Eger - hetente kétszer, 1912

1912-02-21 / 15. szám

Előfizetési árak:

Egész évre

___10 korona.

F

él évre_____ 5 »

N

egyed évre .. 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér.

Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. — ... —=

Kiadóhivatal:

Lyceuminyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők

HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP.

1912. — 15. szám.

XXXV. ÉVFOLYAM.

Szerda, február 21.

A Katolikus Népszövetség.

Ez az erős és folyton hatalmasodó szervezet, mig egyrészt ismét hatalmasan terjeszkedett ez egri főegyházmegyében, különösen Heves délnyugati részén, addig a jászság egyik főhelyén, Jászberényben, tanfolyamot rendezett.

A jászberényi tanfolyam tárgyai a gazdaság köréből valók voltak és Erdős András plébános meghívására rendezték az ottani Katolikus Kör zagyvaparti épületében, melyet Orbay Antal dr., vármegyei volt főorvos, hagyományozott erre a nemes célra s mely a múlt vasárnap délelőtt és délután egyaránt megtelt gazdaközönséggel. Bevezetőül Erdős András plébános lendületes szavakban rajzolta meg a Népszövetségnek erkölcsi és gazdasági feladataink megoldása körül követett közhasznú buzgólkodását. Ezután Molnár István dr., tekintettel arra, hogy a jászberényi határban máris 6000 hold homoki szőlő van és a telepítés munkája még egyre folyik, a helyes telepítés elveit magyarázta el. Utánna Haller István orsz. képviselő, főtitkár a magyar földnek eddigi kihasználásáról beszélt, utalva a fejlettebb szomszédok nagyobb átlagterméseire és serkentve azoknak követésére. Egyben rámutatott az ingatlanokra nehezedő terhek óriási nagyságára és buzdított arra, hogy a mostani magas terményárak mellett jó lenne már a bevételi többleteket a jelzálogos terhek

csökkentésére fordítani. Délután az első szónok a kukoricatermesztés amerikai módszerét és gépeit mutatta be, utalva arra, hogy ezeknek segélyével nálunk is (akár máról-holnapra) meg lehetne duplázni a szemtermést. Tekintve a magas húsárakat és azt, hogy minden öt métermázsa szemtöbblet egy-egy uj hízott sertést jelent, az okszerű kukoricamivelésben látja a magyar agrárszociális kérdésnek egyik kulcsát.

Befejezésül az elnöklő plébános néhány lendületes szóval köszönte meg a jelenlévőknek kitartó figyelmét és őket továbbra is buzdította a Népszövetség lelkes támogatására. Ilyen színtiszta katolikus földműves városban, ahol 27.000 hivő lakik együtt, némi utánjárás mellett csakugyan könnyen lehetne annyi ezer tagja a K. N.-nek, ahány százat ma számlál.

A Kát. Népszövetség helyi szervezeteinek létesítésére, illetve a meglevőknek erősítésére, uj tagok gyűjtésére, Gramantik István, a középpont fáradhatatlan titkára jött Hevesbe s Hatvanon kivül tizennégy községben fordult meg kilenc nap alatt e hónap első felében.

Szurdokpüspökiben és Zagyvaszentjakabon most alakult meg a helyi szervezet. Gergelyffy János h. plébános lendületes megnyitó beszéde után a középponti titkár a Népszövetség népnevelő feladatait ismertette, mire a Népszövetségbe 122 tag lépet be.

Pásztón Matuszka Mihály plébános és a középponti titkár beszédei után nagy lelkesedéssel indult meg a taggyüjtés. A tagok sorába léptek Hampel Kornél, Hennel Károly, és Zsiska Ignác földbirtokosok, Mogán Ákos és Lehoczky Endre káplánok, Demecs József igazgató, Zeke Gábor és Brezina Antal tanítók, Halama Bertalan biró, Lakatos Dezső tanár stb. A tagok száma a megalakuláskor 167 volt.

Ezután Taron volt gyűlés, amelyen a tagok száma 18-ról 58-ra emelkedett, akik Csisinszky Bertalan tanítót választották meg helyiigazgatónak. Ugyanaznap

Hasznoson 41 taggal alakult meg a helyi szervezet, amelynek igazgatója Kovács Vidor k.-tanító lett. Mindkét gyűlésen beszélt a középponti titkáron kivül Pigay István tari plébános is.

Apczon Ébneth József h. plébános és a középponti titkár ismertető előadása után 130 taggal alakult meg a helyi szervezet.

Rózsaszentmártonban és Szűcsiben Hajdukovies Ödön plébánosnak és a középponti titkárnak beszédei után nagy lelkesedés között alakultak meg a helyi szervezetek. Az első községben Révfi Jenő k.-tanító, a másodikban Csengő Győző tanító lett a helyiigazgató. A tagok száma Rózsaszentmártonban 86, Szűcsiben 114.

Gyöngyöspatán a helyi szervezet tartott értekezletet, Sajtos Zoltán káplán elnöklete alatt, amelyen a középponti titkár kitartásra és a népszövetségi kiadványok szorgalmas olvasgatására buzdította a szervezetnek száznál több megjelent tagját.

Az „EGER“ tárcája.

Memento móri.

Eltűnt a férfi álma,

Üdvös magányt keres;

Majd révpartot találva,

Lesz „néma szerzetes". Maradjon el a döre Világ minden java.

Ö sirt ás már előre,

És ez a jelszava:

„ Memento móri”.

A zárda eltörülve,

De nem a zord halál; Bármerre futsz előle,

Az menten megtalál.

Mindenfelé enyészet,

Itt szerte temető,

S reá borul a végzet,

Mint egy nagy szemfedö.

,, Memento móri".

Engem meghalt barátom Gyászos példája int,

{Hogy meghalunk, belátom,

S felejtem is megint.)

... Együtt kezdtünk mi régen / Egy volt a viadal,

S előbb jut át a réven... így szól a ravatal:

„Memento móri".

Itt nyit gyönyör s az élet,

Úgy mondja a világ,

És kinálja az élvet,

Mely csak csinált virág.

Az Egyház meg fejedre Hamut szór s megjelez:

,,Emlékezzél végedre,

Meghalsz, porrá leszesz!"

„Memento móri".

Eszmél ugyan ridegen A Stoa-bölcselet,

S egykedvűen, hidegen Ül a sir ok felett.

Ne ily érzés, nagy Isten!

Ne ilyen hasson át,

Hanem hittel tekintsem A másvilág honát.

,,Memento móri".

Bensöleg hasson által Az üdvös félelem,

A hit élő szavával Legyen mindig velem.

A szentelt gyertya fénye,

Mivel máskép mutat,

Világit a vak éjbe,

Jelezvén az utat.

„Memento Mori".

Ha majd csak alig élek,

És megnémúl az ajk,

Szakadni kész a lélek,

S a lelkész ott sóhajt:

„Költözzél el ma innen,

A végáldást vegyedI"

„Oh irgalmazz, nagy Isteni Te hivsz... Megyek,... megyek". „Memento móri”.

Bartalos Gyula dr.

Raffael Madonnái. 4(Szabadelőadás, melyet vetített képek kíséretében Denyi János dr. az egri áll. föreáliskola ismeretterjesztő előadásainak során, 1912. február 4-én tartott.)

(Befejező közlemény.)

Még erősebben kiemelte Raifael a vallásos színezetet a Madonna di Foligno-n (Folignói M., Róma, Vatikán), amit különben a kép természete hozott magával. A művészettörténetben ugyanis a Madonna della Grazia, vagy Misericordia néven ismert fogadalmi Madonna-képek közétartozik, melyet Sigismondo de Conti valószínűleg háborútól való megszabadulása örömére rendelt; legalább a városba beeső bomba és a felette megjelenő szivárvány (a reménynek jele) ezt látszanak jelképezni. A kép adományozóját, Con- tit, szt. Jeromos vezeti a felhőkön trónoló Madonna elé, míg a másik oldalon e két alaknak szimmetrikus megfelelői gyanánt szt. János és assziszi szt. Ferenc alakjai láthatók. A felhőkön trónoló Madonnát és kis fiát, akik, mint látjuk, ismét mint az ég urai jelennek meg, köralakban, — melynek aesthetikai hatását már jellemeztük, — angyalok csoportjai veszik körül. A Madonna gyermekére, ez pedig a doná- torra néz és mintegy kegyeibe fogadja azt. A különben jelenésszerű képnek szigorú szimmetriáját a festő kiváló érzékkel mérsékelte Máriának, de különösen a gyermek Jézusnak mozgékony alakjával.

E kép különben előtanulmánya volt Raf-