Eger - hetente kétszer, 1913
1913-07-23 / 59. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre _ 2‘60 » Egyes szám ára 10 fillér. rpPD LuLn Szerkesztőség : Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. . , = Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők I HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLLIK AI 1ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 59. szám. Változott viszonyok. — Eger város szervezkedési szabályrendelete. — Eger városának uj szervezkedési szabályrendelete elkészült. A haladással, a fejlődéssel és a fokozódó igényeknek kielégítésével lépést kellett tartania Eger város közönségének is. Az újabb meg újabb intézmények, újabb és újabb intézkedéseket vontak maguk után. Ezek viszont annyira átalakították közviszonyainkat: a közszellemet s vele a közigazgatást, hogy Eger város közönsége már régen túllépte az 1889. évi december hó 3-án és folytatva tartott közgyűlésében alkotott szervezkedési szabályrendelet kereteit, és így az ujjászervezkedés elodázhatatlanná vált. A város jövedelmet-hajtó vállalatain, — amelyek uj állások szervezését igényelték, — s a város kulturális és gazdasági előrehaladásán kívül, különösen a város tisztviselőinek a múlt év karácsonyakor történt fizetés - rendezése teszi szükségessé az uj szervezkedési szabályrendelet megalkotását. Az állami és törvényhatósági tisztviselőkkel egyenlő fizetési osztályokba sorozott városi tisztviselőinknek ugyanis szabályozni kell a szolgálati viszonyait is. Mert egyenlő fizetés — a legminimálisabb szociális elv szerint — legalább is XXXVI. ÉVFOLYAM. egyenlő munkát követel. A tisztviselők működési körét: a jogokat és kötelességeket, tehát éppen úgy rendezni kell, mint rendeztük a fizetéseket. Vagyis biztosítsuk a jogait mindenkinek Írásba foglalt statútummal, mert ezzel a hivatali állás és az ezt betöltő tisztviselő tekintélyét növeljük. Ámde szabjuk meg és körvonalozzuk a hivatallal járó kötelességeket is, mert ezzel, mig egyrészt a fölösleges zaklatásoktól óvjuk meg a tisztviselőket, másrészt a város érdekeit bástyázzuk körül az esetleges túlkapások és visszaélések ellen. Ez a szolgálati pragmatika, ami hiányzik az eddigi szervezkedési szabályrendeletből (mwt csak nagy általánosságokban érinti a hivatali kötelességeket), és ami megvan az uj szervezkedési szabály- rendeletben. Es ez az egyik jó oldala az uj szabályrendelet-tervezetnek. A másik előnye az, hogy a változott viszonyokhoz alkalmazkodva, nem csupán a mostani közállapotoknak megfelelő szabályokat állít fel a közigazgatás zavartalan menetének biztosítására, hanem — a célszerűség és takarékosság elvét szem előtt tartva — széles alapokat rak a fejlődő, a folyton-folyvást erősödő, a kultúrájában és gazdasági erőforrásaiban előretörő — utánunk következő Egernek, amelynek körvonalai biztató ará—y Vj. ----- —•? : — =-JL ■■'•* *■* > * Szerda, julius 23. «• '• r - V - ' - ** ■ ;• ' ,________ V ■ n ^<JiÍ|ján bontakoznak. ki a 'jövő' iflők sejté limes távolából. * / ’■ Az üj szervezkedési szabályrefidelet- tervezetnek mind a 165 §-át természetesen nem mutatjuk be olvasóinknak. Fölösleges is ‘lenne., A kész épületnél, bár ezek az alkotó részei, senki sem kiváncsi a — téglákra. Ehelyett vessünk egy pillantást a komoly és nagy körültekintéssel szerkesztett munka berendezésére, mely az egésznek vázlatát adja és a legérdekesebb részletére: a szolgálati pragmatikára. Eger város uj szervezkedési szabályrendelete 165 §-ból áll és két részre oszlik. Az első rész a város önkormányzati szervezetét (1—105 §), a második rész a tisztviselők és alkalmazottak szolgálati és fizetési viszonyait szabályozza (106- 165 §). Az önkormányzati szervezet iől szóló rész tizenegy fejezetben tárgyalja a képviselőies- tület, a tanács, a rendőrhatóság, az árva-zék, a községi biróság, az elöljáróság (polgármester, főjegyző, rendőrkapitány, tanácsosok, ügyész, ügyvezető orvos, mérnök, számvevő, pénzt úrnők stb.), a segéd- és kezelő személyzet, a negyedmesterek, a segédhivatalok, az altisztek és szolgák, végül a javadalmi hivatal (fogyasztás, vám, helypenz) szervezetét, működési körét, és beilleszkedését a belügyek-t intéző önkormányzatba, valamint az állami és törvény- hatósági közigazgatásba. A szabályrendelet-tervezet második ré<ze, két fejezetben, a tisztviselők és alkdmazottak szolgálati és fizetési szabályait sorolja fel. Az első fejezet foglalatja: az alkalmazottak létszáma; az állások betöltése; a hivatali eskü; a hűség, engedelmesség, hivatalos titok ; a felelősség; a felekkel való bánásmód; lakás, érdekeltség, hivatalos óiák, szünnapok; uj teendők, rendkívüli teendők; mellékfoglalkozás; Az „EGER“ tárcája. Az első per.*) Amanda kikisérte látogatójukat, Károlyt, a kapuig, azután táncoló léptekkel repült vissza anyjához. Az anya és leánya átkarolták egymást. Nagy volt az öröm! Károly, a fiatal, kezdő ügyvéd, az imént kérte meg Amanda kezét, s a kérelmet nem utasították vissza. — Hála Istennek ! kiáltott fel Amanda, — Úri asszony leszek; valódi úri áss ony! „Nagyságos asszony“ lesz a címem! Anyuka, te csak szegény hivatalnok özvegye vagy, de a lányod nagyobb rangot kap. Ugy-e örülsz, kedves anyuka ? — Hála Istennek! örült a néhai írnok özvegye, akinek férje még a fizetés-rendezés előtt halt meg. — Anyukám, most már vége van a szegénységnek. Uj élet kezdődik számomra, — •) Esperanto nyelven megjelent a „La Yerda Standardodban. * I amit ki is fogok hnsználni. Nekem nagyon sok vágyam van, miket mostanáig meg te előtted sem árultam el. Most azonban nem fog semmi sem akadályozni. — S melyek a te rejtett vágyaid? kérdé az anya. — Mulatni, élvezni az életet! Szép, divatos tárgyakat vásárolni, gyönyörű ruhákat! Gyakran járni társaságba, színházba, bálokba. Szóval, mindent tenni, amit eddig szegénységünk miatt nem tehettem. — Bizony, lányom, már elég volt a nyomorból! Öt ven korona nyugdíj nagyon kevés a megélhetésre. Hala Istennek, ttj megtaláltad a szerencsédet, és én magamban, takarékosan majd csak eléldegélek. Csak te légy boldog, szép kis lányom! — Te se bű-űlj, anyuka! Károly vagyonos; háza, irodája van. Nagyon szeret engem . . . S ha kitapasztalom a helyzetet, én is segítni foglak. — Óh, lányom, te boldog vagy; neked nem kell lakást bérelni, sajat házadnak leszesz úrnője! A házbér volt ugyanis a szegény özvegy legterhesebb kiadása. Az a pénz, amit nem eledelre kellett kiadni, olyan volt neki. mintha kidobta volna. * A vőlegény szintén meg volt elégedve. Kezdő ember lévén, még perei nem voltak, sőt egyáltalán még egy sem volt. Mikor az ügyvédi oklevelet kezébe kapta, azt hitte, hogy most már kedvére válogathat a gazdagabbnál-gaz- dagabb lányokban. Nem is irodájára fordította a legnagyobb gondot, hanem a leányok után szaladgált s megkezdte a menyasszony-vadászatot. Pár hónap azonban elég volt az elsőrangú partikból való kiábrándulásra, és csak nehány kosárral lett gazdagabb. így aztán alább szállította az igényeit, s belebotlott Amandába, aki csakhamar befogta kacérságá- nak hálójába. Nem sokára meglett az esküvő s a mézes heteken is túlestek. Most kezdődött azután a köznapi élet s kezdődnie kellett volna a munkának is. De nem j volt munka! Az ügyvéd úr pontosan kiülte
