Eger - hetente kétszer, 1913
1913-07-30 / 61. szám
I 2 EGER. (61. sz.) 1913. julius 30. Másfél óráig szapulták az állandó-választmány javaslatát és végre is, — mert az eredeti javaslat mellett senki sem szólalt fel, — szótöbbséggel olya- tén módosítással fogadták el, hogy a negyedik tanácsosi állást beszüntetik. ... Maga a szabályrendelet-tervezet, az összes tervbe vett reformokkal együtt tehát a légre került. Vájjon mikor jön el az a „jobb idő“, amikor ismét előveszik? A. közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: Eger város képviselőtestülete szombaton, julius hó 26-án, délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt. A közgyűlésnek csak egyetlen tárgya volt: Eger város szervezkedési szabályrendeletének megalkotása. Azonban Kánitz Gyula dr. városi képviselő, napirend előtt való felszólalásra kért engedélyt és azt kérdezte a polgármestertől, hogy van-e tudomása arról, miként a vágóhídon, a városnak ott felhalmozott fájából, tömérdek sokat elpocsékolnak a husiparosok? Azok, akik pörkölik a levágott disznót, visznek ki magukkal szalmát a pörköléshez; hanem azok, — és ezek leginkább a hentesek, — akik csak forrázzák a leölt állatot, rendesen a város fájánál melegítik a vizet és az elhasznált fáért semmi kárpótlást sem fizetnek. Sürgős intézkedést kér ennek a visszaélésnek megszüntetésére. A polgármester azonnal válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy a húsvágók a város képviselőtestületének határozatából használhatják díjtalanul a fát a forrázáshoz. Az uj vágóhidi szabályzat azonban, ha életbe lép, másként intézkedik ebben a tekintetben is. ügy a felszólaló, mint a közgyűlés tudomásul vette a polgármester válaszát. Következett a napirend. Az elnöklő polgármester bemutatta a város uj szervezkedési szabályrendelet-tervezetét, amelyet Szokolay Lajos városi ügyész készített és amelyet, mert nyomtatott példányokban kiosztottak a képviselőtestület tagjai között, felolvasottnak kér tekintetni. Minthogy azonban a tervezetre nézve úgy az előkészítő bizottságnak, mint az állandó választmánynak különkülön javaslata van, a tárgyalás bevezetéseként felolvastatja azokat. Baríos Károly tanácsos előbb az előkészítő bizottság, majd az állandó választmány javaslatát olvassa. Mindkettő szerint sok üdvös dolog van a szabályrendelet-tervezetben, azonban a megvalósításuk mintegy 13,000—14,000 koronába kerülne, ezért, de meg azért is, mert az uj városi törvény életbeléptével úgyis módosítani kell annak rendelkezései szerint a szervezkedési szabályrendeletünket, sem az előkészítő bizottság, sem pedig az állandó választmány nem javasolja a meglevő régi szervezkedési szabályrendeletnek gyökeres megváltoztatását, hanem csak kisebb és a mostani tényleges állapotoknak megfelelő módosításokat kíván rajta eszközölni. A két javaslat között az a lényeges eltérés, hogy az előkészítő bizottság egy tanácsosi állás beszüntetését és helyette két fogalmazói állás rendszeresítését kívánja, az állandó választmány ellenben mind a négy tanácsosi állás fenntartását óhajtja. A többire nézve a két javaslat lényegében megegyezik és főbb pontjaik a következők: A rendőrségnél a két felügyelői állás megszüntetésével egy rendőrfogalmazói és egy rendőrtiszti állás szervezendő; a számvevőségnél az alszámvevői állás szüntetendő meg és helyette egy számtiszti, két irnoki és egy végrehajtói állás szervezendő. Ezenfelül 10 dijnoki állás beszüntetésével egy közigazgatási fogalmazói állás szervezését hozzák javaslatba. A fogalmazók közül az I. osztályú a X., a II. osztályú a XI. fizetési osztályba sorozandó. A tisztviselők fizetésére vonatkozó határozatot, mely a Szokolay-féle tervezet 139—148. §-aiban van feldolgozva, be kell iktatni a régi szabályrendeletbe. Végül a fogyasztási hivatal javadalmi hivatallá szervezendő át, úgy azonban, hogy az köz vetetlenül a számvevőség felügyelete alá tartozzék, fizetéseket nem teljesíthet és ha bevétele eléri a 2000 koronát, azt a közpénztárba köteles beszolgáltatni. A javaslatokhoz elsőnek Oko/iosányi Lajos szólott hozzá. Elfogadja az állandó-választmánynak azt az álláspontját, hogy az uj városi törvény megalkotásáig, kisebb módosítással, a régi szervezkedési szabályrendelet maradjon érvényben. Azonban a négy tanácsosi állás főntartására tett javaslatot nem fogadja el. képen 16 hónapnál is több 1847. dec. 31-ig) és az 1912. üzleti év számszerű adatait összehasonlítsuk. íme: 1846—47-ben forintokban Betét.................... 89,132'— Jelzálog-kölcsön . 71,620*— Kézi zálog (Előleg) 7,586'— Értékpapír ... — Tiszta nyereség . 251'— Váltó .................... 8,800'— Ö sszes forgalom . 141,838*— 1912-ben koronákban 9.870,004-62 5.986,58219 41,248'— 1.113,942'50 160,350'56 4.161,575-30 278.366,099-16 Vagyis: a betétek összege 55-ször, a váltótárca majdnem 250-szer, az összes forgalom 100-szor akkora volt 1912. 12 hónapjában, mint 1846—47-ben 16 hónap alatt. (Megjegyezzük, hogy a f. év első felének végén 10.828,263 kor. 66 fillér volt a takarékbetétek összege.) ... A 350 ezer koronáért építtetett uj palotájában az egész földszintet maga a Hevesmegyei Takarék foglalja el. Helyiségeit nem a fölösleges pompa, hanem a csín és ízlés, a célszerűség és kényelem jellemzik. A légfűtéses óriási teremben díszes rácsozat fut körül, mely négy méter széles csarnokot hagy a közönségnek; az elkerített helyeu, benn, a tisztviselők munkaasztalai vannak. E nagy teremből nyílnak a 2 igazgatói szoba, az ügyész hivatalos helyisége, az irattár és a tanácsterem, továbbá a most építtetett safe deposit. A páncélszobának minden fala 50 cm. vastag s amellett, hogy betonból van, 10—10 cm. távolságra karvastagságu és csavarszerű páncél- rudak keresztezik benne egymást. Maga az ajtaja (drágább volt 3000 koronánál) 20 cm. vastag és 18 métermázsa súlyú. Jelszóra állítható kettős zárja a lehető legfinomabb szerkezetű s egyetlen kulcs-csavarintásra két oldalt 7—7, alul és felül 2—2 (összesen 18 drb.) 5 cm. átmérőjű páncélhenger nyomül az ütközőkbe. Valóban: tűz-, víz- és betörésmentes. A páncélszobában egy óriási pénzszekrényen kívül 48 magánrekesz van értékek, ékszerek stb. számára, négyféle nagyságban. A rekeszek mélysége 44, szélessége 24 cm., magasságuk pedig 10*5,14,18'5, illetve 23'5 cm. s eszerint változik az évi bérleti összeg is 15 koronától, 20, 35, illetve 50 koronáig. Lehet azonban bérelni félévre (8—35), negyedévre (5—25 kor.), illetve hat hétre is 3, 5, 8, illetve 15 koronáért. Egyszóval: a Hevesmegyei Takarékpénztár lendületre, üzleti elevenségre, méreteire nézve s most már helyiségeit tekintve is teljesen modern; ami azonban szilárdságát és szolidságát illeti, a régi jó időkre emlékeztet. Sőt az előkészítő bizottság javaslatánál is tovább megy, mert nem egy, hanem két tanácsosi állásnak beszüntetését indítványozza. Ezek helyett két fogalmazói állást szervezzenek; ezek egyrészről olcsóbbak és éppen úgy elvégzik a munkát, mint a tanácsosok, más részről lépcsők lennének a magasabb állásokhoz, nehogy aránylag fiatal emberek jussanak nagy fizetéshez. A rendőrségnél és számvevőségnél is takarékoskodjunk a hivatalnokokkal. Inkább a hivatalos órát szabályozzuk az egész vonalon és vagy délelőtt 8—2-ig, vagy pedig délelőtt 8-tól 12-ig és délután 3-tól 6-ig állapítsuk meg a munka-időt. Helyes munkabeosztással 10—12 ezer koronát takaríthat meg a város a személyi kiadásokból. Csutorás László dr. szintén elfogadja az állandó-választmány javaslatát, azonban indítványozza, hogy a negyedik tanácsosi állást szüntessék meg és helyette egy I. és egy II. osztályú fogalmazói állást rendszeresítsenek. Mert ha négy tanácsost talál nálunk az uj törvény és csak három kell, a negyediket akkor is meg kell tartauunk; ellenben ha csak három van és négy kell, a negyediket könnyen pótolhatjuk uj választással. Hanák Gyula az állandó választmány javaslatát fogadja el, Csutorás dr. módosításával, mert a fogalmazókkal szakavatott tisztviselőket nevelünk a városnak. Galambos István dr. Okolicsányi Lajos indítványát pártolja, mert a két tanácsos helyét, két jogvégzett fogalmazó, bízvást betöltheti. Fridi Gyula rendőrkapitány a rendőrség érdekében megjegyzi, hogy a két reudőrfel- ügyelő helyett alkalmazandó fogalmazóknak kizáró*n rendőr-fogalmazóknak kell lenniök, tehát nem cserélhetők ki a közigazgatás egyéb ágazatánál alkalmazott fogalmazókkal. Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester szintén az állandó-választmány javaslatát fogadja el, Csutorás László dr. módosításával. Egy tanácsosi állást be lehet szüntetni, de kettőt nem, mert három tanácsosnál kevesebbje Egernél jóval kisebb városoknak sincs. Azután a fiatal erőknek nagyszámban való alkalmazása sem egészen olyan gazdaságos, mint amilyennek látszik. Mit csináljunk a régebbi tisztviselőkkel ? Ha ezeket nyugdíjba küldjük, akkor a nyugdijakra fizethetjük azokat az összegeket, amiket a fiatal erőkön megtakarítunk. Okolicsányi Lajos fenntartja az indítványát, mert a felhozott érvekkel nem győzték meg az ellenkezőről. Derszib Ödön főszámvevő az alszámvevői állás fenntartását kéri. Barthos Károly az állandó választmány javaslatát fogadja el, Csutorás dr. módosításával. Két tanácsosi állást már csak azért sem lehet beszüntetni, mert a fogalmazók csak gyakornokok és így nem működhetnek önálló hatáskörben. Kánitz Gyula dr. szintén az állandó választmány javaslatát fogadja el, Csutorás dr. módosításával, azonban a városi pénztáraknak egyesítését követeli. Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester kijelenti, hogy a nagy költség-többleten kívül az is akadályozza a pénztárak egyesítését, hogy nincs alkalmas helyiség az elhelyezésükre. Ez a kérdés egyébként nincsen véglegesen elejtve. Mélypataki Ignác fölvilágosítást kér a tett indítványokra nézve. Kassuba Domokos furcsának találja, hogy egy nappal az állandó választmány ülése után már módosítani kell az állandó-választmány javaslatát és annak védelmére egyáltalán nem vállalkozik senki.
