Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-30 / 35. szám
4 EGER. (35. sz.) 1913. április 30. Május a templomokban. A Szűz Mária hónapjának poetikus májusi ájtatosságai az idén is szokott módon megtartatnak az egri templomokban. A májusi ájtatosságok szónokai az idén: az Angolkisasszonyok templomában Nagy János dr. teológiai tanár, az Irgalmas nővérek templomában Kállay Ákos és a Szervitáknál Harkabusz László. Vizsgálatok az érs. tanitónöképzőben. Az angolkisasszonyok érs. rk. tanítónőképzőjének IY. évfolyamán május 21-én végződnek az előadások. Az osztály- és osztályképesítő szóbeli, Írásbeli és gyakorlati képesítők máj. 24. — jun. 5. napjain lesznek. A pedagógia-magyar befejező Írásbelit jun. 7-én tartják, mig a befejező szóbeli-képesítő jun. 23—26. s a gyakorlati tanítás pedig jun. 27—28. napjain lesz. Ünnepély a főreáliskolában. Főreáliskolánk „B-íjza-önképzőköre“ május bő 3-án (szombaton), délután 5 órakor, az intézet tornatermében nyilvános évzáró ünnepélyt rendez, melyre a szives érdeklődőket ezúton kivja meg az igazgatóság. A műsor a következő: 1. Megnyitó, mondja: Takács Andor tanárelnök. 2. Arany János: „Fülemüle.“ Szavalja: Klausz Ernő VI. o. t. 3. Schuh Ferenc: „Ózdi emlék.“ Előadja az ifjúsági zenekar. 4. A Sátán Madách: „Az Ember Tragédiájáéban. Irta és felolvassa Schwartz Béla ifjúsági elnök. 5. Erőss-Sas: „Tovaszálló felhők...“ Énekli: Koncz Ferenc VII. o. t., zongorán kiséri: Bényey Árpád VII. o. t. 6. Shakspere „Julius Caesar“-jából Antonius beszéde Caesar holtteste felett. Előadja: Babocsay Árpád VII. o. t. Polgárok: Egyed Ferenc, Fejér Miklós, Jolbey József, Kelemen Sándor, Petravich István, Rnttkai Ernő V. o. tanulók. 7. Kövesküty: A vén kuruc.“ Melodrama, szavalja: Sárossy József VI. o. t., zotigorán-kiséri: Ungár László VIII. o. t., hegedűn Koncz Ferenc VII. o. t. csellón Chochola Ferenc zenetanár. 8. Latzkó Andor: A drámairó. Vig monológ, előadja: Bényey Árpád VII. o. t. 9. Magyar nóták. Előadja az ifjúság! zenekar. 10. Vörö-marty: „Vén cigány.“ Szavalja: Koncz Ferenc VII. o. t. 11. A jutalmak kiosztása. Az Egri Dalkör reuniója. Szerdán (május 30-án) este 8 órakor reuniót tart koszorús Dalkörünk a Kaszinó nagytermében. Alapító és pártoló tagok belépődíjat nem fizetnek, egyébként a belépődíj személyenkint 1 korona, családjegy 3 korona. Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Rakodczay Pál pásztói állami polgári iskolai tanítót május hó 1-től, a saját kérelmére nyugdíjazta. Rakodczay Pál most 57 éves. Pályáját mint elemi iskolai tanító kezdte Buda- pe.'t székesfőváros iskoláinál, de csak 6 évig működött és 1887-ben a színészi pályára lépett és jól szervezett színtársulatával, melynek ő volt az igazgatója, Szatmáron, Nagyenyeden, Kecskeméten, Csabán, Makón és Aradon működött. Ő maga is kiváló drámai színész volt; egyike a 80-as és 90-es évek legjobb Shakes- peare-alakitóinak. Malvolio, Mackbeth, Lear, Syloch szerepeiben aratta legszebb babérait. Nagy művészi sikereket ért el a Fauszt Me- fisztó szerepében, Az ember tragédiája Lucifer, a Szigetvári vértanuk Szulejman szultán és a Bank-bán Bíberach szerepében. Nemesen érző szive és a színészet erkölcsi értékének emelése érdekeben táplált nagy ideáljai azonban a tönk szélére juttatták. Tizenkét évi színi direktor- sága alatt örökölt tekintélyes vagyonát ráköl ötté a művészetre és 1900-ban kénytelen volt újra visszatérni a katedrához. A kultusz- miniszter a kapuvári állami polgári iskolához nevezte ki, honnan hamarosan Szeniczre, majd Hajdúszoboszlóra, Pozsonyba és végül 1908-ban Pásztora került, ahonnan most nyugalomba vonult. A magyar nyelvet igen érdekesen és sajátos módszerrel tanította — tankönyv nélkül. A tanítási eredmény azért bámulatos volt. Az ő növendékei tudták legjobban a nyelvtani szabályokat alkalmazni és az ő növendékei tudtak leghibátlanabbul fogalmazni. Módszerét le is írta, azonban ez a munkája még kéziratban van és így a nagy nyilvánosság előtt ismeretlen. Az irodalommal egyébként állandóan foglalkozott. Szinészkedésének idején számos szinészeti szakcikke, pedagógiai értekezése, Shakespeare jellemzése, irodalmi tanulmánya és novellája jelent meg a fővárosi és a vidéki lapokban. Színre alkalmazott egy hindu drámát is, Sakuntala címmel és azt 1888 ban Szatmár- ban elő is adatta társulatával. A nagymüvell- ségü, finom lelkű ember most nyugalomba vonul. Testi erejét megtörte az életküzdelem, a lázas, soha nem szünetelő munka: pihenésre vágyik. De csak vágyik. Mérget veszünk rá, hogy nem fog pihenni és hamarosan találkozunk majd nevével az — irodalomban. Az erdészek közgyűlése. Borsod-Gömör-He- vesmegyék Erdészeti Egyesülete május hó 18-án délután 4 órakor Egerben, a vármegyeháza termében közgyűlést tart, melynek során a folyó ügyekkel együtt, az erdei munkáshiány és drágaság ügyét is tárgyalja. A közgyűlésen résztvevők másnap, május hó 19-én, a terpesi állami csemetekerthez és Parád-fürdőre rándulnak ki. Apró krónikák. A Tisza titka. Örvény község határában egy íéifi hulláját fogták ki a Tiszából, akiben Szabadkövi Ferenc tiszapolgári lakosra ismertek. Hogy miként került a hulla a vízbe, senki sem tudja. — Enyves kezek. Több- rendbeli lopásról adnak hírt az utóbbi napokban. Apczon Malinák János Drabos Albin lakásáról 107 korona készpénzt lopott el. Gyöngyösön a Gyöngyösi Atlétikai Klub öltözőjéből két football labdát és nagyobb mennyiségű sportruhát loptak el eddigelé még ismeretlen tettesek. Egerben Magyari László pékinas a gazdájától, Gerő Edétől, 100 korona készpénzt s mintegy félezer korona értékű arany ékszert tulajdonított el és megszökött. Klein Mór egri kereskedőnek pedig Malom-utca 1. szám alatt levő lakásából 900 korona készpénzt loptak el ismeretlen tettesek. — Végzetes szerencsétlenség. A hatvani vasúti állomáson Dudás József pályamunkást, aki talpfák lerakásával foglalkozott, elütötte egy lekapcsolt s magában futó kocsi és a szerencsétlennek mindkét lábát tőben metszette el. — Életmentő fakereskedő. Gyöngyösön a „Pece“ hídnál beleesett a Nagypatakba egy Józsa Sándor nevű kis fiú, akit az ár a városháznál levő hídig sodort, ahol azután Kardos Samu fakereskedő, Haberfeld Lajos segítségével a fuldokló fiút kimentette veszedelmes helyzetéből. Rövid hírek. A hatvani kórház. Heves vármegye közönsége részéről Hatvanban fölállítandó köz- kórház ügye közeledik a megvalósulás stádiuma felé. A kórház számára kijelölt telket a napokban tekintette meg az alispán, az államépítészeti hivatal főnökével együtt. Az építési tervek is készülnek. Az épület egyemeletes lesz. A pince-helyiségekben a vízgyógyintézetet, a gépeket és a fűtőberendezést helyezik el; a földszinten a belgyógyászat termeit, az emeleten pedig sebészeti kórtermek és a műtőterem nyernek elhelyezést. Külön mellék épületet építenek a háztartáshoz szükséges helyiségek és a kórházi alkalmazottak lakásai számára, mig egy másik mellék épületet kizáróan a tüdőbetegek gondozására rendeznek be. — Háztartási tanfolyam. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Egerben, az állami gazdasági népiskolával kapcsolatosan május hó 4-től június hó 16-ig háztartási tanfolyam tartását rendelte el, melynek költségeire 830 koronát engedélyezett. — Pótvásár, Hevesen május hó 12-én, pünkösd második ünnepén, pótvásár lesz. Népiskolai és ismétlő-iskolai törzskönyv- nyomtatványok (egy ív 12 tanuló részére) ívenként 5 fillérért bekötve is kaphatók az érseki líceumi könyvnyomdában. Brindza Béla épület- és bútorasztalos, temetkezési vállalkozó. Eger, Makiári út 15. sz. saját házában. Állandóan kapható fa- és érckoporsó, szemfedél, koszorú, gyertya és az összes temetkezéshez való cikkek. Elvállalja mindennemű temetkezésnek rendezését a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Gyászkocsikkal kívánatra vidékre is szolgál. Eladó még: 55,000 drb. gyökeres és 120,000 sima riparia portalis vessző, 3000 drb. gyökeres és sima rupestris moDticola, és 17,000 drb. gyökeres fásojtvány. Grober Jenő szőlőbirtokosnál. Eger, Knézich Károly-utca. Irodalom. Telekesy István. Bölcsészet-doktori értekezésül. Irta Csanády László egri főegyházmegyei pap, okleveles középiskolai tanár. Kézirat gyanánt. Eger, 1912. 8° 141 lap. Csanády Lászlónak ez a történelmi tanulmánya messze tulemelkedik a doktori értekezések szokásos színvonalán. Látszik e munkán, hogy szerencsésen választott tárgyát az anyaggyűjtés, továbbá a rostálás és rendezés folyamán valósággal megszerette. Kicsiszolt nyelvű, szép magyar köntösben bocsátotta sikeres utr jára. Es tekintettel arra, hogy a kuruc egri püspökről összefoglaló életrajz még nem jelent meg, a Csanády László munkája határozottan hézagpótló. Értékét növeli bő forrástanulmánya, világos módszere, áttekinthető beosztása. A Telekesy élete egri püspöksége előtt című (I.) fejezet uián helyes tapintattal rajzolja meg a nagy püspök itteni működésének hátterét, kereteit a II. fejezetben. (Eger város, az egri püspök és káptalan, az egri egyházmegye, Heves és Külső-Szolnok vármegye állapota köz- vetetlenül Telekesy előtt.) A III. fejezet, a tanulmány gerince, majdnem felét foglalja le a munkának. Részletesen szól Telekesy főpásztori, főispáni és politikai működéséről (ezt az utóbbit két részre osztva: a.) Telekesy a király pártján, b.) T. a Rákóczi pártján). Miután még a T. üldöztetésére világít reá (IV. fej.), összefoglaló és Pázmány Péterrel összehasonlító képet ad T. egyéniségéről, politikájáról, egyúttal pedig érdemeit ismerteti röviden, mint az lapunk mai számának tárcarovatában olvasható. Csanády László doktornak ez a munkája nagyon érdemes históriai tanulmány, mely nemcsak az egrieket különösen, hanem általában a magyarságot is érdekli. Színház. Palágyi Lajos csütörtökön kezdi meg héthetes tavaszi szezonját a városi színházban. Az első napok műsora úgyszólván csupa újdonság és pedig a következő: Május 1. Csütörtök d. u. Asszonyfaló. „ este: Limonádé ezredes. „ 2. Péntek: A mumus. „ 3. Szombat: A vetélytárs. „ 4. Vasárnap d. u.: — „ este: Éva. „ 5. Hétfő : Éva. „ 6. Kedd: Éva. „ 7. Szerda : Az ostrom. „ 8. Csütörtök: A miniszterelnök. „ 9. Péntek: Limonádé ezredes. „ 10. Szombat: Ábrahám a menyországban. „ 11. Vasárnap: Ábrahám a menyországban Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Eger, 1913. A? érseki líceum könyvnyomdája.
