Eger - hetente kétszer, 1913
1913-06-07 / 46. szám
a EGER. (46. sz.) 1913. junius 7. fizetés mellett megválasztott, vagy kinevezett városi tisztviselő, a rendőrlegénység, altiszt és szolga kötelezett tagja és a nyugdíjalap úgy ezeknek, valamint özvegyeiknek és árváiknak szabályszerű ellátásáról gondoskodik. A III. fejezet a nyugdíjalap kezelését szabályozza és a 4—13. §-ok keretében a nyugdíjintézet ügyeit kezelő közgyűlés és választmány teendőit Írja elő. ügy a közgyűlésnek, valamint a választmánynak elnöke a mindenkori polgármester, vagy akadályoztatása esetén ennek helyettese; előadója és jegyzője pedig a szolgálati idő szerint legfiatalabb városi tanácsos. A IY. fejezet (14—21. §.) a nyugdíjalap jövedelmeit írja elő. Eszerint minden állandó fizetéssel biró alkalmazottja a városnak, a szolgálatba lépése alkalmával köteles egy évi rendes fizetésének 6%-ával hozzájárulni a nyugdíjalaphoz, alapjárulék címen. A választás alá eső tisztviselők csak első ízben való megválasztatásukkor fizetik ezt az alapjárulékot. Ezen kívül azok a tisztviselők, altisztek, rendőrök és szolgák, akik életüknek 40-ik évét meghaladták már, amidőn a város őket alkalmazza, fizetésüknek újabb 6%-át fizetik be kor-díj címén a nyugdíjalapba. A kor-díj fizetése alól azonban fölmentetnek azok, akik a városnál nem rendes évi fizetésű állásról rendes fizetésű állásra közvetetlenül alkalmaztatnak. Magasabb illetménybe lépés alkalmával minden nyugdíjintézeti tag az emelkedett fizetési többletnek, vagy pótléknak 30%-át fizeti be a nyugdíjalapba. A tagok állandó járuléka évi 3% a fizetésük és évi 2% a lakáspénzük után. Az alapjárulék, kordíj és előléptetési járulék a nyugdíjalap gyarapítására szolgál és el nem költhető; ellenben a 3 és 2%-os állandó járulék a nyugdíjak és ellátási díjak fedezésére fordítható, ha erre a célra a nyugdíjalap vagyonának kamatai nem lennének elégségesek. A nyugdíjalap vagyonát gyarapítják még az egyesek által tett alapítványok és adományok, továbbá a tisztviselőkre és szolgákra kiszabott bírságpénzek és végül városi segély. Abban az esetben, ha a nyugdíjalap jövedelme nem lenne elég a nyugdíjak fedezésére, a hiány fedezéséről a város közönsége költségvetésileg gondoskodik. Az Y. fejezet, általános határozmányok címen (22—40. §), a nyugdíjigény-jogosultságot, a nyugdíjigény elvesztésére vagy korlátozására vonatkozó intézkedéseket és a végellátást szabályozza nagy jóakarattal és humanitással. Kimondja, hogy a törvényhatóságoknál, vagy államnál rendszeresített állásban, állandó évi, vagy havi fizetés élvezetében, tényleges minőségben töltött szolgálati időt, a városi hivataloknál és állásokban eltöltött szolgálati idővel teljesen egyenlőnek kell tekinteni. Van enyhítő paragrafusa a nyudíjjogosultságukban korlátozottak megmentésére is. A VI. fejezet az alkalmazottak ellátását (41—50. §.), a VII. fejezet az özvegyek és árvák ellátását (51—68. §.) szabályozza. A városnál véglegesen alkalmazott tisztviselő, rendőr, altiszt avagy szolga, amennyiben beszámítható szolgálati idejének kezdetekor 40-edik életévét még nem töltötte be, nyugdíjra tarthat igényt akkor is, ha legalább 5 évi beszámítható szolgálati ideje van. A szolgálat megkezdésekor 40 évnél idősebb alkalmazottak is részesülhetnek nyugdíjban, azonban nekik a legkisebb nyugdíjképes szolgálati idejük a 10 év. Fontos elv a nyugdíjazásnál, hogy büntetésből senkit sem lehet nyugalomba helyezni. A nyugalomba helyezés csak akkor eszközölhető véglegesen, ha 1) a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte az alkalmazott, avagy 2) ha a hatvanadik életévét betöltötte. Minden más esetben a nyugdíjazás csak ideiglenes természetű, amelyből, ha azt fontos szolgálati érdekek kívánják, az illetőt képességéhez és testi erejéhez mért szolgálattételre be is lehet rendelni. Ez esetben a nyugdíjas a nyugdíjon felül olyan fizetéskiegészítésben részesül, amely őt megillette nyugalomba helyezésének időpontjában. A nyugdíjjogosultság a beszámítható 5 évi szolgálat betöltésével kezdődik és pedig úgy, hogy 5 évi szolgálat után egészen a 10 évi szolgálatig fizetésének 40%-át kapja a nyugdíjazott; 10 évi szolgálattól 40-ig minden év 2%-ot számít a legutólsó beszámítható fizetéséből. A nyugdíj a tisztviselőknél évi 800 K- nál kevesebb és évi 8000 K-nál több nem lehet. Az altisztek és szolgák nyugdíja 360 K-nál kevesebb szintén nem lehet. A nyugdíjasoknak élvezett nyugdíjuk után lakbér-nyugdíjra is van igényük. A lakbér - nyugdíj 400 K-ig terjedő nyugdíj után évi 120 K, ezután minden 200 K nyugdíj emelkedés 40 K lakbérnyugdíj emelkedést von maga után. így például 400-tól 600-ig 160, 600-tól 800-ig 200 K stb. a lakbérnyugdíj. Azoknak a tisztviselőknek, rendőröknek avagy szolgáknak, akiknek 5 évi szolgálatuk még nincsen, hanem szolgálatközben ért valamely baleset miatt munkára képtelenekké váltak, a nyugdíjszabályrendelet a legkisebb (5 évi szolgálat után számítandó) nyugdíjat biztosítja. A nyugdíj szabályrendeletnek leghumánusabb része az özvegyi nyugdíjak megállapítása. A legkisebb özvegyi nyugdíj évi 360 korona, a legnagyobb 3000 korona; azonban, ha az özvegyi nyugdíj a 360 és 3000 korona között kevesebb lenne annak az összegnek felénél, mely a férjet nyugdíj címén megillette, vagy megillethette volna, akkor az özvegy részére ezt a különbözetet is ki kell utalványozni. A megszorítás csak az, hogy az özvegyi nyugdíj a különbözettél együtt nem lehet több évi 4000 koronánál. A szabályrendelet szerint nemcsak a férjjel haláláig együtt élő hitves, hanem a férjétől külön váltan — de erkölcsösen — élő volt feleség is kaphat özvegyi ellátást. Az árvák nevelési pótlékot kapnak és pedig annak az összegnek ötödrészét, amelyet az özvegy nyugdíjul élvez. A nevelési járulékot, tisztviselők gyermekeinél 24, a rendőrök, altisztek és szolgák gyermekeinél 16 éves korukig, vagy esetleg a korábban bekövetkezett ellátásukig utalványozzák. A rendőrök, altisztek és szolgák árvái is kaphatják a neveltetési pótlékot egészen 24 éves koruk betöltéséig, ha tanulmányaikat kiváló eredménnyel folytatják. A VIII. fejezet a temetési járulékról intézkedik. (69—70. §.) Minden elhalt tisztviselő, rendőr, altiszt és szolga után (akár tényleges szolgálatban állottak, akár nyugdíjazottak voltak), temetési járulék jár azoknak, akik az elhaltnak gyógykezeltetéséről és eltemetéséről gondoskodtak. A temetési járulék az elhunyt évi javadalmazásához mérten van megállapítva. És pedig évi 800 K. javadalomig 200 K., 800-tól 1200-ig 300 K., 1200-tól 1600-ig 400 K., 1600-tól 2000-ig 500, ettől kezdve minden betöltött 1000 K javadalomig 100—100 koronával több a temetési járulék, mely 1200 koronáig emelkedik. A IX. fejezet átmeneti intézkedéseket tartalmaz. (71—73. §.) A X. fejezetben (74—86. §.) a díjnokok, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról történik gondoskodás. Olyan dijnokok ugyanis, akik a városnál szolgálati kötelességüknek jól megfelelnek és erről hatóságuktól írásbeli értesítést kaptak, — szintén ellátásban részesülnek, ha beszámítható szolgálatuk a 10 évet eléri, vagy meghaladja. A díjnokok nyugdíja 10 évi szolgálat után 500 korona, ettől kezdve minden további esztendő 30 koronával több nyugdíjra jogosít, úgy, hogy 40 évi szolgálat után a díjnok nyugdíja eléri az évi 1400 koronát. A díjnok özvegye, ha a férj legalább 10 évet szolgált, évi 500 K nyugdíjban részesül, a gyermekeknek pedig fejenkint 100—100 korona neveltetési pótlék jár. Ha a férj a szolgálat teljesítéséből kifolyóan halna el 10 évi szolgálatának elérése előtt, — özvegye és gyermekei az özvegyi nyugdíjat és neveltetési pótlékot megkapják. A XI. fejezetben (87—90. §) a szabály- rendelet életbeléptetésére vonatkozó záró határozatok vannak becikkelyezve. * A tisztviselők fizetésének rendezése után ime, igy kíván gondoskodni a város, alkalmazottainak nyugdíj-ellátásáról is. Ezzel a szabályrendelettel a városi tisztviselők teljesen azonos elbánásban részesülnek az állami tisztviselőkkel. Csak az a kívánatos most már, hogy a kötelességek teljesítésében is egyen- lőek legyenek az állami tisztviselőkkel és ezért alkossuk meg mielőbb a tisztviselők szolgálati progmatikáját 1 . . . A hét. Pohárköszöntö csupa „eu-vel. A f. hó 4-én bevégződött szabolcsi bérmaútnak, a sok magasztos jelenség mellett, számos érdekes és vidám epizódja is volt. Többek közt Pócspetri- ben Liptay Béla orsz. képviselő csupa e betűkkel szerkesztett pohárköszöntőt mondott a fő- pásztorra, s minthogy a jelenvoltak egyike nyomban lejegynzte az érdekes toasztot, módunkban van azt közölni a következőkben: Kegyelmes Érsekem! Nem lóvén ékes beszédek mestere, szerényen „e“-kben szerkesztett gyenge csevegésféle beszédkével jelentkezem, remek, és értékes beszéded elvégeztével és ebben terjesztem eléd keblem érzelmét. E beszédkével szemben kérem Kegyelmes Érsekem és ez egész vendégsereg kegyes elnézését. Kedélybeteg lettem, nem tehetvén eleget fényes érkezésednél rendelkezett megkeresésnek és nem vezethetém eléd megyém délceg levente seregét, mert még szeptemberben egy szerencsétlen elesésemmel szerzett szenvedésem nem engedhette meg nyeregbe tele- pedésemet. Betege lettem, nem lehetvén jelen megyém székhelyén, érkezésednél, mert épen e héten kellett megnéznem feleségemmel Kemény német egyetemen nehéz esméreteket szerzett gyermekemet és ehhez még csehek fejedelmének székhelyén „Szegénylegény“- nek nevezett versenyménem keserves meg- veretését. De egek kegye megengedte és éjjeleket szekerezve expresseken, megjelenhettem e helységben és ez ebéden megyém egy szegletének egész népessége nevében szent érzelmekkel eltelve felemelkedhetem és emelhetem ez édes nedvvel telt kelyhet egészségedre. Szeretett Érsekem! Éltessen egek fejedelme egészségesen népednek szeretetében még temérdek évet. Eger Érseke éljen! éljen! éljen 1 * Az Irgalmasrend 1912. évi működése. Alig félívre terjedő statisztikai adat számol be arról a nagyszabású emberbaráti munkáról, amelyet az Irgalmasrend magyarországi kórházaiban az 1912. év folyamán kifejtett. Szerény, minden feltűnést és dicsekvést kerülő ez a kimutatás, mint az Irgalmasok egész működése. Pedig mennyi felszárított köny, begyógyult seb
