Eger - hetente kétszer, 1912

1912-02-14 / 13. szám

2 EGER. (13. sz.) 1912. február 14. rozhassanak. És ettől kezdve nem kap­nak terített makk-asztalt a fa alatt, nem kapnak védő lombsátort az idő viszon­tagságai ellen. Ámde a komolyabb, jó­zanabb elemek sem érvényesíthetik e felfogásukat, mert nem engedik a — szakszervezetek. A munkaadók végre is a kormány, illetve a törvényhozás védelméhez fo­lyamodnak a szakszervezetek erősza­koskodásai ellen és a „Magyar Építő­iparosok Orsz. Szövetsége“ már a múlt év szeptemberében kimondotta kassai közgyűlésén, hogy a munka védelme érdekében országos mozgalmat indít, mert „a munkaadó védelme s általá­ban a munka szabadsága létkérdés; hiszen az ország közgazdasági fejlődése e nélkül el sem képzelhető...“ Elmondottuk pedig ezt abból az alkalomból, hogy — tudomásunk sze­rint — az Egri Építőiparosok Szövet­sége kérvénnyel fordul vármegyénk tör­vényhatóságához és városunk képviselő- testületéhez azért, hogy kérelmezzék a kereskedelmi miniszternél egy olyan ipartörvény-javaslat előterjesztését, mely megvédelmezné a munkát és a mun­kaadót a szakszervezetek erőszakosko­dásai ellen. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt 10 órakor tartotta február havi rendes ülését a vármegye székházának kis termében. Az ülésen Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsos, főispán elnökölt. A napirend a szokásos havi jelentések fel­olvasásával kezdődött. Árviz-veszedelmek. Az alispán jelentéséből ki­emeljük, hogy a hirtelenül beállott hóolvadás vonja, arcát fiacskájának kis arcához szorítja, miközben anyai szeretetének egész gyöngéd­ségével mélyed el a kis fiú nézésében. Mintha csak saját gyermekkorának emlékei ébredtek volna fel a művész lelkében! Bár az egész jelenet tisztán emberi, annak mégis szinte föl­döntúli szentséget ad az anyai szeretőiben meg­nyilatkozó végtelen gyöngédség. A Niooolini Madonnán (Lord Cowper gyűjtemé­nyében) már a gyermek is nevet; mintha csak a középkor fagyos merevsége végleg elolvadt volna! Ezeknek a Madonna-képeknek kisebb vagy nagyobb mértékben tájkép szolgál a háttér gyanánt (1. pl. a Cowper Madonnát) de már pl. az Orléansi Madonnát (La Madone de la maison d’ Orléans, Chantillyben, Aumale herceg bir­tokában), szakítva ez eddigi hagyománnyal, szobába helyezi. Az álmából ép most föléb­redt gyermek durcás tekintetével, amint ép­pen anyját készül megostromolni, aki viszont anyai büszkeséggel, de a mosolynak is egy röpke vonásával engedi át magát neki: annyira emberi, hogy a művész a már teljesen mel­lékes motívummá vált dicsfényt is teljesen el­hagyta. Az anya bal kezének páratlan finom­sága is Raffael mesteri kezére vall. A fürge, virgonc gyermek még heveseb­ben ostromolja meg anyját, aki áhítatát is és esőzések annyira megduzzasztották a Tár­nát, Zagyvát és a többi hegyi patakot is, hogy a közeleső községeket árvízveszedelem fenye­gette. Legnagyobb volt a veszedelem Tarna- zsadány, Detk, Ludas és Apcz községekben. Szerencsére azonban a hirtelenül felgyülemlett víz nagyobb károkat nem okozott és az ár csendesen lefolyt. Tarnazsadány mellett a tör­vényhatósági hidat csak úgy sikerült megmen­teni az elpusztulástól, hogy a megtorlódott jég­táblákat még idejekorán széttörték. Nagyfü- geden az ár az úttesten is átcsapott. Hatvanban még most is nagy a veszedelem, mert a község úgynevezett Ujhatvan részén egy sor ház viz alá került. Mindazonáltal erős a remény, hogy a vízáradás veszedelme minden nagyobb baj nélkül fog elmúlni. A közadók. A kir. pénzügyigazgató jelen-* tése szerint, január hó végéig az egyenes adók 1,303,829 koronában voltak előirányozva. Eb­ből azonban csak 90,491 korona folyt be. Az idei januári adóbefizetés 14,861 koronával ke­vesebb, mint volt a múlt év hasonló időszakában. A Jövő havi ülés határidejét március hó 11-én délelőtt 10 órára tűzték ki. Alapítvány. A gyöngyösi kórháznál tett 4000 koronás Simouyi-íéle alapítvány oklevelét el­fogadták. Körorvosi székhely, A vámosgyörki körorvos eddig Gyöngyösön lakott. Az uj beosztás sze­rint azonban a körorvosoknak orvosi körük székhelyén kell lakniok, amit az alispán a vá­mosgyörki körorvosra nézve is elrendelt. Konrád Sándor dr. körorvos azonban megfölebbezte az alispán erre vonatkozó határozatát. A közigaz­gatási bizottság a fölebbezést elutasította. A MÁV. fölebbezése. A füzesabonyi kisbuda- berek vizlecsapolási munkálatai körül a Máv. akadékoskodik. A kérdéses területen ugyanis a füzesabony—debreceni vasuttest is keresztül vonul és igy azon átereszt kell építeni. Az áterész költségeinek felerészét magára vállalta a vizlecsapolási munkálatoknál közvetetlenül érdekelt egri érsekség, ámde a debreceni üz­letvezetőség a költségek másik felét sem akarja fedezni és ezért fölebbezést jelentett be. A közigazgatási bizottság a fölebbezést elutasí­totta, mert a vasútnak tulajdonképen az át­eresz költségeit egészben kellene viselnie. kénytelen félbeszakítani, mint az a világhirű Madonna dl casa Colonna (a C.-ház M.-ja, Berlin) mutatja. A középkor hagyománya, az ima­könyv Mária kezében, ismét visszatér, de en­nek megfelelően újít a másik irányban: Mária alakját nem burkolja többé, mint eddig szo­kásban volt, bő leplekbe, hanem szoros, test­hez álló ruhát ad reá, mely a test idomait sza­badon juttatja érvényre. Mária a fejét kissé félrefordítja, amivel a művész az egész képbe páratlan elevenséget, bájt és életet öntött. A nagyobb kompozíciók mellett Raffael folytonosan kisebb vázlatokon is dolgozott, melyeken — a British Museum (London) és a bécsi Albertinában őrzött gyűjtemények tanú­sága szerint, — a témának rendkívüli válto­zatosságot tudott adni. E vázlatokon eleinte csak egész futóan, de azután egyre sűrűbben egy harmadik alak, a kis Keresztelő szt. János alakja is felmerül. A kép egyensúlya önként vezette el Raffaelt világhírű kompozíciójának a háromszög vagy pyramis alakú kompozíció megalkotásához. Raffael páratlan művészi ön­tudatossággal tett eleget a tudományos aesthe- tika azóta fáradtságosán leszűrt eredményei­nek. Máriát, hogy a fiú és anya alakja között ne álljon elő nagyság tekintetében bántó ellen­tét, mindig csak térdig ábrázolta; de bármi­A kivándorlás. Január hó folyamán 75-en, il­letve a hozzájuk tartozó családtagokkal együtt 96-an kértek és közülök 63-an kaptak útlevelet. A községi választások. Tófalu, Tiszafüred, Ver- pelét és Detk községekből megfólebbezték a községi választásokat. A közigazgatási bizott­ság a tiszafüredi és verpeléti választást meg­semmisítette, a másik két községre nézve pe­dig az igazoló választmány határozatát hagyta jóvá. A pétervásárai orvos-lakás. A pétervásárai kör­orvos részére, tudvalévőén, a vármegye lakást építtetett, amelynek lakásbérét az érdekelt köz­ségek fizetik. A közigazgatási bizottság most megállapította az egyes községeknek hozzájáru­lási arányát a fizetendő lakáspénzhez. Az eéri kövezet-vám. Eger város a kövezet­vám szedésének jogát a Tihamér vasúti állo­másra nézve is kiterjeszteni kérte. Az enge­délyt meg is kapta; így tehát az eddig gya­korlatban levő díj-tarifa mellett ezentúl a Ti­hamér állomáson is fizetni kell a kövezetvámot. Az uj vasbeton hidak. A törvényhatósági uta­kon építendő 12 vasbeton-hidra nézve 5 aján­lat érkezett be. A hidak építését — mint leg­olcsóbb ajánlattevőkre — az Apczi kőbánya részvénytársaságra és Pavlik Ágoston egri építkezési vállalkozóra bízták. A füzesabonyi útátjáró. A füzesabonyi vasúti állomáson építendő útátjáróra nézve február hó 7-én tartották meg a helyszíni tárgyalást. Eh­hez képest a közigazgatási bizottság utasította az államvasutak igazgatóságát, hogy a kocsiút áthelyezésére nézve a tervet készíttesse el; a pályatesten átvezető gyalogfelüljáró építése ügyében pedig fólír a kereskedelemügyi minisz­terhez. Küzdelem a drágaság ellen. — Az élelmiszer-szövetkezet. — A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület átírt Eger városához és bejelentette, hogy Guttenberg Pál, a Kézimunkára nevelő Orsz. Egyesület igaz­gatója, Egerben, 1912. évi február hó 18-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor a városház nagy­termében előadást tart az élelmiszer-szövetke­zetekről. A tanács tudomásul vette ezt az átiratot lyen ügyességgel helyezte is el képein (pl. a M. Colonnán) a gyermek alakját, némely képén pl. a Granducán, a Niccolinin stb. némi hiá­nyosságot érzünk a mű egyensúlyozása tekin­tetében, amennyiben a kis Jézus alakját Mária másik oldalán sem ellensúlyozza semmiféle más alak sem. Raffael ezt maga is érezte és igy került be kompozícióiba harmadik alak gya­nánt a kis Kér. szt. János alakja. Kér. szt. János alakja más régebbi, kö­zépkori Madonnákon is előfordult, de mindig az volt a hivatása, hogy kezében kis keresztet tartson, melyen ez a felírás volt látható: „Ecce, agnus dei“ (íme, az Isten báránya) s ezzel a még gyermek Jézus jövendő nagy munkájára, az emberiség megváltására figyelmeztessen. Nála páratlan természetességgel ez a motívum is egészen emberivé lesz: szt. János alakja nála a kis isteni gyermeknek játszótársává alakul át. A három alak elhelyezése eleinte, úgy lát­szik, — legalább az oxfordi és bécsi vázlatok ezt tanúsítják, — nagy nehézségeket okozott neki, de művészi érzékével ,és talán némikép Fra Bartolommeo segítségével is, hamarosan rájött a leghelyesebb megoldásra s elütően első vázlataitól, Szt. János alakját is sikerült neki a cselekvény révén, a többi alakkal együtt egy nagy egységbe foglalnia.

Next

/
Thumbnails
Contents