Eger - hetente kétszer, 1913
1913-03-12 / 21. szám
4 EGER. (21. sz.) 1913. március 12. jut, hogy a hazugság lélektani folyamat, de mint másokra irányuló cselekvés, vagyis nem igaz dolognak mások leikébe igazságul szug- gerálása, már szociális tény. Az előadás második részében a hazugság szuggeráló hatásait ismerteti a sokszor hamis közvéleményt íormáló sajtó és a konvencionális őszinteséghiányban szenvedő művelt társaság életéből vett megkapó példákkal, miközben ahhoz a következtetéshez vezette hallgatóit, hogy a mind jobban terjedő s épen nem csökkenő hazugság, amint ezt a modern filozófusok tanítása szerint várni lehetne, az erkölcsi tartalom nélkül való műveltségnek szomorú eredménye. Befejezésül a kérdéssel kapcsolatban rendkívül finom és érdekes rajzban a férfi és női lélek hazugságra való hajlandóságának különbségét és ennek okait elemezte s előadását azzal a kifejtett igazsággal fejezte be, hogy az ész, melynek ellenállhatatlan erejében a természettudományos világnézet hisz, sohasem fogja a hazugságokat csökkenteni vagy épen megszűntetni; erre oly világnézet kell, mely az igazságot nemcsak be tudja láttatni, hanem meg is tudja szerettetni. Ilyen pedig csak egy van, a kinyilatkoztatáson alapuló világnézet, mely az emberféléssel az istenfélelmet állítja szembe, az emberi önzés követelő kiáltását pedig ezzel a paranccsal hallgattatja el: „Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd azt másnak.“ — Az előadót az érdekes példákkal megvilágított felolvasásért állandó figyelemmel, a végén pedig tüntető tetszés- nyilvánítással honorálta a hallga óság. A Jogakadémiai Kör felolvasó-estélye. Az Egri Jogakadémiai Kör szombaton este 6 órakor értékes és a hazafias érzés ápolására igen alkalmas felolvasó-estélyt rendezett a Kör helyiségében, ahol ez alkalomból a Kör tagjain kívül a jogakadémia tanári kara és néhány érdeklődő vendég is megjelent. A felolvasó-est jövedelmét az Országos Magyar Iskola Egyesület javára fordítják, ami már magában véve is elismerésre érdemes cselekedet, mert a Magyar Iskola Egyesület a nemzetiségi vidékeken nagy szolgálatot tesz az elszigetelt magyarságnak és valósággal nemzeti kulturmissziót fejt ki. A sikerült felolvasó-estélyt Kolacskovszky Lajos ifjúsági elnök mélyen járó hazafias megnyitó-beszéde vezette be, majd Fógel Zoltán Endrődi Sándor gyönyörű költeményét, a Magyar zászló-t szavalta, Jecs Gyula pedig A nemzetiségi elv és nemzetiségi politika címen gondosan megirt, erőteljes hazafias érzésre valló tanulmányát olvasta fel. A programm utolsó számaként Pataky István nagy hatással szavalta el Krüger Aladár dr.-nak a magyarságáéit mártír halált halt Nemes Szűcs Gáborról írt szívbe markoló költeményét. Az élvezetes estélynek minden egyes számát hálásan tapsolta a hallgató közönség. Köszönetnyilvánítás. Az egri m. kir. áll. főreáliskola ez utón is hálás köszönetét mond mindazoknak, kik önzetlenül nyújtottak segédkezet hangversenyének fényes sikeréhez. Eger város, a jótékonyság e nemes ügyét felkaroló, közönségének a könyörületesség oltárára elhelyezett áldozata fényes bizonysága az a körülmény, hogy a rendkívüli nagy kiadások mellett is majdnem 1000 korona tiszta jövedelmet hozott a tápintézeti alapnak a két hangverseny. Zeneiskolai matiné. A Gáspárdy Katinka zeneiskolájának II. házi matinéja fényesen sikerült vasárnap délelőtt. Ezúttal az iskolának 12 tanulóját volt alkalma hallani annak az előkelő közönségnek, amely szorongásig megtöltötte az intézet nagytermét. A kezdő tanulók — Schvarcz Böske, Wind Klárika és Pistike — erősen megtapsolt bemutatkozása után Barchetti Etelka játszott egy Chopin-keringőt szépen fejlődő technikával. Moldoványi Mariska és Glósz Klárika Mozart Rondó-ját játszották 2 zongorán, Hra- bovszky Lolly pedig Horváth Fantesie-ját. Mindhárman szinte korukat meghaladó átértést tanúsítottak ; a Hanák Sári (Magyar ábránd) játéka pedig meglepő technikát s már az átér- zéshez való közeledést árult el. Volt két énekszám is: Légmán Lenke (Weber: A rab dalnokok, A szabad dalnokok) és Böhm Márta (Csaj- kovszky: Hullámzó táncban, és Magyar dal) énekszámai. Egyiknél a kedves gyermetegség, másiknál a gyönyörűen csengő, erős hang és a biztos hanghordozás keltettek nagy hatást. Böhm Mártának meg is kellett ismételnie a magyar dalt. Schubert-Liszt: Ständchen-ben Med- nyánszky Manci zongorán, Cziczka Angela har- moniumon, Chochola Ferenc gordonkán és Szeitz László hegedűn — játszottak el egy pompás kvartettet, mely a matinénak iskolai kereteken felülemelkedő száma volt. — Az egész hangverseny méltó sikere volt az iskolának, Gáspárdy Katinkának és Cziczka Angela tanárnőnek. A hatvani tüdőbeteg-gondozó intézet. Egy éve múlt, hogy Hatvanban (1911. december l*én) megnyilt a tüdőbeteg-gondozó intézet, mely a József kir. herceg Szanatórium-egyesület telep-helye. A felügyelőbizottság elnöke Steinberg Albertné, a gondozó intézet igazgató főorvosa Polereczky Endre dr., aki a felügyelőbizottságnak múlt héten tartott ülésén beszámolt az üdvös intézménynek első évi állapotáról. A gondozó-telepnek az a célja, hogy mig egyrészről fölvegye a küzdelmet a pusztító tüdővésszel, másrészről anyagi segítéssel, gyógyszerekkel és tanáccsal lássa el a szegény- sorsu tüdőbetegeket. Az intézet berendezésére az egyesület 1000, az állam 3000 koronát fordított, míg Hatvan község évi 700 koronát fizet házbérre. A föntartás költségei az egyesület 1000 és az állam 5000 korona évi hozzájárulásából kerülnek ki. Ezenfelül a Hatvány- Deutsch család 20,000 koronát adományozott a gondozó-teleppel kapcsolatosan építendő gyermekház céljaira és ezt az összeget Hatvan község 30,000 koronára egészítette ki. A gondozó intézetet fönállása első évében 159 beteg kereste föl, akik közül 74 gümőkórosnak találtatott és rendes orvosi kezelésben részesült. A betegek segítésére 2772 koronát fordított az egyesület, mely a mostani ülésén kimondotta, hogy március hó 17-én küldöttségileg tiszteleg a vármegye főispánjánál és alispánjánál, kiknél a Hatvanban fölállítandó vármegyei közkórház építését sürgeti, hogy igy ezzel kapcsolatosan a gyermekház fölállításának kérdése is megoldható legyen. Olaszországi tanulmányút. Az Országos Katolikus Szövetség húsvéti tanulmányútjának résztvevői virágvasárnapou, március 16 án, délután indulnak Budapestről, 17-ét. Fiúméban s Abbáziában töltik, 18-án Anconán át Nápolyba utaznak, honnan 20-án mennek Rómába. A Szövetség elnöksége értesítést kapott, hogy a pápa husvét hétfőjén fogadja az ifjakat és kisérő hozzátartozóikat. A visszautazás 25-én, délután történik s 26-án este érkeznek Budapestre. Népgyülés. Az egri szociáldemokrata párt, mint előre jeleztük, vasárnap délután népgyűlést tartott a Kaszinó dísztermében. A nép- gyűlés szónoka Jámbor Aladár volt, akit a budapesti középponti pártvezetőség küldött ki annak kimagyarázására, hogy miért maradt el a nagy garral hirdetett tömegsztrájk. A népgyűlésen mintegy harmadfélszázan vettek részt és a hallgatóságnak nagy többsége, csodálatosképen, nem szervezett munkás, hanem — földműves volt. Apró krónikák. Játék a halállal. Tisza-zől- lősön történt, hogy egy fiatal, 12 éves gyermekleány, Gyöngyösi Teréz, fölakasztotta magát és meghalt. Nem öngyilkossági szándékból, hanem merő kíváncsiságból követte el végzetes tettét. A i-zomszédjuknak egyik rokona ugyanis nemrégiben fölakasztotta magát s arra volt kiváncsi az élénk vérmérsékletű leány, hogy milyen leh-t az az érzés, mikor valaki a kötélen lóg. A múlt héten a szülei megkezdték a tavaszi munkát és elmentek hazulról. Ezalatt a leány a félszer ajtajára hurkot kötött és azt a nyakára illesztette. Szabadulni persze nem tudott, segítségért sem kiálthatott és igy történt, hogy mikorra észrevették a kiváncsi kis leány meggondolatlan tettét, már cs*k a holttestét emelték ki a hurokból. — Fekete lelkek. Kálból jelentik: Katona Erzsébet könuyüvérű, foglalkozás nélküli csavargónőt pálinkával leitatták a legények s azután kivitték a mezőre, ahol erkölcstelen merényletet követtek el ellene, majd eszméletlen állapotban magára hagyták. A szerencsétlen teremtést másnap reggel megdermedve találták széttépett rongyaiban és mire beszállí'ották a faluba, kiszenvedett. — Tetötüzek. Csányon Kovács Dávid istállója leégett. Tarnaszentmiklóson is tűz volt. A plébánia épületben szintén az istálló gyulladt ki és a szomszédos félszerrel és kocsiszínnel együtt leégett. Elpusztult egy kazal széna és egy kazal szalma is. — Orvtámadás az utcán. Átány községben az utcán valaki hátulról, orozva megtámadta Barna Kálmánt és élesre fent késsel életveszélyesen megsebesítette a hátán. A tettest nem ismerik. — Veszett kutya. Gyöngyösön, a közkórház előtt, egy veszett kutya megmarta az arra haladó Kóczián Gyulát. A veszett állatot elpusztították hét más kutyával együtt, amelyeket a veszett eb szintén megmart. — Megégett gyermek. A Kisköréhez tartozó Hatház pusztán egy Ollári István nevű három éves gyermek gyufával játszott, amitől a ruhája tüzet fogott és a szerencsétlen gyermek össze- égett. — A köztüzér tréfája. Hevesről jelentik, hogy Loháti József hevesi illetőségű tüzér őrmesteri egyenruhában sorra járta a közel községeket és szalmavétel ürügye alatt a gazdáktól kisebb-nagyobb „közbenjárási díjat“ csalt ki. Közben, ahol szerét tehette, lopott is az őrmester ur, mig vésre a csendőrség Vámos- györkön letartóztatta a kedélyes szédelgőt. Népiskolai és ismétlő-iskolai törzskönyv- nyomtatványok (egy ív 12 tanuló részére) ívenként 5 fillérért bekötve is kaphatók az érseki liceumi könyvnyomdában. Eladó Mária-utca 1. számú, (Széchenyi-utcai sarokház) 2 modern úri lakásból álló új ház. Miskolczon, Urak-utca 19. számú, 5 lakásból álló házam eladom, esetleg egy egri házzal elcserélem. Közvetítőkkel nem tárgyalok. Értekezhetni Radii Károly tulajdonossal. Brindza Béla épület- és bútorasztalos, temetkezési vállalkozó. Eger, Makiári út 15. sz. saját házában. Állandóan kapható fa- és érckoporsó, szemfedél, koszorú, gyertya és az összes temetkezéshez való cikkek. Elvállalja mindennemű temetkezésnek rendezését a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Gyászkocsikkal kívánatra vidékre is szolgál. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. ELADÓ nagymennyiségű sima és gyökeres amerikai alany vessző, gyökeres fás oltvány és európai nemes vessző Gröber Jenő szőlőbirtokosnál Ege*, Knézich Károiy-utca. Eger, 1913. Az érseki lieeum könyvnyomdája.
