Eger - hetente kétszer, 1913

1913-05-07 / 37. szám

k 2 50-nek lejár a mandátuma a jövő évben. A közgyűlés, a polgármester előterjesztésére ak­ként intézkedett, hogy a városi képviselők vá­lasztására jogosítottak névjegyzékének össze­állítására Kösztler József dr. elnöklete alatt bi­zottságot küldött ki, melynek tagjai: Kálnoky Viktor dr., Fógel Ágoston, Flatschker Nándor, Okolicsányi Lajos és Tót Csepregi Ferenc. Utca-épités. A városi mérnök a Görög-utcá­ban feltöltési munkálatokat javasol. A közgyű­lés Alföldi Dávid dr., Timon Béla és Kánitz Gyula dr. tagokból álló bizottságot küldötte ki a helyszíni szemle megejtésére. A Verőszala- utcai lakosok utcájuknak folytatólagos kiépí­tését kérték. Az állandó választmány a kérel­met elutasítani javasolja, mert a városnak előbb az ennél fontosabb útvonalakat kell kiépítenie. A közgyűlés Nagy János képviselő indítványára bizottságot küldött ki a hely megtekintésére, amely bizottságnak Nagy János, Grünvald Fe­renc és Meilinger Ödön a tagjai. A Deák Fe- renc-uton a forgalom megakadt, mert az úttest aszfalt burkolatát fölszedték és addig nem le­het az uj burkolatot ráborítani, mig a keramit szegélyzetet át nem fektetik. Tekintettel az úttest nagy forgalmára, a közgyűlés távirati utón hívta fel a vállalkozót a keramit átfekte- tésének 48 óra alatt való elkészítésére, ellenkező esetben, nem törődve a kárral, ami az alépít­ményben történik, az elzárt útvonalat a forga­lomnak megnyitják. Minthogy pedig az aszfalt­társaság az útjavítás feleköltségét a várostól kéri, a képviselőtestület az erre vonatkozó ösz- szes iratokat javaslattétel végett a jogügyi szakosztálynak adta ki.1A kövezetvám-bizottság a Pyrker-utca kocsiutjának öntött aszfalt-bur­kolattal való kiépítését javasolja, mely 16,000 koronába kerülne. Az ügyet egyelőre levették a napirendről és majd a fürdő-kérdés megoldá­sával egyidőben tárgyalják. A Fürdő- és Cifra­kapu-utcákban, valamint a Baktai-uton építendő aszfalt-gyalogjárókra vonatkozó vállalati szer­ződést elfogadták s ezzel kapcsolatban, 1740 korona költséggel, a Rózsa-utca folytatásában és a Baktai-ufci iskolához vivő aszfalt-átjárók kiépítését elrendelték. Alapitó-levél. A Kánitz-család által tett jó­tékony alapítvány alapító oklevelét a közgyű­1 Megjegyezzük itt, hogy a vállalkozó aszfalt-rész­vénytársaság a burkolási munkálatokat hétfőn reggel teljes apparátussal megkezdette. Az „EGER* tárcája. Bartalos Gyula dr. uj könyve. (Az olasz irodalom és művészet aranykorszaka. Irta: Bartalos Gyula dr. Eger. Az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület bizománya. Ára 4 korona.) Az olasz irodalom és művészet kincses- bányája oly gazdag, hogy örömmel kell üd­vözölnünk minden munkát, amely mélységeit előttünk föltárni s értékeit velünk megismer­tetni törekszik. Ezt a célt tűzte maga elé tiszteletre méltó, agg tudósunk, Bartalos Gyula dr. is legújabban megjelent nagyszabású tanul­mányában. A munka, mint már címe is mutatja, nem foglalja magában az olasz irodalom és művészet egész történetét; a tudós szerző főképpen az úgynevezett aranykorszakra fordítja figyelmét s tanulságait a némileg hasonló válságokkal küzdő modern magyar irodalom javára akarja értékesíteni. De természetes, hogy e korszak magában, a fejlődés menetéből kiszakítva, nem volna érthető; ép azért, habár rövidebben, fog­lalkozik az olasz szellem első hatalmas meg­nyilatkozásaival is az irodalom és művészet terén. S itt nagy igazsággal állapítja meg Assisi költői, virágos lelkű szentjének, szent Ferencnek, döntő befolyását költészetre, mű­vészetre egyaránt. Az ő nyomában lépett föl Giotto s a költő-király, Dante, kiknek művei­/ EGER. (37. sz.) 1913. május 7. lés elfogad'a és azt jóváhagyás végett a belügy­miniszterhez fölterjeszteni rendelte. Bérletek, A város közházában levő bolt- helyiségek bérlete az idén, október 31-én lejár. A tanács az eddigi alacsony bérösszegeknek fölemelését javasolta és pedig az üzlethelyisé­gek forgalmának és jövedelmezőségének ará­nyában, aminek megállapítására bizottság ki­küldését kérte. A közgyűlés a javaslatot el­fogadta és a becslő-bizottságba a polgármester elnöklete alatt Steinhäuser Rafael, Osutorás László dr., Goldberger Rudolf, Kánitz Gyula dr. és Alföldi Dávid dr. városi képviselőket kül­dötte ki. UJ szabályrendelet. A közvágóhídi és hus- vágási szabályrendelet elkészült, mely a bel- ügyuiiniszter intencióihoz kép-st, a vágóhíd építési és fenntartási költségeihez mérten föl­emeli a vágatási díjakat. A közgyűlés ezúttal nem tárgyalta érdemlegesen a sz ibályrendelet- tervezetet, hanem annak kinyomatását és ta­nulmányozás végett a képviselők között való kiosztását rendelte el. Villamos-szerződés. Makiár községnek villa­mos-világítása befejezett dolog, ami évenkint 2000 korona jövedelem mellett 1000 korona hasznot hoz a városi villamos-telepnek. A 25 évre kötött szerződést a közgyűlés elfogadta. Eladott közterületek. Ri da Ferencnek 7, Fried­mann Hermannak 30 Q öl közterületet adott el a város. Az erre vonatkozó szerződéseket elfogadták. Tepliczky Béla A1 magyar-utcai há­zának végében, a Sáucba való feljárónál levő kert 18 Q öl területének tulajdonjoga vitássá vált. Az iratokat, véleményezés végett, kiad­ták a jogügyi szakosztá!ynak. Apróbb ügyek. Az 1912. évi gyámpénztári számadást elfogadták. A fizetésképtelenné lett Bauer H. cég által vállalt városi szállítások­ból a ruházati cikkeknek szállítását a buda­pesti Rosenthal-cég (Bauernek is ez készítette a megrendelt ruha-szükségletet), az irodai sze­rek szállítását pedig az Egri Kereskedelmi Részvénytársaság vállalta el az eddigi felté­telek mellett. A közgyűlés a tanács által ja­vasolt átruházást elfogadta. Végül még Kapetz Károly műszaki rajzolónak egy havi fizetési előleget szavazott meg és hat illetőségi ügyet intézett el a képviselőtestület. Ezzel a közgyűlés véget ért. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága a szokásos második hétfő helyett, mert ez pünkösd ünnepére esik, most hétfőn, május hó 5-én tartotta rendes havi ülését Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt. A rövid, alig félóráig tartó ülésről tudó­sítónk a következőket jelenti: Jelentések. A szokásos havi jelentések során tudomásul vette a közigazgatási bizottság, hogy a pénzügyminiszter Budeusz Vendel egri pénz- ügyigazgató-helyettest hasonló minőségben a miskolczi kir. pénzügyigazgatósághoz helyezte át, helyébe pedig Braun Gyula pénzügyi taná­csost nevezte ki. A gazdasági helyzet kedvező fordulatot vett, mert a mezőgazdasági termé­nyek a fagykárokat kiheverték és csak a lu­cerna pu>ziult el teljesen. A gyümölcsben sem lesz valami nagy fogyatkozás. A dió, mandula, barack, szilva ugyan sok kárt szenvedett, ha­nem az alma- és körtefélék dűs termést Ígér­nek. A szőlőben 45% a figykár. A kártékony rovarok közül különösen a cserebogár jelent­kezik nagyobb mennyiségben; ennek irtását azonban a hatóságok már elrendelték. Az állat- egészségügy igen jó a vármegye egész terü­letén, mert a tavaszi állatvizsgálat alkalmával veszedelmes ragadós bejegségben szenvedő ál­latot sehol sem találtak a hatósági állatorvo­sok. A kivándorlás is csökkent. A jövő havi ülés. A közigazgatási bizottság legközelebbi ülése junius hó 9 én délelőtt 10 órára tűzetett, ki. . UJ útfelügyelők. Újhelyi Lajos útfelügyelő megyebizottsági tag ezen tisztségéről lemon­dott. Midőn ezt a közigazgatási bizottság saj­nálattal vette tudomásul, egyben intézkedett az üresedésben levő összes útfelügyelői tiszt­ségek betöltéséről és igy uj útfelügyelő me­gyebizottsági tagok lettek: Kontra László, Vei- nert Tivadar, Csányi József dr., ifj. Haraszty Tivadar, Matuszka Mihály, Tschure Ferenc, Vucskics Béla és Huszár Károly. Utügyek. Az 1911 — 1912. évi közúti záró­számadásokat a kiküldött bizottság átvizsgálta és rendben találta. A közigazgatási bizottság ennélfogva jóváhagyás végett a törvényható­sági bizottság közgyűlése elé terjeszti azokat. — Az alispán bemutatta a poroszló-sarudi utón újból építendő Laskó-híd építési szerző­dését. A bizottság jóváhagyta. A közadók kivetése. Néhány apróbb ügy el­intézése után tudomásul vette a közigazgatási bizottság, hogv a pénzügy igazgat óság az egye­nesadóknak 1913. évre vonatkozó kivetésére nézve a szükséges intézkedéseket megtette. ben először ülte diadalát a mély vallásos meg­győződéstől s lángoló fdjszeretettől áthatott olasz lélek. Itália azonban szellemi örököse volt az ókori klasszicizmusnak is. Ez a tudat folyton ott élt a lelkek mélyén s maguk a pápák is nagy gondot fordítottak arra, hogy az ókor szellemében rejlő erőt a keresztény igazságok, a keresztény világnézet javára gyümölcsöztes- sék. Ez a törekvés azonban, sajnos, helytelen irányba terelődve, nem egy éretlen, keserű gyümölcsöt hozott s gyönge lelkekben a pogány életfelfogás kultuszára vezetett. Tudós szer­zőnk szeme élesen meg tudja különböztetni a kor törekvéseiben a helyeset a helytelentől, a nemes ágat a fattyúhajtástól; s van bátor­sága kimondani, hogy a hum nizmus szelleme gyökerében támadta mpg az Egyház életfáját s erkölcsi nihilizmus felé vezetett. De az olasz lélek vallásos érzése s a római Szentszék ébersége gátat vetett a terjedő rom­bolásnak. A költők és művészek a klasszikus kor műremekein finomult Ízléssel ugyan, de az utánzás bilincseiből hovatovább fölszabadulva, önlelkükbőt merítenek s egy új korszak szü­letik meg, melyet joggal nevezhetünk a szer­zővel az olasz irodalom és művészet arany­korszakának. Igaz, hogy az irodalom és mű­vészet, nagy vajúdásokon megy át, a pogány szellem, az olasz faj heves temperamentumával párosulva, sokszor erős rést üt — különösen az irodalomban — a keresztény erkölcsi el­veken; de a quattrocento képzőműyészete egész­ben véve mégis mélységesen vallásos és ben­sőséges hitből táplálkozó gazdag költészetnek ' egyik legszebb virága, Tasso Gerusalemme liberata ja, szintén ennek a föllendülő kornak örökbecsű alkotása. S a nagy hullámverések le­csillapításában,valamint a fejlődésnek egészséges irányba való terelésében oroszlánrésze van az Egyháznak, amely a trienti zsinat határozataival mindenütt, de különösen Olaszországban, hatal­mas erővel juttatta diadalra a krisztusi elveket. Szerzőnk kitűzött témájának tárgyalásá­ban igazán nagy tudásról, széleskörű olvasott­ságról tesz tanúságot. Látszik, hogy alaposan ismeri a vezető szellemek java munkáit a köl­tészet és művészet, minden ágában, de tájé­kozottsága kiterjed azokra az alkotásokra is, amelyeknek ma már csak történeti jelentőségük van. Nem kerülik el figyelmét azok a vonat­kozások sem, melyek az olasz és magyar iro­dalom jelenségei között föltalálhatók ; bár ter­mészetes, hogy e kérdések behatóbb tárgyalása könyve föladatán kívül esik. ítéletét mindig bátran kimondja, nem törődve azzal, hogy itt- ott, talán divatos nézetekkel jön összeütközésbe. Előtte legfőbb az igazság és pedig a kinyilat­koztatott igazság; ennek fénye világít előtte a tények és alakulások űf vésztőjében s ez adja meg munkájának azt a sajátos jellemvonását, hogy a tárgyalt kornak nemcsak esztétikai méltatását, hanem biztos vonásokkal megrajzolt erkölcsi képét is nyújtja. X.

Next

/
Thumbnails
Contents