Eger - hetente kétszer, 1913

1913-07-30 / 61. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség : Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. — ­Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 61. szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Szerda, julius 30. Jégre tett reformok. — Eger város rendkívüli közgyűlése. — Eger város szervezkedési szabály­rendelete felett a vita bezárult. Pontot tett utána a város képviselőtestülete. Elintézve azonban nincsen. A vele és benne tervbe vett reformok ugyanis mind függőben maradtak s ezért kez­dődhetik újból és élűiről a szervez­kedési szabályrendelet módosításának a — vitája. Legutolsó szervezkedési szabály­rendeletünk évtizedekkel ezelőtt készült. Akkor is fogyatékos volt. Hogy többet ne említsünk, nem írta elő a tisztviselők szolgálati viszonyait, ami a jogoknak és kötelességeknek megállapításában áll. Azóta Eger város a haladás útjára lépett. Gazdasági és kulturális érdekeink újabb és újabb intézmények létesítését tették szükségessé. Modern igények támadtak, amelyeknek kielégítésére mo­dern intézkedéseket kellett tennie a városnak. Ezek viszont lassan-lassan úgy átalakították régi, hagyományos szokásainkat és intézményeinket, hogy egész városi szervezetünk, vagyis inkább szervezkedési szabályzatunk, úgy reánk szűkült, mint ahogyan rászűkül a fiatal kigyóra a bőre. És tettünk valamit el­avult szervezkedési statútumunk meg­újítására? Semmit. Valahányszor va­lami újítás eszméje vetődött a felszínre, köszönettel nyugtázták ugyan intéző­köreink, a kivitelt azonban rátestálták a — szervezkedési szabályrendeletet előkészítő bizottságra. És az uj szervezkedési szabály­rendelet-tervezet végre valahára elké­szült. Szokolay Lajos városi tiszti ügyész paragrafusokba szedett benne minden felszínre jutott újítást és kívánságot. Azután kinyomatták, a képviselőtestület tagjai között kiosztották és — nem lett belőle semmi. Már maga az a bizottság is, mely a szabályrendelet előkészítésére külde­tett ki, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ne csináljunk most gyökeres vál­toztatásokat városunk szervezetén, mert az uj városi törvény már készül és ki tudja, nem lesznek-e ebben a tör­vényben olyan intézkedések, amelyek a módosított szervezkedési szabályren­deletünknek újabb módosítását teszik szükségessé ? Ezért — és állítólag csakis ezért — az uj szabályrendelet-tervezet­nek elfogadását nem tartja szükséges­nek a bizottság. Javasolnia azonban kellett valamit; hát azt javasolta, hogy tartsuk meg továbbra is a sokszor ki­fogásolt, régi szervezkedési szabályren­deletet, egy kis — tatarozással. Iktassuk bele, — mert ez nincs benne, — a tisztviselők fizetés-rendezését; a többi nagy érdekeket pedig, amelyek szintén nincsenek benne a szabályrendeletben, egyelőre tartsuk függőben. Azután, takarékossági szempontból, töröljön el a közgyűlés egy tanácsosi állást, és mert a fizetés-rendezésnél már ki­mondotta, törölje el a rendőrségnél a két felügyelői állási, a számvevőségnél az alszámvevői állást; apassza ezeknél a hivataloknál az irnoki és díjnoki állások számát is és szervezzen he­lyettük fogalmazói, rendőrtiszti és szám­tiszti állásokat. Az állandó-választmány helyeselte ezt a javaslatot, magáévá tette és csak annyiban változtatott rajta, hogy a negyedik tanácsosi állás beszüntetését nem véleményezi, mert ez régi tradíció és mert ez a beszüntetés a városra nézve visszafejlődést jelentene. A fo­galmazói állások szervezését azonban így is szükségesnek tartja, mert ezáltal képzett, fiatal munkaerőket kapunk, akikből hozzáértő, rátermett tisztviselő­ket nevelünk a jövőben megüresedő főbb állásokra . . . A szervezkedési szabályrendelet szombaton délelőtt került a döntő forum, a város képviselőtestülete elé. Nem sokan, a 216 képviselő közül csak 65-en, érdeklődtek iránta s ezek sem a szabályrendelet-tervezettel, hanem csupán az állandó-választmány javas­latával foglalkoztak. A vita heves volt. Az „EGER“ tárcája. A Hevesmegyei Takarékpénztár. Vármegyénknek ez a legrégibb, reális ala­pokon nyugvó és szolid pénzintézete a múlt héten költözködött át uj palotájába, fényes he­lyiségébe. Mint Egernek hű krónikásai, felhasz­náljuk ezt az alkalmat arra, hogy a Hevesmegyei Takarékpénztárról elmondjunk egyet-mást. Magyarországon a Pesti Hazai volt az első takarékpénztár, amely 1840-ben alakult s me­lyet a vidéken 1844-ig összesen 8, 1845-ben 10, 1846-ban ismét 8 uj takarékpénztár köve­tett. A Hevesmegyei Takarékpénztár ennélfogva kö­rülbelül 25. az országban keletkezésének idejét tekintve, amennyiben 1846. augusztusában — most 67 esztendeje kezdette meg működését. Eredetileg „400 darab száz ezüst forintos rész­vényre“ alapította tőkéjét, melyből 20,000 pengő- forintot fizettek be előzőén, de a másik, rész- vényenkint 50—50 ezüst forint, befizetésének szüksége nem állott elő soha és részvényjegyei­nek névértékét is csak pár év előtt emelte. Első elnöke Zsadányi és Törökszentmiklósi A/másy Pál, Heves és Külső Szolnok t. e. me­gyék első alispánja volt, első pénztárosa Domb- rády László táblabiró, első ügyésze és ellenőre pedig Lieb Károly h. ügyvéd. Kényelmes tanácstermében az első elnök életnagyságu arcképe mellett ott függ a másik két elnöknek — Babies Istvánnak és Imre Mik­lósnak — életnagyságu olajtfestményü képe is. Ez a három elnök vezette az intézetet 60 év­nél hosszabb időn át, mig most Turtsányi Gyula dr., kir. tanácsos, vármegyei t. főorvos az intézet elnöke. Az arcképeken kívül érdekes díszei a ta­nácsterem falának: a) az alakulásnál körözött egyik aláírási iv, b) az első tisztikar és választmány (az első nyomtatott alapszabályból), végül c) az első takarékbetéti könyv, melyet 1846. aug. 17-én állítottak ki. E relikviák díszes keretek­ben függenek egymás mellett. Az első alelnökök voltak: Babies István és Csiky Sándor, s az első választmány 35 tagja közül megemlítjük a ma is virágzó egri csa­ládok következő elődjeit: Barchetti Károly, Ga­l lambos Fülöp, Hanák István, Mészáros István, Ruzsin Ferenc, Steinhauzer István és Szokolay Lajos. Az első betéti könyv címlapján ez a szöveg: BETÉTI KÖNYVECSKE a’ Heves vármegye pártfogása alatt álló TAKARÉKPÉNZTÁRTÓL. SZABÓ ANTAL. Szám 1-sö. Bent, a „Neve a közlekedőnek és a betűs öszveg“ rovatban ott van, hogy Szabó Antal tett be 1 frt 20 krajcárt. A betétet igazolták Dombrády László táblabiró, pénztárnok, Lieb Ká­roly ellenőr és Ferenczy György biztos. (Szabó Antal uram nem lehetett valami vagyonos ember, mert csak 1846. nov. 30-án tett be ismét 40 krajcárt). Ez a mustármag, mely azóta valóban te­rebélyes fává nőtt, önkénytelenül azt a gon­dolatot sugallja, hogy az első év (mely tulajdon-

Next

/
Thumbnails
Contents