Eger - hetente kétszer, 1912
1912-12-28 / 104. szám
Előfizetési árak: Egész évre— _ 10 korona. Fél évre „ .... 5 » Negyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség : Lyceum, 26-ik szám, hová a !ap szellemi részét illető közlemények = intézendők. , : Kiadőhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1912. — 104. szám. XXXV. ÉVFOLYAM. =r-—— Szombat, december 28. Az uj választási törvény. Amiről ezer meg ezer hírlapi cikket, száz meg száz emlékiratot és nagyon sok terjedelmes tanulmányt, sőt könyveket is írtak nálunk az elmúlt hét esztendő alatt: végre elkészült. Megvan az uj választói törvény, amelyet három kormány megígért s évek óta vesszőparipája egyeseknek és pártoknak. A javaslatot, melyet csak a napokban terjeszt be a kormány, köz- vetetlenül karácsony előtt adta közre a „Népszava“, mely természetesen sokféle kommentárt fűzött a tervezethez és minden sorát tüzesen támadja. Ajavaslat főbb pontjai a következők: 1. §. Választójoga van mindenkinek, aki öt év óta magyar állampolgár, a törvényben kívánt kornak, állandó lakóhelynek és a többi törvényes kelléknek megfelel. 2. §. A választójogosultság a betöltött 24, illetve 30 évhez van kötve. 3. §. A választójogosultság általános föltétele az egy évi helyben lakás, mely alól azonban a tanítók, papok, közhivatalnokok stb. föl vannak mentve. 4. §. Már 24 éves korukban választók mindazok, akik legalább valamely középiskolának, vagyis főgimnáziumnak, főreáliskolának, vagy ezekkel tanértékre nézve egyenrangú polgári vagy katonai tanintézetnek (gazdasági, bányászati, művészeti, ipari, kereskelelmi, közlekedési stb. szakiskolának, vagy hadapródiskolának, haditengerészeti akadémiának) legmagasabb osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezték, vagy akik olyan állást töltenek vagy töltöttek be, vagy akiknek olyan foglalkozásuk van, amelyhez a törvény értelmében az itt említett tanintézetek valamelyikének elvégzése szükséges. 5. §. Választó mindenki, aki harmincadik életévét betöltötte, öt év óta magyar állampolgár, egy év óta egy helyben lakik és az elemi népiskolai osztályt, vagy tanfolyamot (gimnázium, reál- vagy polgári iskola II. osztályát, vagy ipar- és kereskedelmi tanonciskola III. osztályát, vagy államilag szervezett ipari szaktanfolyamot) sikeresen elvégezte, az esetben, ha : 1. bármilyen egyenes adóval van megróva, vagy ha 2. iparengedélyes, vagy iparigazolványos önálló kereskedő vagy iparos, vagy, ha 3. alkalmazott és a) ipari üzlet vagy vállalat körében — ideértve a bányászatot, kereskedelmet és ipar- szerüleg folytatott közlekedést is — bármennyi idő óta, de nem csupán alkalmilag fölfogadott napszámosként van alkalmazva; vagy b) az őstermelés körében nem kizáróan testi munkára, hanem előmunkási, felügyelői tennivalók rendszeres végzésére, bármennyi idő óta van alkalmazva (munkavezető, béresgazda, aratógazda, magtáros, fővincellér, főkertész stb.) vagy c) ha az a) és b) pont alá nem esik, de köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál legalább 3 év óta van állandóan alkalmazva; 4. ha valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében vagy vállalatában mint segítő családtag működik; vagy 5. ha a katonai, vagy csendőri szolgálatban altiszti fokozatot ért el. 6. §. Választó mindenki, aki harmincadik életévét betöltötte, öt év óta magyar állam- po’gár, egy év óta egy helyben lakik, irni- olvasni tud és ha 1. akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve legalább 20 korona egyenes állami adóval van megróva; vagy ha 2. legalább 8 katasztrális hold földbirtoka van (szántóföld, kert, rét, szőlő); vagy ha 3. alkalmazott és a) ipari üzlet, vagy vállalat körében — ideértve a bányászatot, kereskedelmet és ipar- szerüleg folytatott közlekedést is — ugyanazon munkaadónál legalább két év óta van állandóan alkalmazva, vagy ha nem kizáróan testi munkára, hanem előmunkási, felügyelői tennivalók rendszeres végzésére (munkavezető, művezető, pallér stb. stb.) bármennyi idő óta van alkalmazva ; vagy ha b) az őstermelés körében nem kizárólag testi munkára, hanem előmunkási, felügyelői tennivalók rendszeres végzésére bármennyi idő óta van alkalmazva (munkavezető, béresgazda, aratógazda, magtáros, fővincellér, főkertész stb); vagy c) ha az a) és b) pont alá nem esik, de bármely foglalkozás körében legalább öt év óta ugyanannál a munkaadónál van állandóan alkalmazva; 4. ha valamely választónak mezei gazdaságban, ipari üzletben, vagy vállalatban mint segítő családtag működik; vagy ha 5. a katonai vagy a csendőri szolgálatban altiszti fokozatot ért el. 7. §. Választó mindenki, aki 30. életévét betöltötte, öt év óta magyar állampolgár, egy év óta egy községben lakik, írni és olvasni nem tud, ha 1. akár egy adónemből külön, akár több Az „EGER“ tárcája. Modern versek. /. Fekete hajó. Fekete hajó fekete vizen, Ülünk benue mi Rondák tízen. És húszán a Nagy Undokok, Szeméten túró Vakondokok, Okok, dokok, Vakondokok. . . Fekete vizen fekete hajó, Ül tehát benne harminc Rothadó. Fekete hajón fekete víz, Hajó hasában Gyászlegény, tíz: Rothadó agyú, kemény Szittyák, Kik a Pogány Világot szidják, Szidják, szidják, egyre szidják. . . Fekete víz a fekete hajón, Rajta tízen: keményen, rothadón. Fekete feketén, hajó vizen, f Mely minden magyart pokolba viszen, Nagy, erős, gyenge Magyarokat, Kemény, puha, szúett’ Karokat. Okát, rókát, Agyarokat. . . Hajó vizen, fekete feketén. Kormányánál büszkén ülök Én. Fekete feketén, víz a hajón — Elmerengek egy Cipőgombolón. Egy édes, karcsú, görbe, egyenes Cipőgombolóba vagyok szerelmes. Elmés, relmes, Fene Szerelmes. . . Víz a hajón, fekete feketén, Szerelmemben megőrültem én. Fekete feketén, hajó vizen, Fekete hajó fekete vizen. Víz a hajón, fekete feketén, Víz a hajón feketlik feketén. Étén, ketén, Undok Feketén. .. Fekete hajó olyan fekete, Mint a legfeketébb Fekete Fene, Egye meg a Fekete Fene! II, Sárga város. Sárga városban sárga emberek Sárga kocsikba sárga lovat fognak; Sárga kocsisok sárga ostorral Sárga Sárgát és sárga Pejt, Szürkét Veszettül csapkodnak. Sárga városban sárga fák alatt Sárgán sétálnak sárga szerelmesek. Sárgán sáx-gálnak, sárgán pirulnak, Sárgán zöldüinek; sárgán zördülnek Sárguló levelek. Sárga városban sárga minden ám, Sárga a néger, sárga az indián. Sárga az arany, sárga az ezüst, Sárga a kréta, sárga a füst, Sárga a katlan, sárga az üst, Sárga az orsó, sárga a nyüst. Sárga a sárga, sárga a kék, Sárga a föld és sárga az ég. Sárga a csillag, sárga a nap, Sárga a kántor, sárga a pap. Sárga a ködfolt, sárga a hold, Sárga a „van,“ a „lesz“ és a „volt.“ Sárga a színház, sárga a bolt, Sárga a ruha, sárga a folt. Sárga városban sárgán ünnepelnek, Sárga harangszók szép sárgán rezegnek, Sárga trikolor sárgán lobog, Sárga mellben a szív sárgán dobog... Sárga tüntetők sárgán tüntetnek, Sárga büntetők sárgán büntetnek. Sárga emberek — haj! — sárgán járkálnak És sárga sárgák sárgán sárgáinak. . . Maflák József.
