Eger - hetente kétszer, 1912

1912-12-07 / 98. szám

Előfizetési árak: Egész évre- _ 10 korona. Fél évre .. .... 5 » Negyed évre .. 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a la - szellemi részét illető közlemények = intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceuminyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1912. — 98. szám. XXXV. ÉVFOLYAM. -----—— Szombat, december 7. E llenőrzés nélkül. Eger, 1912. dec. 6. A munkapárt úgy nekibuzdult, hogy egy nap alatt négy törvényjavaslatot szavazott meg a képviselőházban, ugy- mint: a) a hadszolgáltatásról, b) a lovak és fogatok szolgáltatásáról, e) az 1913. évi újoncokról és végül d) az állami tisztviselők és alkalmazottak nyugdí­járól szóló törvényjavaslatokat. Ez a törvénygyártás olyan gőzerővel megy, aminő valóságos világrekordnak tekint­hető s a kormányok mint elérhetetlen álmot emlegetik majd a magyar alsó­ház tegnapelőtti dátumát. Nem tartozik most ide az, hogy jók-e a megszavazott törvények, vagy nem; alkalmasak-e arra, hogy boldog­ság, boldogulás, vagy nemzeti erősödés sarjadozzék belőlük: az azonban nagyon is idetartozik, hogy — ha vannak benne hibák — ezekre az ellenzék nem mu­tatott reá a parlamentben. Más szóval ez annyit jelent, hogy a kormány és pártja ellenőrzés nélkül alkotják a törvényeket, amelyek pedig az ellenzéki képviselők kerületeire is vonatkoznak. És mi az oka annak, hogy ez az ! ellenőrzés megszűnt? Semmi esetre sem a parlament melletti rendőr-kordon. Ezen csak azokat nem bocsájtják ke­resztül, akiknek a kitiltása még nem járt le. Minden más képviselőnek sza­bad bejárása van a parlamentbe, sőt kötelessége is lenne, hogy bemenjen és ott hármas teendőjét teljesítse, közre­működvén a költségvetés megállapítá­sában, a törvényhozásban és a kor­mány ellenőrzésében. És mit keli tapasztalnunk? Sajnos, azt, hogy az ellenzék ellenőrző mun- i kája egy kis reggeli sétára zsugorodik. Egy pár tagja — rendszerint 20—25 — elmegy a parlament elé „meg­állapítani“, hogy ott van-e a kordon. A kitiltottak néha dulakodnak is egy kicsit, hogy bemehessenek. (De persze nem mehetnek be.) Akik nincsennek kitiltva, nem próbálkoznak meg a be­jutással ; azok pedig, akiknek a kitiltása lejárt, még a „megállapításról“ is el­maradoznak. Egyszóval: ha igy folytatódik, las- sankint minden ellenzéki képviselőnek szabad bejárása lesz a parlamentbe, de egy sem fog bemenni. Legfeljebb a nyugtáját küldi, hogy megkapja a képviselői fizetést — semmiért. Egyik legszilajabb és legelterjed­tebb ellenzéki lap éppen a statárium- javaslatnak és három más társának megszavazásáról Írván, keserű hangon állapítja meg, hogy: „Ezekben a napokban, mikor a betegség krízise negyvenegy fokos lázban dobálja az országot, az ellenzék megszökött kötelessége elől; komikus truccolást folytat, kicsinyeskedik, a lelki és a testi gyávaságtól meggörnyedv * bújik a komoly tettek elől a komolytalan sza­vak háta mögé s önérzetével együtt elvesztette okosságát és hazaszeretetét is.“ Mi a világért sem mondjuk, hogy i az ellenzékben nincs hazaszeretet; de azt mondjak, hogy okos hazaszeretet nincs benne. Ha valóban pusztul az ország: miért nem emelik föl szavu­kat a parlamentben; miért nem megy be a ki nem tiltott ellenzéki képviselő egytől-egyig, hogy komolyan érvelve szálljon síkra az aggódó nemzet ér­dekében ? Okosabb lenne ez nemcsak az or­szág, hanem az ellenzéknek szempont­jából is, mert igy még megmenthetné nagy népszerűségének — apró romjait. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvár­megye közigazgatási bizottsága hétfőn, dec. hó 9 én, délelőtt, 10 órakor a vármegye szék­hazának kistermében rendes havi ülést tart. Az erdei albizottság ülése. Hevesvármegye közigazgatási bizottságának erdei albizottsága hétfőn, december hó 9 én, délelőtt V» 12 órakor ülést tart az alispán hivatalos helyiségében. Az „EGER“ tárcája. December 8. Búbánatnnknak sűrű fellegéből Kihez emeljük fel vérző szivünk; Ki ment ki minket a bűn bullámiból, Midőn már abban majdnem elveszünk? Ki erősíti gyermeki imánkat, Ha buzgó szívvel száll az ég felé S ki ölel majd anyai keblére, Ha lelkünk az üdvöt egykor meglelé? Ha az élet súlyos, nehéz terhe alatt Erőtelen térdünk egyre jobban reszket,.. Szűz Anyánknak gondos anyai jósága Segíti majd vinni a nehéz keresztet. Keserű poharunk édessé változik, Hogyha felénk csendül dallamos szava S feledve minden bajt, bánatot, keservet, Zokogva sóhajtjuk: „Anyánk, Szűz Máriái“ Hódolunk előtted, Boldogságos Anyánk! Feléd száll sóhajunk fehér ima-szárnyon: Engedd, hogy kegyelmed éltető szellője Lelkünk redöibe jótékonyan szálljon; Szórjad a szivünkbe mosolyod sugarát, Ha feltekint hozzád könnyező szemünk És mi bűnbánóan, megkövetve téged, Fogadjuk, hogy hozzád örökre hűk leszünk. Baum Mária. Lukrécia. — Ha férfi lennék, én szerelmes volnék ebbe a leánykába! Olyan végtelenül kedves, művelt és szép ez a Lukrécia! Nemes Béla majdnem rávágta: „Én férfi vagyok, és szerelmes is vagyok belé!“, de hir­telen meggondolta a dolgot és elhallgatott. — Soha nem szerettem úgy senkit, mint ezt a leányt! — fűzte tovább a beszédet Ara- nyossyné. — Meg kell adni, nagyon okos teremtési Olyan gyorsan elsuhant az a pár perc, melyet a társaságában töltöttem, hogy csoda. — Ugy-e!Én is kimondhatatlanul örülök, ha együtt lehetek vele. — Őszintén szólva, nagyságos asszonyom, határtalan értéket tulajdonítok minden percnek, mely a Lukréciával való társalgásban telik el. Hogy mégse nagyon keresem a találkozást, pusztán udvariasságból teszem. — Hogy érti ezt? — ügy értem, nagyságos asszonyom, hogy ott, ahol nem látnak szívesen, nem szeretek alkalmatlankodni! Aranyossyné nevetett. — Hát honnan tudja, hogy nem látják szívesen ?! — Azt, őszintén szólva, nem tudom; de nem is azt mondtam, nagyságos asszonyom, hanem azt, hogy: esetleg nem látnának szíve­sen. Én a magam részéről nagyon szeretnék ab­ban a sz-rencsében minél többször részesülni, hogy Lukréciával találkozzam és vele beszél­gessek, de kérdés, vájjon ők a maguk szempontjá­ból nem tekintenék-e tolakodásnak, amit teszek. — Ez a túlságos figyelmesség minden­esetre igen szép dolog. — Korántsem, nagyságos asszonyom! Ez kötelesség! Igaz, hogy nem ismeri mindenki annak! — Legyen egész nyugodt, majd meghív­juk egyszer táncmulatságra (tudja, néha olyan szükebbkörü bálocska szokott nálunk lenni) és ott lesz alkalma megtudni: szívesen beszél-e magával Lukrécia, avagy nem. Nem sok kell ahhoz, hogy az ember ezt helyesen meg tudja Ítélni, csak egy kis — embeiismeret. — Az emberismeret néha kevés. Sok függ attól is, milyen hangulatban van az illető. Kü­lönben hálásan köszönöm a kilátásba helyezett meghívást. Csókolom a kezét!

Next

/
Thumbnails
Contents