Eger - hetente kétszer, 1912
1912-12-14 / 100. szám
2 EGER (100. sz.t 1912. december 14. államaira nézve oly veszedelmes meg- bolygatása, feldulása ellen sorompóba kell lépniök az összes érdekelteknek. Bármennyire óhajtjuk is a békét, akármennyire rettegünk is a háborútól: — meg kell gondolnunk, hogy nemzeti jövőnkröl van szó. Ahhoz, igaz, semmi közünk, hogy Szerbia hol kapjon kikötőt, még pedig kereskedelmi kikötőt; de azt nem szabad összetett kézzel néznünk, hogy az álomképeket hajszoló szlávság miként veti meg lábát egy ponton, mely minden további politikai, gazdasági és katonai tevékenységének biztos alapja lenne. Némelyek elégnek tartják, ha Szerbia megígéri, hogy adriai kikötőjéből hadi kikötőt nem csinál. Ezen csak mosolyogni lehet! (Miut a hatalmak ígéretén, hogy a statusquot megbolygatni semmi szín alatt nem engedik.) Különben lehetséges, hogy Szerbia ezt megigéri, de az föltétien bizonyos, hogy ezt az ígéretét csak addig tartja meg, ameddig — muszáj. Aztán — uj helyzet előtt fogunk állani . . . Nem lehet tagadni: fontos okaink vannak a háborúra, amint a szlávok- nak nagy céljai vannak vele. De azt se lehet tagadni, hogy a béke édes zavartalanságát ezerszer több okunk van kívánni, mint a háború minden győzedelmét . . . Matldk József. Ülések a vármegyén. Köztudomás szerint Hevesvái megye törvényhatósági bizottsága hétfőn, december hó 16-áu, délelőtt 10 órakor tartja rendes évnegyedes közgyűlését, amelyen a vármegye 1913. évi költségvetésén kívül a különféle alapok pótadóit megállapítja, tagokat választ az egyes bizottságokban megüresedett tagsági helyekre és félezernél több folyó ügyét intézi el a vármegye kötelékébe tartozó rendezett tanácsú városoknak és községeknek. A közgyűlést megelőzően, a tárgysorozatba fölvett ügyeknek előkészítése végett a követke/ő bi- zottságok tartanak ül st: december 12 én délután 3 órakor a pénzügyi szakosztály Kassuba Domokos elnöklete alatt; ugyancsak december 12-én déli 12 órakor a közmunka szakosztály Fi- czere József elnöklésuvel; december 14-én délelőtt 10 és délután 4 órakor az állandó választmány ülésezik Káday Zoltán dr. b. t. t. főispán elnökletével, aki ugyanezen a nap n délután 3U4 órakor a számonkéröszék ülésén is elnököl. Pártértekezletek. A hétfői törvényhatósági közgyűlést me.e ő/.ően a megyei politikai pártok is értekezletet tartanak. Az ellenzéki megyebizottsági tagokat vasárnap, december hó 15 én este i/i7 órára a Kaszinó könyvtártermébe hívta össze Szederkényi Nándor pártelnök, mig a Hevesmegyei Nemzett Munkapárt tagjai egy félórával később a Szechenyi-kávéházban tartják értekezletüket Keglevich Gyula gróf pártelnök elnöklete alatt. A városi orvosok teendője. — Szabályrendelet-tervezet. — (*■#€) Az a szabályrendelet-tervezet, amelyet Egerváros közgyűlése szombaton levett a napirendről, hogy a képviselőtestületnek minden egy-s tagja behatóan tanulmányozhassa: egyike a legjubb alkotásoknak, amelyeket az utóbbi években a varos közönségének érdekében létrehoztak. A közegészségügyet szolgálja ez & szabályrendelet-tervezet, tehát a közügyek legfontosabbikát, amely azonban, sajnos, mégis a legmostobább gyermeke közéletünknek. Legdrágább kincsünket, egészségünket, lenne hi- vaiva istápolói, és nem törődik vele senki. Avagy törődik nálunk valaki a közegészség- üggyel? A maga egészségét is csak akkor kezdi félteni és őrizni az ember, amikor már elvesztette; a másét még ekkor sem. Sokat lehetne itt beszélni az egri közönség életmódjáról, különösen a szegénységéről, amely egy-nes kihívása a legsúlyosabb kimenetelű veszedelmeknek; az utcasöprésröl, amely még mind g akkor történik, amikor a közlekedés legforgalmasabb a szűk utcáinkon; a síkos járdákról, amelyeket egy kis hamuval, vagy fürészporral csak akkor hint be a mások | egészségi állapotával mit sem törődő háztulajdonosi figyelem, amikor már a rendőrség kényszeríti rá erélyes intézkedésekkel; a piaci élelmiszer hamisításokról, amelyeknek vakmerősége már-már kotlátokat alig ismer; és még igen sok másról, ami egyeseknek is árt és a köznek sem válik haszuára. Hanem hát ne beszéljünk a bajokról, legalább most ne, amikor a bajok orvoslására irányul a közfigyelem. Mert a napirendről — megfontolás végett — levett szabályrendelet-tervezet, éppen ezzel a megfontolással kerül igazán a napirendre. A közvélemény igen jó kritikus. Valóságos tiszt it ó* űz, mely elvégzi rajta azt a munkát, amitől a jó még jobbá lesz, és ha javítani valóra talál, azt megjavítja. Egervátosának a hatósági orvosok szolgálati teendőire vonatkozó szabályrendelettervezete fontos közérdek, tehát megérdemli a gondos és körültekintő mérlegelést. Lényegében és főbb pontjaiban a következőket tartalmazza ez a szabályrendelet-tervezet: Az eddigi 2 váro-i orvosi állás mellé még egy harmadik orvosi állást szervez és így egy tiszti főorvosa (ügyvezető orvos) és két kerületi tiszti orvosa lesz a városnak. A kerületi tiszti orvosok a város két közegészségügyi kerületében a közegészségügyi, orvosrendőri és orvostörvényszéki teendőket végzik és pedig mindegyik kerületi orvos a maga kerületében. Evégből a város két közegészségügyi kerületre oszlik, és pedig az I. kerületet a belváros négy negyede, a hatvani III. és IV. negyed és a felnémeti negyed; a II. kerületet a hatvani I. és II. negyed, a makiári I. és II. negyed és a Cifra-Stnc negyed képezi. A kerületi orvosok a maguk kerületében, lehetőleg a kerület középpontján és a város címerével el Iá ott jelzőtáblával megjelölt házban laknak. Lakásukon telefon-állomás lesz. Az ügyvezető-főorvos a város területén a közegészségügy első őre és igy felügyeleti és ellenőrzési hatáskörénél fogva felelős az egészségügy vezetéséért. Hivatalból tagja a város képviselőtestületének, a tanácsnak s az egészségügyi-bizottságnak, ezenkívül szakközege és előadója az elsőfokú egészségügyi hatóságnak és az árvaszéknek. Nyilvántartást vezet a gyakorló orvosokról, a bábákról, a dajkaságbau I levő és az állami gyermekmenhely telepén elfópap — hazánkban közhangulatra emelkedni látszik, hogy alkotmányos életünket ott kell kezdeni, hol az félbeszakasztatott, ámbár e megyében is megtartatott az 1849-ki orsz. gyűlés XVI. XVII. t. ez. értelmében a közgyűlés, bizottmány, és ez által a t szti kar szervezte- tett, de ez csakhamar működésében megakadályoztatván, annyi évek lefolyása alatt, annyi szomorú viszontagságok k< zt, nem csak hogy nem folytathatta, hanem némely része meghalt, hivatalából kilépett vagy azt ezen úl viselni nem kívánja, elsőben meghatározandónak vélem — úgymoud — a megyei bizottmány elintézését, melynek eredeti s/áma annyi évek óta leapadott; mennyire volna tehát ez, és — ha imgis, és me.y módon kiegészítendő, hogy ezen megyei bizottmány összeállitaiván, a megyei tisztviselőséget is megválasztva, megyei életünket megkezdhessük. Fölhíván a tanácskozmányt nyilatkozatra, közszeretetben álló Fehér Lajosunk adott szavakat a tanac-kozmány gondolkodása kifejezésének, melynek minden betűjét szeretném feljegyezni, mert azt betüszerint általánosan magáévá tévén a tanácskozmány, egyhangú helyeslés dördült, meg a teremb n, melyre főispánunk a végzést kimondotta, miszerint az értekezlet tanácsa követkéz éb-n az 1848. év május holnapjában tartott törvényes utolsó közgyűlésén elválasztott bizottmányt legrövidebb idő alatt összefogja hívni az utolsó perczig szolgált tisztikarral egyetemben. Ezen ha ározat következtében a törvényes tisztikar, nevezetesen az első alispán Halasy G. főügyész Bereoz Ferencz, alügyész Lipcsei Péter, Kürthy Ferenc/, szolgabíró, s több masok kijelentet'ék, mi-zerint a megyebeliek tájékozha- tása tekintetéből szükségesnek vélik ezennel közhírré adni, mikint a bizottmány összejövetele alkalmával mindnyájan lefogják tenni hivatalaikat ugyanazon bizottmány kezeibe, mely okét megválasztotta, még pedig azért, mert tudni óhajtják, a 12 válságos év alatt, mely fejeink fölött elviharzott, a megye bizalmát továbbra is birják-e, s hivatalt ugyanezen törvény-s bizottmány kezeiből kívánnak Csak elfogadni. Eme nemes lovagias nyilatkozat elragadá a jelenvoltakat, kiknek érzelmeit Almásy Pálunk tolmácsolá, kiemelvén, hogy el vau fogúivá ér/e'meinek árjától, hogy ezen nemes megyéket a 12 ev után is oly lovagias, nemes és houfi- szeretettol lángoló, higgadt és ildomosnak találja, minőbe.i utolszor látta A ti-ztviselők eme kijelentését a jellem legszebb vonásának ismerve lehetővé tették azt, hogy ezen megye szentesi'ett törvényeink szerint fog lépésről- lépésre haladhatni. Öröm riadással fogadtatott e szónoklat s az értekezlet főispánunk azon kijelentésével, hogy e hó 13-ára az 1848-iki bizottmány minden tagjait, és az akkori tisztikart egybe hi- vandja négy járásunkban, négy megyei volt tisztviselő által szét küldendő levelek még ma expediáltatni fognak.“ És még aznap kibocsájtotta az érsek-főispán a dec. 12-én taitandó „bizottmányi gyűlésre“ szóló meghívót az 1848. máj. 1-én megválasztott tagokhoz. És itt ismét átadjuk a szót a hiteles szemtanúnak, az Egri Értesítőnek, melynek lelkes tudósítója a december 16-diki számban a következőket írja: „Eger. dec. 12-én. A mint lapjaink 2-ik számában közzétett főispáni meghívásban határozva vult, mára a megyebizottmány kiegészítése, holnapra s következő napokra pedig a tisztikar megválasztása volt kitűzve. És nemcsak Egervárosa polgárai, hanem ezer meg ezer derék magyar szív is a t. e. megyékben epedve várá ezen régóhajtott napokat.
