Eger - hetente kétszer, 1913
1913-05-07 / 37. szám
Előfizetési árak: Egész évre_ - 10 korona. Fél évre .......... 5 » N egyed évre _ 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények - = intézendők. ■ .. = K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 37. szám. A mai nap tanulságai. Eger, 1913. május 5. Az országgyűlés harmadik ülésszaka ma nyílt meg a legteljesebb csöndben. Mindennemű erőszakosság elmaradt az egyik részen s igy persze elmaradt a másik részen is. Az ellenzék távol maradt a gyűlésről s az érdeklődés olyan csekély volt, hogy a karzatoknak is alig akadt látogatójuk. És az ország ?! Az ország, a nemzet — hallgatott; nem csinált és nem csinál semmit. Még az sem izgatja a kedélyeket, hogy a választójogi törvény szentesítése megvan, nem hogy holmi képviselőházi ülés izgatná. És tévedne, aki azt hinné, hogy ennek a közönyösségnek, fásultságnak a külső politika az előidézője. Kétségtelen, hogy az is hozzájárul, de — a közeli múlt tapasztalatainak alapján azt mondhatni — csak igen kis mértékben. A nemzet közönye, fásultsága sokkal állandóbb és okai mélyebben vannak, mintsem napi eseményektől füg- genének. Valóban csak vezércikk-bombaszt az afféle kijelentés, hogy „tízmillió tettrekész magyar“ várja a politikai küzdelmet. Dehogy várja! A nemzet örül, hogy ól. És az a meggyőződése, hogy a hét év előtti politikai váltógazdaság éppen semmi jót nem hozott, igy tehát még mindig jobb az a megállapodott politikai alap, amely által a nemzeti erősödés munkáját, Széchenyinek ezt a nagy politikai örökségét, szolgálhatjuk. Az ország hangtalan közhangulatának ez a magyarázata. Igaza van Apponyinak: a nemzet újabb felbuzdulásra nem kapható. Nem kapható pedig azért, mert érzi, hogy a nemzetkiépítés nagy munkáját kell végeznie a Széchenyi szellemében és eszközével, — a kitartó munkával. És hogy a választó jog ügye, revíziójának kérdése sem tud nagyobb hatást kelteni; hogy a tervezett bioknak nem lehet diadalmas jövője, vagy csak valamelyes sikere is: annak az a magyarázata, hogy ezt a sokat szenvedett nemzetet igájában tartja a félelem. A lelkek joggal fáznak a jogok XXXVI. ÉVFOLYAM. kiterjesztésének minden túlzásától, mert csaknem bizonyos, hogy a korlátlan szabadság végzetes lehet a nemzetre. És hogy mégis sok hive van a jogok átmenetnélküli kiterjesztésének, annak két oka van. Először azok lelkesednek érette, akik nyerhetnek általa; másodszor azokat kábították el a tetszetős jelszavak, akik a liberalizmussal szeretnek kérkedni, vagy kacérkodni s akik az internacionális áramlatok felé eveznek. A társadalom azonban nagy átlagában dolgozni akar. Nem sokat törődik az eszmei harcokkal, amelyektől szinte megcsömörlött s egyedüli kívánsága a béke: a háboríttatlan munka lehetősége. Innét magyarázható a politikai események iránt hosszabb idő óta mutatkozó zsibbadt közöny. És ehhez járul az a nagy tanulság, amelyet a koalíciós kormány alatt és által ismertünk meg: nálunk a közkormányzat a mainál nagyobb eredményhez nem juthat és mégis csak ezáltal érhetjük el a nemzeti erősödéshez olyannyira szükséges békét. Ilyen általános hangulatot nem lehet mesterségesen teremteni; ezt a viszonyok hozzák létre s a nemzet gondolkodó, következtető ereje alakítja ki. Ha tehát ez a mai közönyösség bűn, akkor mindnyájunknak, minden politikai pártnak része van benne, de részes benne a múlt éppen oly mértékben, akárcsak a jelen. A képviselőválasztók névjegyzéke. Hevesvármegye központi választmánya április hó 30-án tartott ülésében a poroszlói, nagyfügedi, kápolnai, gyöngyöspatai és pétervásárai választó-kerületek országgyűlési képviselő választására jogosított lakosainak, községenként betűrendbe szedett 1914. évi ideiglenes névjegyzékeit. összeállította és úgy ezt, mint a kihagyottak névjegyzékét, mind az öt választó- kerület minden nagyközségének és körjegyzőségének megküldötte. Ezzel kapcsolatban elrendelte a központi választmány, hogy az öt választó-kerülethez tartozó minden nagyközségben a községházánál, kisközségekben pedig a körjegyzőség székhelyén, szintén a községházánál, f. év május hó 5-től kezdve a névjegyzékeket közszemlére tegyék ki, hol azokat reggeli 8 órától 12 óráig — a községi elöljáróság egy tagjának a jelenlétében — mindenki megtekintheti, délután 2 órától 5 óráig pedig lemásolhatja s felszólamlását, a névjegySzerda, május 7. zékeknek közszemlére kitételétől számítandó 10 nap alatt, vagyis bezáróan május hó 15-éig, beadhatja. A beadott felszólamlások ugyanott a névjegyzék mellett kitéve, bárki által megtekinthetők s az azokra netalán teendő észrevételek május hó 16-ától bezáróan május 25-éig szintén beadhatók. A felszólamlásokat és az azokra tett észrevételeket a központi választmányhoz intézve, a szükséges okiratokkal felszerelve, Írásban a községi bíróhoz, avagy a körjegyzőhöz kell benyújtani, ki azokat május hó 26-án a közp. választmányhoz beterjeszti. A névjegyzék ellen, saját személyét illetőleg, bárki felszólalhat s ezenkívül is mindenkinek jogában áll azon választókerületben, melynek ideiglenes névjegyzékébe fölvétetett, bármely jogtalan fölvétel vagy kihagyás miatt, úgy a saját, mint más személyét illetőleg felszólalni. Az ideiglenes névjegyzékek és a kihagyottak névjegyzékének másik példányát a központi választmány székhelyén, Egerben, a megyei levéltárban (Megyeház II. emelet) az említett határidőben szintén közszemlére tették és d. e. 9 órától d. u. 1 óráig megtekinthető és lemásolható; felszólamlások és észrevételek azonban itt nem adhatók be. Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Szombaton délelőtt 10 órakor közgyűlésre ültek össze a város képviselői. Nem sokan, csak mintegy harm;ncan voltak az érdeklődök; a többi, ... nos hát többi egyszerűen nem érdeklődött a napirendre tűzött közügyek iránt. Szerencsére a tárgysorozat nem volt hosz- szú. Tizenkilenc pontból állott mindössze, azzal a napirend előtt való bejelentéssel együtt, amellyel az elnöklő polgármester a közgyűlést megnyitotta. így tehát 210 főből álló képviselőtestületünknek az a hetedrésze sem volt kénytelen sokat és sokáig bajoskodni a város ügyeivel, amely rászánta magát a közgyűlésen való megjelenésre. A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: Búcsú zás, üdvözlés. Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester a napirend előtt bejelentette, hogy az uj kanonoki kinevezés folytán Egér- város plébániáján szemólyváltozás történik és a városi tanács, mig egyrészről búcsút vett a város érdemes plébánosától, Párvy Antal prépost-kanonoktól, másrészről üdvözölte a uj plébánost, Petrovits Gyula apát-kanonokot, aki a tanács üdvözlő iratára rendkívül meleg hangú levélben válaszolt és megígérte, hogy nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogatni kívánja a várost. A közgyűlés tudomásul véve a bejelentést, elhatározta, hogy a maga részéről úgy a távozó, mint az érkező uj plébánost kirldöttségileg üdvözli. Előkészületek a restaurációra. Eger város képviselőtestületének 100 választott tagja közül
