Eger - hetente kétszer, 1912
1912-12-04 / 97. szám
Előfizetési árak: Egész évre- _ 10 korona. Fél évre .......... 5 » N egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények — intézendők. — : Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1912. — 97. szám. Háborús törvények. Eger, 1912. dec. 3. A miniszterelnök szombaton a Ház elé törvényjavaslatot terjesztett, mely a háború esetéről szóló kivételes intézkedéseket tartalmazza; helyesebben: nemcsak háború esetén, hanem már az elrendelt katonai mozgósítás, az előkészületek biztosítása végett is érvénybe lép ez a kivételes törvény. Mellőzve itt a hadkötelezettségre és a lovak s járó- müvek szolgáltatására vonatkozó két törvényt, ezúttal csak a 19 szakaszból álló első javaslat rövid tartalmát adjuk a következőkben: Kivételes hatalommal ruháztatik fel a kormány háború esetén. (1—3. §§.) Kormánybiztosokat nevezhet ki, ki igénybeveheti a csendőrséget, rendőrséget, pénzügy- őrséget és erdészeket is, olyan intézkedésekre is, amelyek hatáskörükön kívül esnek. (4. §.) Megsemmisitheti a kormány azokat a törvényhatósági intézkedéseket, amelyek a háború érdekeire sérelmesek. (5. §.) Elkobozhat olyan tárgyakat magánegyénektől, amelyek háborúban veszedelmesek lehetnek. (7. §.) Megállapíthatja az élelmiszerek legmagasabb árát, hogy be ne álljon az élelmiszeruzsora. (7. §.) Elkobozhat szükség szerint táviratokat, leveleket, postaküldeményeket. (8. §.) Megakadályozhat a háborúra károssá válható népgyüléseket. (10. §.) Szigorú előzetes cenzúrát állapít meg a sajtótermékekkel szemben. (11. §.) XXXV. ÉVFOLYAM. Módosítja a büntető bíráskodást, az esküdt- birósági intézményt úgyszólván teljesen megszünteti háború esetén és egy csomó ügyet a hadbíróság hatáskörébe utal. (12—17. §§.) Végül parlamenti felhatalmazás nélkül is gondoskodhatik hitelről, utalványozásokról. (18. §•) Akik visszaemlékeznek az 1878-diki okkupációra, azokat egyáltalán nem lepte meg ez a javaslat, mert hiszen ugyanily értelemben rendeleti utón intézkedett a kormány akkor is. Ha tehát most törvényben akarja biztosíttatni a siker lehetőségét, azt csak helyeselni lehet. Ezért nem érthető a sajtó egy részének feljajdulása és a statárium emlegetése. Hiszen ezek a javaslatok jobbára más müveit államok hasonló törvényeinek másolatai és oly természetűek, hogy a megjelölt esetekben elkerülhetetlenül szükségesek is. Tulajdonképen ott volt a baj, hogy eddig is nem törvény szabályozta e téren a kormány jogait és kötelességeit, hanem holmi titkos kormányrendeletekkel intézték el ezeket a nagyon is fontos ügyeket. Fölösleges attól tartani, hogy amint e javaslatot pár nap alatt megszavazzák s a király szentesíti, — azonnal életbe is lép. Erről szó sem lehet! Az intéző hatalom csak ott és annyiban lépteti életbe ezt a törvényt, ahol és amennyiSzerda, december 4. ben az elkerülhetetlenül szükséges lesz. Semmi értelme nem lenne annak, ha például a 12. §. alapján megszüntetné az esküdtbirósági intézményt, illetve felfüggesztené a működését és a hadbírósághoz tenné át az eddig ideutalt ügyeket. Ez bekövetkezhetik, de csak esetleg és bizonyára igen nagy, szinte végső szükségben. Vagy: a 7. §. az élelmi szerek árszabásának jogát a kormányra, illetve annak közegeire ruházza. Igen, de csak arra az esetre értendő ez, hogy ha egyesek lelketlen uzsorából, tiltott módon akarnának nyerészkedni a mások nyomorúságával, vagy az általános szükséggel. így vagyunk a többi résszel is. A 11. §. például nem függeszti fel a sajtószabadságot, de megszorítja olyan lapoknál és folyóiratoknál, amelyek nem akarják respektálni a kivételes állapotok által teremtett kivételes intézkedéseket, illetve kötelezettségeket. A háborús javaslatoktól, illetve törvényektől nincs okunk félni, hanem a háborútól — igenis van. És ha egyáltalán jogos felszólalás lehet a háborús javaslatok ellen, az a hadkötelezettségi korhatárnak nyolc évvel való kiterjesztése miatt lehet. Az igazoló választmány ülése. Hevesvármegye igazoló-választmánya hétfőn délelőtt ülést tartott Ridárcsik Imre prépost-kanonok Az „EGER“ tárcája. Levelek egy Déma könyvből. /. Levél egy eldalolt nótáról. (Valahol, távol, akácok sírtak, S a holdvilág kínt reszketett) — Emlékszel-e a nóta hangjára, Hogy átitatta lelkedet? (Valahol, távol, akácok nyíltak Egy fényesszemű éjjelen) És a nótában benne sírtak: A hit, remény és félelem. (Valahol, távol, akácok susogtak Egy álom-terhes hajnalon) Emlékszel-e, hogy elméláztál Azon az illatos dalon? (Valahol, távol, akácfa hervad, Mint fakó álom hull a lomb) Hogy a Te nótád mért lett enyém ; Hogy mért siratlak : — jól tudom. II. Levél egy futó gondolatról. ügy végig szaladt a lelkemen, Hogy a szememben könny fakadt, Mint mikor néma rejtelem Megbénít egy piros tavaszt. (A Te lelked is megütötte? A Te szép lelked is sajog?) Az én lelkemnek bűs szülöttje, Mint futó szél az ablakot? írd meg, mit mond a titkos ég, És milyenek a jegenyék ? III. Levél a megértésről. ügy, néha hozzám jön a bánat, Borús egeknek felhős árnya. S megtépi rózsaszín ruhámat. Illatos koszorúm széttépi, Fekete fátyolt borít rája A bánat fakó zúzmarája. Rászáll feketén én lelkemre, Mint vészes éjek, véres álma. (Ha engem lelked elfeledne!) Ó, mennyit sírok méla éjjel Könny-öntözte fehér párnán, Nálad nélkül, lélek-árván! Ma éjjel a megértésről Ezt a kis levelet Írtam. (Emlékezz meg: telesírtam.) IV. Levél a dalolásokról. Kezembe veszem hárfa-lelkem S az akácfáknak pengetem. Végig viharzik hűron s kobzon, Mint sikoltás az életem. S mint rab-lelkeknek rab imái, Oly vérezők a dalaim, (Mint ki sír az élte után Óceánok partjain.) Mint kit tövissel borítnak S aki féli már a kort. Olyan síró, olyan méla Mindenik fájó akkord. A mennyi könny, a mennyi bánat Tetézi rózsaszín ruhámat!
