Eger - hetente kétszer, 1913
1913-06-07 / 46. szám
Előfizetési árak: Egész évre- _ 10 korona. Fél évre _ .... 5 » Negyed évre ~ 2’60 » Egyes szám ára 10 fillér. EGER Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. = Kiadóhivatal : Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 46, szám. XXXYI. ÉVFOLYAM. Szombat, junius 7. A béke felé. Eger, 1913. junius 6. A Désy-Lukács pör Ítélete, a junius 4-diki évforduló eseményei, a kormány lemondása, szóval ez a sok rázkódtatás erősen csinálja az utat a politikai béke felé. Minden pártatlan figyelőnek be kell ugyanis látnia, hogy ez a vihar végre-valahára megtisztítja a politika levegőjét és békét hoz; békét kell hoznia. Ez más szóval annyit jelent, hogy a szélsőséges politizálásnak minden áron véget kell vetni, mert ha ez a huza-vona tovább is így tart, elvérzik a nemzet, belepusztul az ország. Nagyon jól tudja mindenki, hogy a mai ellenzéket egy egész világ választja el Lukács Lászlótól; nem a kormánytól, nem a munkapárttól, hanem a távozó miniszterelnöktől. Nyugodtan írhatjuk, hogy távozó, mert lehetetlennek tartjuk, hogy gazdag tapasztalata királyunk marasztaná Lukácsot, akinek a személye egyik legnagyobb akadálya a béke lehetőségének. Az ellenzék leghevesebb csoportja, a Justh vezetése alatti párt, úgy gyűlöli Lukácsot, ahogyan talán még soha nem gyűlöltek politikust. Hiszen ők szerették legjobban; ő volt a kedvencük, mert hosszú ideig azt hitték, hogy nekik egyengeti az utat! Csak természetes, hogy mikor nélkülük, sőt ellenük lett miniszterelnök, rettenetesen meggyülölték. Gyűlöletük azután tetőpontra jutott, amikor Lukács „pavli- kozni“ kezdett Tisza István áltál. Sokkal finomabb, de azért éppen olyan engesztelhetetlen a Kossuth-párt gyűlölete, mert ez a párt meg a nemzeti hadsereg jegyében vívott küzdelmet veszítette el a Lukács László kormány elnöki ajánlkozásával. Lukács ugyanis Héderváry bukása és a rezo- lució elejtése árán ült bele a miniszterelnöki székbe s erőszakkal hajtotta keresztül a katonai javaslatokat. A bekövetkezett balkáni események mentették ugyan részben Lukácsot, de nem igazolták a Kossuth-párt előtt, melynek gyűlölete állandó lett. Ami érdeme mégis megmaradt Lukácsnak (mert ezt nem lehet tőle elvitatni), azt nagyon is lebillentette a mérlegen Tisza István gróf, aki a házelnöki székben minden áron a Lur kács politikájának kezére játszott. Es a Lukács iránt táplált feneketlen gyűlölet avval nem csökkent, hogy megosztotta Tisza Istvánnal. Sőt talán még fokozódott, mert mindkettőjüket Herosz- tratesznek tartották. Először az ellenzék siklott le a helyes útról a szélsőségbe, azután Lukács és Tisza; erre a kettős politikai botlásra azután avval dupláztak reá, hogy az egyik fél is, a. másik is fokozta a szélsőséget. Ma azután olyan messzire állanak egymástól, hogy mesz- szebb már nem is állhatnak. De ebből a szélsőséges helyzetből következik, hogy a Lukács utóda nem lehet Tisza István, mert akkor — ha ugyan ez egyáltalán lehetséges — csak fokozódnak a szélsőségek és lehetetlenné válik a békés megoldás lehetősége. Ezt nem akarhatja a korona bölcsessége, mely bizonyára többre becsüli a hatvanhetes alap szilárdságát, mint egy embert, bármily értékesnek tartsa is azt különben. Más kormányelnökkel, más vezérlő politikusokkal bizonyára máskép beszél majd az ellenzék is, amelynek nagy mértékben kell csillapodnia a személyi áldozatok láttára. Ha pedig meglesz az egymáshoz való közeledés lehetősége, — feltételezünk a pártokban és pártvezérekben annyi hazafiasságot, — meglesz a béke is, amely után évek óta sóvárgott hiába minden igaz magyar. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvár- megye közigazgatási bizottsága hétfőn, junius hó 9-én, délelőtt 10 órakor a vármegye székházának kistermében rendes havi ülést tart. Két szabályrendelet. (Eger város közvágóhidi és husvágási szabályrendelete. — Szabályrendelet a városi alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról.) II. 2. A nyugdíj-rendezés. Ezidőszerint a magyar állami tisztviselőkre és általában az állam alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjtörvény a leghumánusabb intézmény és a legjobb nyugdíjtörvény egész Európában. Köztisztviselőiről, alkalmazottjairól és ezeknek özvegyeiről és árváiról egyetlen nemzet sem gondoskodott olyan bőkezűen és humánusan, mint a magyar törvényhozás. A legideálisabb nyugdíjtörvény tehát, mely mintául szolgálhat a külföldnek, a Magyar Törvénytárban van elhelyezve. Minthogy azonban közéletünkben a köz- igazgatás önkormányzati szerveinek köztisztviselői és alkalmazottai is ugyanolyan értékű munkát végeznek, mint az állami tisztviselők és alkalmazottak: jogos kívánság és méltányos cselekedet róluk és hozzátartozóik ellátásáról is akként gondoskodni, amiként ezt az állam tette a nyugdíjtörvény megalkotásával. Hiszen az önkormányzati szervek (törvény- hatóságok, városok, községek) tisztviselői is a közügyet szolgálják, a polgárságnak ügyes-bajos dolgait intézik. Ezért látjuk, hogy a vármegyék és városok sorra módosítják meglévő nyugdíjszabályrendeleteiket és teljesen az állami tisztviselők nyugdíjtörvényének szelleme szerint alakítják át azokat. Hevesvármegye közönsége már megalkotta tisztviselői és alkalmazottai számára az uj nyugdíj-szabályrendeletet. Most Eger városán van a sor. És Eger város közönsége is megalkotja. A tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetését már rendezte az egész vonalon. Miért ne rendezné a nyugdíjügyüket is? Az uj nyugdíj-szabályrendelet tervezete már készen is van. Hanák Gyula városi főjegyző dolgozta ki az állami nyugdíjtörvény intenciói szerint és tizenegy fejezetre osztva, 90 paragrafusban szabályozza a városi tisztviselők, altisztek, szolgák és a rendőrlegénység, valamint ezek özvegyeinek és árváinak ellátását. A szabályrendelet-tervezet beosztását, tartalmát és lényegesebb intézkedéseit a következőkben ismertetjük: Az I. fejezet az 1. §-t foglalja magában és a nyugdíjalap létesítéséről és vagyonáról szól. A városi nyugdíjintézetet a képviselőtestület 1893. évi február hó 11-én tartott közgyűlésében alapította. A megalakulás alkalmával a nyugdíjintézet alapját a város közpénztárában tisztviselői nyugdíjalap címen kezelt 3,605 kor. 02 fillér készpénz képezte, melyhez a város két drb. 2000 K névértékű magyar koronajáradék-kötvénnyel és az ajánlati alapból átengedett 20 drb. Hevesmegyei Takarék- pénztári részvénnyel járult. Most a nyugdíjalap vagyona a következő: 1) 3500 kor. 32 fillér takarékpénztári betét, 2) 1 drb. 200 K-ás, 14 drb. 500 K-ás, 5 drb. 1000 K-ás 3 drb. 10,000 koronás 4%-kal kamatozó magyar koronajáradék kötvény, 3) 40 drb., egyenkint 1000 K névértékű Hevesmegyei Takarékpénztári részvény. Vagyis az összes vagyon 85,700 K 32 fillér, melyet 15,700 K terhel, melyet a Hevesmegyei Takarékpénztár által kibocsáj- tott részvények kifizetésére vett fel a nyugdíjalapot kezelő választmány. A II. fejezetben foglalt 2. és 3. §. a nyugdíjalap célját és részeseit határozza meg, mely szerint a nyugdíjintézetnek minden állandó évi
