Eger - hetente kétszer, 1913

1913-04-30 / 35. szám

1913. április 30. EGER. (35. sz.) 3 ség és a lélekbe ojtott isteni szeretet erejével ezeket a veszendő lelkeket a pusztulástól meg­menteni és a társadalom hasznos tagjaivá föl­nevelni tartozik. A mindvégig magas szárnyalásu és len­dületes beszéd nagy hatást keltett. Annak igazságát, hogy a gyermekmentés: lélekmentés, — mindenki belátta és hisszük, hogy a Keresz­tény Szeretet Országos Gyermekvédő Művének lelkes hive lesz mindenki, aki ezt a beszédet hallotta. A lélekemelő ünnepségnek még négy száma volt. Az ifjúság zenekara Schubert H-moll szimfóniáját játszotta el a közönség nagy él­vezetére, majd Gorzó Andor VI. oszt. tanuló Takács Gedeonnak szívbe markoló költeményét, az Utszéli virágokat, szavalta teljes sikerrel; végül pedig az ifjúsági éuekkar Beethoven Isten dicsőségét és a zenekar Mydletton In­dulóját adta elő, bőven rászolgálva a hálás közönség elismerő tapsára. A kát. gyermekvédelem érdekében Keményfy K. Dániel vasárnap délelőtt 11 órakor az Angol- kisasszonyok egri leánynevelő-intézetének dísz­termében tartotta a második előadást. Ezúttal is nagyszámú és előkelő közönség hallgatta a szónokot, aki a „Keresztény Sze­retet Országos Gyermekvédő Müvé“-nek áldá­sos munkájában a keresztény nő szerepét je­lölte meg és a hallgatóságnak — túlnyomóan nagy többségében hölgyek előtt beszélve — fő­ként azokat a kötelességeket vázolta hévvel, lendületesen, amelyeknek teljesítése elsősorban a nők feladata, mint akik rendeltetésüknél fogva legközelebb állanak a gyermeki szívhez és a szánandó elhagyottaknál a nélkülözött anyai szeretetet leginkább pótolhatják. A szép beszéd, elragadóan szép ünnepség keretében hangzott el. Az angolkisasszonyok bájos háziünnepségei általában híresek magas szellemi nívón állóprogrammjaikról. A művésze­tek lebilincselő, tiszta forrásából mindig nyújta­nak annyit, amennyitől megittasodik a lélek és édes illúziókba ringatja az élet nehéz küzdel­meiben nemritkán elsorvadt kedélyeket. Ez az ünnepség azonban egy előnyös árnyalattal kü­lönbözött a többitől, mert nem csupán a lélek­nek szerzett derűs, édes hangulatokkal teljés egri szemináriumban 10—12 nemes ifjú kon- viktort neveltetett. Ez által nemcsak az el­szegényedett nemes családok ifjairól gondos­kodott, hanem nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a megyéknek és városoknak tisztviselői állásokra alkalmas emberei legyenek, amiben pedig oly nagy volt a hiány. Egyúttal a kát. intelligencia számát is emelte és a szegény ifjak neveltetéséről való gondoskodás eszméjét örökségkép hagyta utódaira. Telekesy ezeken felül mint megyei főispán is sok érdemet szerzett. Politikai magatartása a sok részében el­pusztult vármegyének, a háborús állapotokhoz viszonyítva, nyugalmat és fejlődést biztosított. Mint főispán a kötelesség teljesítésében példa­képe a megye többi tisztviselőjének. Az Eger­ben és Gyöngyösön felváltva tartott megyei gyűléseken rendesen jelen volt; őmaga elnökölt és oly bölcs előrelátással intézte az ügyeket, hogy megyéje a fölkelés idején is fejlődött. Az akkori politikai viszonyok között pedig nehéz volt a főispáni tisztet közmegelégedésre betölteni, szem előtt tartva mind a szövet­kezett rendek, mind a föld népének érdekeit. Még nehezebb volt a Eákóezi csillagának le- tüntével átevezni ismét a király pártjára. És ez Telekesynek nagyobb megrázkódtatás nél­kül sikerült. Érthető is volt a vármegye ra­gaszkodása személyéhez, mely legszebben akkor örömöket, hanem meleg közvetetlensége a szi­vekig is utat talált és igy a könyörület jegyé­ben fogant fehér-ünnepen a lélekkel együtt a szív is ünnepelt. Gyönyörű volt a három élőkép, melyből kettő az alamizsna-osztó Szent Erzsébet ábrá­zolta szegényei között, a harmadik pedig az isteni Gondviselésről álmodható legszebb képet: az Őrangyal védelmét mutatta be káprázatos színpompában és művészi elrendezésben. A zeneszámok ritka művészi érzéket, tech­nikát és tudást árultak el. Hamarosan bajos lenne eldönteni: kit illet meg az elsőség pál­mája a tündérujju kis művésznők közül, mert amig Lehrner Nelli és Hedvig benlakó növendékek Donizettinek erőteljes opera-nyitányával (Az ezred leányából) ragadták a hangok világába a közönség lelkét, addig Berencsy Etelka Sin- dingnek a „Frühlingsrauschen,“ Kar Erzsiké Parlownak a „Kleiner Wanderer“ és Farkas Valéria Mendelssohnnak a „Jagdlied“ című poetikus és lírikusán folyó zeneikölteményei­vel érdemelték ki a hallgatóság teljes elis­merését, lelkes tapsát. A felsőbb leányiskola növendékei közül kettő az élőszó jóleső varázsával hódított a szivekben. Bayer Margit Hannig Györgynének a „Virágok között“ cimü remekét, Breznay Olga pedig Krüger Aladárnak „Jánoska“ cimü mé- lyenjáró korképét szavalta. Kedves, vonzó és hatásos előadónak bizonyult mindakettő és a jó ügy érdekében kifejtett fáradozásukért, há­lás tapssal honorálta őket a közönség. A minden izében fényesen sikerült ünnep­séget a tanítónőképző III. és IV. osztályának énekkara zárta be a Verdi „Nabukodonozor“ cimü dalműből vett Imával, ami egyébként csak méltó folytatása volt a szép ünnepség elején, közvetetlenül az első két életkép után előadott „Lauda Jerusalem“ cimü karéneknek, amely teljes szépségében érvényesült az énekkar tö­kéletes előadásában.-----------Ilyen volt Egerben a katolikus gyer mekvédelem intézményének kettős bekö­szöntője. A folytatása a közönség jóindulatától és jóakaratától függ, de remélnünk kell, hogy méltó lesz a bevezetéshez . . . nyilvánult meg, midőn Telekesy felfüggesztése idején arra kérte a királyt, hogy a vármegyét vigasztalja meg szeretett főispánjának vissza­helyezésével. Telekesy is szerette megyéjét, mert még akkor is részt vett a megye gyűlésén (1714. aug. 25.), a mikor koadjutora, gr. Erdődy Gábor, oldalán visszavonúltan élt. Végrendeletében sem feledkezett meg me­gyéjéről és székvárosáról, a mint kitűnik gr. Erdődy Gábor Antal egri püspök 1716. okt. 22-én Egerben kelt leveléből, melyben az egri káptalanra bízza a Telekesy által Debreczen városának kölcsönzött 6000 frt kamatainak a végrendelkező akarata szerint való évenkénti felosztását. Kaptak e kamatokból a pestisben szen­vedők, a koldúlni nem tudó szegények, a Szt. Mihály templom öröklámpAját gondozó sekres­tyések stb. A pestis megszűntével pedig éven­ként 25 frtot rendelt tőkésíttetni, hogy abból az általa vásárolt „Bolondvár“-ban a szegények számára menedékhelyet, Lazaretumot építsenek.1 Azt hiszem, ez lett az alapja a szegények egri menedékházának. Bátran mondhatjuk tehát, hogy Telekesy leginkább mások javára élt. Ezért emlékét 200 év után sem borította be a feledés fátyola. 1 Erdődy levele. Leskónál IV. 519-523. HÍREK. Eger, 1913. április 29-én. Tájékoztató. Május 1. Áldozó esiitörtök. „ 1. A szini szezon kezdete. „ 5. A közigazgatási bizottság ülése. „ 5., 6. Katonai főutóállítás Egerben. „ 5. Hónapos állatvásár Egerben. „ 5. Országos vásár Kápolnán. „ 5. Országos vásár Tiszaörsön. „ 5. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Rózsa­szentmártonban. „ 7. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 7. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Nagy­ivánon. „ 11. Pünkösd. „ 12. Pünkösd másod-ünnepe. Bérmálás Egerben. „ 12—13. Országos vásár Egerben. „ 14. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Ka­ráesondon. „ 14. Országos vásár Pétervásárán. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Kápolnán „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Kiskörén. „ 15. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Bükkszenterzsébeten. Áldozó csütörtök. Május hó elseje az idén pirosbetűs ünnep és nem csupán kisajátított munkaszünete a — Vörösöknek. A világ Megváltójának mennybe­menetelét ünnepli az Égyház. Nagy ünnep, szép ünnep, mert a jól végzett munka meg­dicsőülésének ünnepe. Az isteni Mester a min­dent kiegyenlítő felebaráti szeretet nagy művének fölépítésén dolgozott, mig közöttünk élt. És van-e ennél szebb, magasztosabb és tökéletesebb, embereket és társadalmakat boldogítóbb szo­ciális elv? A szociáldemokraták munkás-ünnepe össze­esik ezen a napon az Egyház ünnepével. És ugyan jut-e eszébe a munkás vezéreknek, hogy az imára hívó ünnepi harangszó a legigazabb és egyszersmint legideálisabb szociális elvnek is a hirdetője: szeresd felebarátodat?! . . . És ha eszökbe jut, miért nem ezt hirdetik és miért szítják a visszavonást, a gyülölséget, az egye­netlenséget. a romlásba vivő szeretetlenséget ? Vagy a békétlenség az ő szocializmusuk?... Változások a főkáptalanban. A király, mint a hivatalos lapnak április 25-diki száma jelenti, az egri főszékeskáptalanban Katinszky Gyula őrkanonoknak az éneklőkanonokságra, Böhm János dr, székesegyházi főesperesnek az őr- kanonokságra, Csekó Gábor pankotai főesperes­nek a székesegyházi főesperességre és Dutkay Pál kanonoknak a pankotai főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az igy megüresedett s Párvy Antal kanonok, Eger vá­rosi plébánosnak a lelkészi teendőktől való felmentése következtében, ezen városi lelkész­séggel egyesített utolsó mesterkanonoki állást, mint már megírtuk, Petrovits Gyula nyíregy­házi esperes-plébános, lébenyi címzetes apátnak adományozta, Venczell Ede egri főegyházmegyei tanfelügyelőt és érseki római katolikus tanító- képző-intézeti igazgatót pedig az egri székes- fökáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. Kongregációi tagfelvétel. Az áll. főreáliskola rk. ifjúságának Mária-kongregációja több uj tagot igtatott be vasárnap reggel 8 órakor Mária lovagjai közé a Ferencrendiek templomá­ban. Az ünnepi misét Demkó György dr. pré­post-kanonok mondotta, Kiszely Imre hittantanár pedig alkalmi beszédet tartott. Tagok közé avattak 14 tanulót, 6-ot pedig a jelöltek közé vettek föl. Érettségi a főgimnáziumban. A ciszterci rend egri kát. főgimnáziumában május 15—17., napjain lesznek az Írásbeli érettségiek, mig a szóbeli érettségi vizsgálatok junius 2—6. nap­jain. Ez utóbbiakra — mivel Hénap Tamás piarista rendtartományi főnök nem logadhatta el a megbízatást — Singer Kornélt, a szegedi kegyesrendi rk. főgimnázium igazgatóját, kül­dötte ki elnöki minőségben a közokt. minisz­térium.

Next

/
Thumbnails
Contents