8%-a ref., 0’4%-a ág. ev., 3'6%-a izr. A lakóházak száma 1900-ban 43,243 volt, 1910-ben 47,782. Egy □-kilométerre esett 1900-ban 11'5, 1910-ben 12'7 lakóház s egy- egy lakóházra akkor is és most is 5*8 lélek. A kivándorlás a múlt évben ismét nagyobb mérvet öltött. Mig 1911-ben 358 útlevelet adott ki az alispán, addig 1912-ben a kiadott útlevelek száma 1058. Az igaz, hogy a tényleges kivándorlók száma jóval kevesebb, mert csak 843-an (közöttük 145 nő és 174 gyermek) hagyták el a vármegye határait, azonban mégis kétszeresénél nagyobb a vérvesztés, mint volt az előző esztendőben. A legtöbb útlevelet (104) Sarud községből kérték. A legtöbb kivándorló (53) Kápolnáról vitorlázott az újvilágba. Olyan község, ahonnan nem vándoroltak ki, 1911-ben még 61 volt, 1912-ben ez a szám 46-ra olvadt. Azonban még mindig van 11 olyan községünk, ahonnan egyátalán nem vándorolt ki még senki Amerikába. Ide jegyezzük a nevüket: Gyön- gyösoroszi, Pálosvörösmart, Szűcsi, Csány, Ecséd, Hort, Rózsaszentmárton, Szurdokpüspöki, Za- ránk, Nagyiván és Tiszaszőllős. Két vigasztaló adatra is találunk az al- ispáni jelentésnek a kivándorlásra vonatkozó részében. Egyik, hogy a kivándoroltak 698,893 koronát küldöttek haza az év folyamán, itthon maradt övéiknek; a másik adat, hogy a múlt évben összesen 400-an tértek vissza Amerikából, közöttük 41 nő és 36 gyermek. sült szalonna! Aztán jó szívvel is kínálta s bizony zokon esett volna, ha el nem fogadunk néhány kanálnyit belőle. Ha reggel mentünk, ott volt a cserényben a frissen fejt tej, olykor már forrt is a szolga- fán a ragyogó vasbográcsban. — Abból kellett legurítani egy-egy bögrével... Mikor aztán már a »hirös város« felé volt fordítva a szekerünk rúdja, előkerült egy tiszta, hófehér vászonzacskó is, amelybe örömmel öntötte a tarhó fölét Zubornyák István öreg számadó a »tekintetös asszon«, meg a »gyerökök« számára. Mi aztán haza is vittük szívesen s az ott- honmaradották meg igen szívesen fogadták a híres bugaci csemegét. Vájjon vannak-e még olyan pásztorok, mint a Zubornyákok, meg a Kelemen Jakabok, olyanok-e még a szóbeszédük, mint régen és csinálnak-e még olyan tarhót, mint hajdanában? Nem tudom, de hiszem, hogy sok minden régi megmaradt a mostani fiatalokön is, mert Kada Elek volt az atyamesterük. De vájjon most már, midőn hantok takarják a hirös város első polgárát, a neves etnográfust és egyéb tudóst, ki fog velük törődni annyi szeretettel? Vén palóc. A hét. A Dobó-szobor leleplezésének évfordulója hétfőn, augusztus 18-án volt. 1907, augusztus 18-án volt az országra szóló nagy ünnepség, amidőn Eger hős védőjének érc-szobráról lehullott a lepel az ország összes dalárdáinak jelenlétében, az országos dalverseny ünnep-sorozatainak keretében. Szép, lelkes ünnepség volt. Az ország minden részéből egybesereglett, sok ezer főre menő ünneplő közönség érezte, hogy Eger városa, sőt az egész ország egy régesrégi adósságát törleszti le, amidőn az 1552-ben oly hősiesen, haláltmegvető bátorsággal harcolt Dobó Istvánnak érc-szobrot állított annak a várnak az előterében, amely várban akkor Éjszak-Magyarország, sőt a Nyugat kultúrája remegett attól, hogy a pogány török Egert elejtve, elpusztítja és hosszú időkön át be nem hegedő sebet ejt sok nemzet kultúráján, fejlődésén. A büszke török biztos diadalra számítva tört a mi híres városunk ellen. Azonban a gyermekszobában óriás lakott: Dobó, kinek vitézei megtörték az ozmánok túlerejét. Ismerjük mindnyájan e históriai tényt, de jól esik emlékezetünkbe idézni. Mert most már áll a törökverő szobra s a históriai visszaemlékezés után módunkban áll a hős Dobó szobra mellé tenni hálánk jeléül a megemlékezés koszorúját s erőt meríteni a nagy hős tetteiből, hogy felgyulladjon bennünk a mai napság oly aluszékony hazaszeretetünk. * Dagadó hullámok. Pallavicini György őrgróf egyik dunántúli vármegye közgyűlésén bele- akaszkodott Tisza István grófba, mint a Désy— Lukács-pör egyik tényezőjébe. A nyilvános vitának később Károlyi Imre gróf, majd Teleky Pál gróf is részese lett. Ma azután ilyen cime van a pörnek: Pallavicini—Tisza—Károlyi—Teleky- affér. Ha igy halad az ügy, olyanfajta cime lesz, mint például németben ez: Kartenspielfabrik- Actiengesellschaft. * A szekularizátor megretirálása, Balthazár Dezső az Országos Reform. Lelkészegyesület, továbbá függetlenségi—demokrata—liberális szereplése révén lett debreczeni szuperintendens. Most, hogy a nyírbátori kerületben az ellenzéki jelölt ellen lépett föl és reménytelenül visszalépett, lemondott egyúttal a Lelkészegyesület elnökségéről is. Először őt hagyták el a hívei, most meg ő hagyta el a híveit. Ez a megfutamodás és a vele kapcsolatos kesergés csak természetes folyománya annak az erőszakos és jogtalan törekvésnek, amelynek Balthazár Dezső zászlóvivője, szószólója volt. Igazságtalan alapokra nem lehet maradandót építeni. * Lefújták a hadgyakorlatot. Az észak-magyarországi VI. hadtest, a mely nyolc vármegyében állomásozik, e hónap 21-én indult volna a nagygyakorlatra. A hadgyakorlatot Szendrő község környékén tartották volna meg. A kassai hadtestparancsnokság 18-án értesítette az ezre- deket, hogy az idei hadgyakorlatot nem tartják meg, mivel az árvízkatasztrófák következtében a gyakorlatozásokra kiszemelt területek viz alatt állnak és igy a gyakorlatozások lehetetlenek. A nagygyakorlat lefújásáról szóló értesítést azonnal tudatták a legénységgel, amely persze boldogan vette tudomásul a lefújást. * A miskolczi uj vízvezeték csődje. Éveken át készült Miskolczon a vízvezeték, mely majdnem három millió koronába került. Most azután komoly baj van vele. A vízvezeték vize ugyanis zavaros, piszkos és ihatatlan. A csapokból jövő viz olyan sárga és iszapos, mintha megáradt folyóból merítették volna, úgy, hogy teljesen élvezhetetlen. A város közönsége már hetek óta nyugtalankodott a különös szinü és még különösebb ízű vízvezetéki viz miatt. A lakosság zúgolódik, mert igen sok családnál olyan gyomormegbetegedés történt, melyet a rossz víznek tulajdonítottak. A vízvezetéki vizet most már nemcsak hogy ivásra nem lehet használni, de mosdani sem lehet benne. Nagy Ferenc dr. polgármester falragaszokon tudatta a közönséggel, hogy a zavaros vízvezetéki víz ivásra nem alkalmas, legjobb tehát, ha a közönség egyelőre óvakodik a viz fogyasztásától. Jó, jó, de hát honnét igyék a lakosság, ha még 3 millió befektetés sem volt elegendő arra, hogy magának vizet biztosítson. Mikor pedig vízvezeték készítéséről van szó, nagyon jó az ilyen esetekre gondolni. HÍREK. Eger, 1913. augusztus 22-én. Tájékoztató. Augusztus 24, 25. Országos vásár Gyöngyösön. „ 31. A színi szezon kezdete. „ 31. Országos vásár Poroszlón. Szeptember 1. Hónapos állatvásár Egerben. „ 1. A hatvani főszolgab. tárgy, napja Pásztón. „ 1. Beiratás a tanítóképző I. osztályába. „ 1, 2. Országos vásár Hatvanban. „ 1, 2, 3. Beiratás a főgimnáziumba. „ 1, 2, 3. Beiratás a föreáliskolába. „ 1, 2, 3. Beiratás az Angolk. iskoláiba. „ 1, 2, 3. Beiratás az áll. polg. leányiskolába. „ 1. 2, 3. Beiratás a női keresk. tanfolyamra. „ 1, 2, 3, 4. Beiratás az állami elemi iskolába. „ 1—12. Beiratás a jogakadémiára. „ 4. Beiratás a tanitókópző II., III., IV. évfolyamaira. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5—15. Alapvizsgálatok a jogakadómián. „ 6, 7, 8, 9, 10. Beiratás az iparost, iskolába. „ 7, 8. Országos vásár Füzesabonyban. n 8. Kisasszony napja. „ 8. Búcsú a Kisasszony-temetőben. „ 8. Nyári mulatság a jegyzői internátus javára. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 10. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaörsön. „ 10, 11. Beiratás a kereskedő-tanonc iskolába. „ 15. Megyegyűlés._ „ . 15. Országos vásár Kálban. „ 15. Az egri főszolgab. tárgy, napja Verpeléten. „ 15. A hevesi főszolgab. tárgy, napja Erdőtelken. „ 15. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Párádon. Az egri Uránia színház. Holnap, szombaton, egy modern kultúrintézménnyel gyarapodik Eger városa: megnyitják a Kér. Iparoskor Uránia-színházát, mely a régi Hartl-ház udvarán és Kaszinó-utcai szárnyában épült... Amióta Eastman 1884-ben rájött, hogy a fotografálásnál a hajlékony, rugalmas, erős, végtelen hosszúságúra nyújtható és fény iránt érzékeny celluloid helyettesítheti az üveget; mióta Edison 1893-ban bemutatta az első mozgó- fénykép-gépet: azóta óriásit haladt a mozgó- fénykép-gyártás úgy önmagában véve, mint hatásait tekintve. Az Edison kinetoszkopja alig keltett valamelyes feltűnést és inkább csak érdekes játéknak nézték, mint a régi diorámák képeit. Paul angol mechanikus tette látványossága 1896. tavaszán, midőn theatrograph-javai nagy fehér ernyőre vetítette képeit, mely vetítést a Lu- miére-testvérek tökéletesítettek a kinemato- graph-fal. A mozi tehát csak 16 éves, de már is roppant nagy mult van a háta mögött és renge-
