Eger - hetente kétszer, 1913

1913-07-09 / 55. szám

I EGER. (55. sz.) 1913. julius 9. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, julius hó 7-én, délelőtt 10 órakor Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispán elnök­lete alatt rendes havi ülést tartott, amelyen a következő fontosabb ügyeket intézte el: A jelentések. A szokásos havi jelentések so­rán tudomásul vette a közigazgatási bizottság, hogy a vármegye területén egyes községek nem fordítanak kellő figyelmet a szerbtövis ir­tására és Eger környékén az aranka is hábo­rítatlanul tenyészik. Minthogy ez a körülmény az alispánnak kellő időben tett szigorú rendel­kezésével ellenkezik, a közigazgatási bizottság a főszolgabírákat a kötelességmulasztó községi elöljáróságok ellen erélyes, és ha kell, meg­torló lépések megtételére utasította. — Az állategészségügy általánosságban kedvező lenne, azonban a veszettség rohamosan terjed a ku­tyák között. A hatóság a baj meggátlása végett Terpesen és Sírokon az összes kutyákat kiirtatta. A legközelebbi ülés. A közigazgatási bizott­ság legközelebbi ülésének határidejét augusztus hó 11-re tűzték ki. A körorvos fegyelmije. Konrád Sándor dr. vámosgyörki körorvos ellen a közigazgatási bizottság elrendelte a fegyelmi vizsgálatot, mert jogerős hatósági intézkedések ellenére, sem akarja lakóhelyét Gyöngyösről orvosi körének székhelyére, Vámosgyörkre áttenni. A kivándorlás. Junius hó folyamán 43, illetve családtagjaikkal együtt 67-en kértek és 16-an kaptak útlevelet az Amerikába való kiván­dorlásra. Ut-épités. A törvényhatósági utakon 13 drb. műtárgynak részben átépítésére, részben újjá­építésére 8746 K 37 fillért engedélyezett a köz- igazgatási bizottság és az alispánt a szabály- szerű versenytárgyalás kihirdetésére utasította. A tanítók fizetés-rendezése. A községi és hit­felekezeti tanítók fizetésének rendezéséről szóló 1913. évi XVI. t. c. végrehajtása iránt akként intézkedett a közigazgatási bizottság, hogy fölhívta azokat az iskolafentartókat, akik ta­nítóiknak fizetését eddig a sajátjukból biztosí­tották, miszerint tanítóik javadalmát az uj fize­tési fokozatok szerint egészítsék ki. Amennyi­ben államsegélyt óhajtanának igénybe venni ebből a célból, úgy az erre vonatkozó kérel­met szeptember hó 10-ig nyújtsák be a köz­igazgatási bizottsághoz, ellenkező esetben, a törvény értelmében, a tanítói fizetések az is- kolafentartók terhére kiegészítettnek tekintő- dik. Itt jegyezzük meg, hogy a vármegye te­rületén levő állami, és mindazon községi és hitfelekezeti tanítók fizetése, akiknek javadalma eddig is államsegélyből volt kiegészítve, alig 5—6 tanító kivételével, már az uj törvény sze­rint rendezve van. Uj vágóhidak. A közigazgatási bizottság mind­azon községekre nézve, amelyekben 5000 nél nagyobb az évi állatvágási átlag száma, vágó­hidak építése végett, fölterjesztést tett a föld­mi velésügyi miniszterhez. Ezek a községek a következők: Füzesabony, Kál, Kápolna, Ver- pelét, Tiszafüred, Poroszló, Tiszanána, Péter- vására, Párád, Recsk, Sírok és Szűcs. Két községre nézve (Mikófalva és Nagybátony) a főszolgabírót vágóhely kijelölésére utasították. Az ülés még néhány fölebbezési ügy el­intézése után, alig félóra alatt véget ért. Nagy baj van. Aki a vidéki lapokat olvasgatja mostaná­ban, sűrűén találkozik ilyesfajta cikkekkel: Sok elszomorító jelenséget látunk felbuk­kanni úgy köz-, mint társadalmi életünkben. Nem kell nagyon kutatni esetek után, garma­dával nyújtja őket minden egyes nap. Az új­ságok révén csak a kiemelkedőbb eseménye­ket tudjuk meg, de százszámra hemzsegnek körülötte az élet nagy forgatagában a kiseb­bek. Nagy panama, kis panama, kémszolgálat, vesztegetés, csalás, hamisítás, sikkasztás stb. változatokban mozgalmasan, gyorsan peregnek le előttünk, az élet nagy mozifilmjén a maguk megdöbbentően undorító voltában az igaz ese­mények. Rémregénybe illő, fantasztikus és ideg­izgató töiténetek elevenednek meg és vonulnak el szemeink előtt. Mindenben önző célok, főleg zsebkérdések alkotják a mozgató erőt. A pénz ördöge még erősebben kikezdte, hatalmába vette az aka­ratgyenge emberiséget, a közéletet és tár­sadalmat. A pénz, a félelmetes, a hatalmas, a szu­verén pénz, a legkülönbözőbb elemeket együvé tudja kovácsolni, egy kalap alá gyűjteni, hol­ott a mindennapi életben nagy választófalak helyezkednek el közöttük. 2 választójogi reform alapján az uj pártba lép­hessenek a választójogi revízió hivei is és hogy a gazdasági berendezkedés kérdésében is olyan programmot állítsanak, mely lehetővé teszi az agráriusoknak és merkantilistáknak, az önálló vámterület és a közös vámterület híveinek is a pártba való belépését. Az Andrássy-pártnak egyébként az a jel­szava, hogy ki kell küszöbölni a parlamentből a köz­jogi harcot, meg kell szüntetni a 48 és 67 kö­zött való versenygést és minden aktuális kér­désben a célszerűséget, a lehetőséget kell szem előtt, tartani. Nagyon helyesnek tartjuk, hogy a közjogi alap hánytorgatásában kime­rülő, tehát meddő küzdelmet abban akarják hagyni, de joggal vagyunk kiváncsiak arra, hogy miképen ragaszt­ják össze ezt a politikai sakktáblát. Hogy a negyvennyolcasok letesznek-e végképp a közjogi elveikről: erre nézve egyelőre nincs kellő fölvilágosítás. S hogy a demokraták miként ejtik el az általános, titkos választójogot, vagy a konzervatív hajlandóságnak miként ba­rátkoznak meg a demokraták választó­jogával: ez is nyílt kérdés e pillanat­ban. Végül pedig, hogy a Székelyeket miként lehet rábírni a reparáció kö­vetelésére azért, amit a parlamentben maguk is elkövetni segítettek (az egyik pláne mint miniszter is): ez egyelőre misztikus sejtelem marad. Végső eredmény: a jól indult ügy végkép elromlott s az uj párt csak arra lesz alkalmas, hogy az anélkül is zavaros helyzetet még zavarosabbá tegye. ____________________________ N em az a fontos, hogy a jó sajtót egye­sek adományokkal, pénzzel támogassák, hanem az, hogy a nagy közönség egyáltalán ne adjon rossz lapért egyetlen fillért sem. Való igaz: a világ legvallásosabb népe is hitetlenné változik egy emberöltő alatt, ha nem olvas egyebet rossz lapoknál. számára a dicsőséget s az idő felett diadalmas­kodni tudó élete az erőt. A mirtusz a szerelem mindenhatóságának és az ártatlanság diadalának jelképe. A mítosz szerint Vénusz kiválasztott fája. A legenda azt mondja, hogy az első ember a paradicsomi boldogság elvesztésekor mirtuszgallyat szakí­tott emlékül arról a lugasról, amelyben Évának szerelmet vallott. A mirtuszt menyasszonyi ko­szorúkba fonják, jelképezvén vele azt, hogy a menyasszonyhoz legjobban illik az ártatlanság színében viruló mirtusz. A bánkódó ember jelképe a szomorú fűz. Él, zöldéi, örül az életnek s mégis azt mondják róla, hogy szomorú. Olyan, mintha reánehezed­nék a halottak napjának bánata: hajlong min­den levele; virága meg mintha azt kívánná, hogy mielőbb kiszakadjon az életből s az enyészeté legyen. A temető szomorúfűze s a kedvesünk sír­keresztjére boiuló kőris: feledhetetlen halot­tunk után érzett mély bánatunk és fájdalmunk maradandó emlékeivé lesznek. * * * Amint az élőfáknak, úgy az emlékfáknak is külön mitológiájuk van. Indus legenda szerint Buddha azzal bizo­nyítja be isteni mivoltát, hogy kiválasztott tölgy­fáját egy éjszaka terebélyes lombúvá növeszti. Az őskori népek hitéletében a fa az isten­ség kiváló adománya volt. Ihletett ajakkal regél Kelet-India népe a Himalaja lábánál vi­ruló fíózsa-almafáról; áj atos dalt zeng a perzsák lantosa nemzetének báron-fájáról; megörökíti a mítosz Minerva olajfáját; szól Osiris borostyán­járól; jól ismert emlékek az Aphrodite véréből fakadó rózsatö, a delfii templom szent platánja s a Diana és Bacchus tiszteletére szentelt lige­tek fá’. így bánik fáival a régi korok népe, mert megtanulta, hogy a fa olyan földi kincs, melyet a jelen a múlt kegyéből örököl s melyet az egymásután következő nemzedékeknek csak élvezni van joguk, nem pedig kiirtani. Csak úgy számíthat az ember gyermekeinek hálájára, ha megőrzi számukra a múltnak ez egyedül élő emlékét. Konstantinápolyban, a szt. Irén-templom udvarán áll egy óriás platánfa, a janicsárok fája, ; melyet tíz ember is alig tud átkarolni. Földjét rendkívül sok vér áztatta már s alatta tör­téntek a kivégzések is. — Bamberg városa mellett áll Szt. Vendel tölgye, melynek kerülete 12V2 méter. A Vendel nevet — a népmonda szerint — azért kapta, mert alatta hirdette a szent férfiú Isten igéjét. — Az Aetnán van egy gesztenyefa, amelynek odvábán arragoniai Jo­hanna királyné egyszer 100 lovasból álló kísé­retével együtt talált menedéket. Törzsén akkora nyílás van, hogy két kocsi kényelmesen átme­het egymás mellett. — A gianicolói kolostor százados tölgyfáját Tasso tette emlékezetessé: alatta írta legszebb költeményeit. Gyönyörű kilátás nyílik e tölgy oldalától a Vatikánra és szt. Péter temploma felé. Közelében áll Gari­baldi szobra. — Nevezetes az a hársfa, mely alatt a fiatal Goethe szerelmes szívének legszebb költeménye született meg. Ez alatt vallotta be szerelmét Friderikájának. — Schiller is egy hársfa alatt siratta el boldogságát, törzsébe vésve felejthetetlen Laurája nevét. És most nézzük hazai emlékfáinkatI Dunán­túl Isten-ostora tölgyéről regél a göcsei palóc. Mátyás nagy szeretettel volt a bajmóci hársfa iránt. És sokszor pihent meg alatta, sőt számos oklevelet adott ki „Sub tilia nostra Bajmo- censi“ záradékkal. A komáromi Erzsébet-sziget ormán büszkén hirdeti a nemzet szabadság-

Next

/
Thumbnails
Contents