Eger - hetente kétszer, 1912
1912-12-04 / 97. szám
2 EGER. (97. sz.) 1912. december 4. elnöklete alatt és a november hó 15-én megejtett választások alkalmával megválasztott uj megyebizottsági tagok mandátumát kivétel nélkül igazolta. Hevesvármegye háztartása. Hevesvármegye törvényhatóságának 1913. évi költségelőirányzata elkészült és azt a gazdasági és pénzügyi szakosztály, valamint az állandó választmány letárgyalván, a következőkben ajánlja elfogadásra a vármegye közgyűlésének: Rendes kiadások. I. a) Tisztviselők, segéd- és kekorona fill. zelőszemélyzet illetményei . 264208 — b) Díjnokok járandósága . . 27857 — II. Altiszti és szolgaszemélyzet fizetése és lakpénze .... 24638 — III. Altiszti és szolgaszemélyzet ruházata és egyéb felszerelése 5915 — IV. Hivatalos helyiségek és fogházak bére ............................. 3 500 — V. Irodai költségek.................... 1 5150 — VI. Fűtési és világítási költségek 6800 — VII. a) Úti átalányok .... 15400 — b) Napidijak és útiköltségek 4450 — VIII. Épületek fenntartása . . 3767 — IX. Különféle egyéb kiadások . 13328 — X. Rabtartási költségek . . . 2000 — XI. Hivatalos lap költségei . . 3600 — Rendes kiadások összege 390613 — Rendkívüli kiadások. a) Átmeneti kiadások I. Távbeszélő hálózat kibővítése 5000 — II. írógép és sokszorosító gép beszerzése .................................. 1 000 — b) Beruházások I. Járási székház létesítésére 3630 — II. Főispáni lak helyreállítására 3585 01 Rendkívüli kiadások összege 13215 01 Kiadások főösszege 403828 01 Rendes bevételek I. Állami javadalmazás . . . 367170 — II. Cselekvő tőkék kamatai 626 — III. Ingatlanok jövedelme . . 1510 — IV. Alapok járulékai .... 6694 — V. Különféle egyéb bevételek . 1985 — VI. Pótadóból......................... 9028 — VII. Hivatalos lap bevételei . . 3600 — Rendes bevételek összege 390613 — Rendkívüli bevételek. I. Távbeszélő hálózat kibővítésére 5000 — II. Járási székház létesítésére . 3630 — III. Főispáni lak helyreállítására 3585 01 IV. írógép és sokszorosító gép beszerzésére ........................ 1000 — R endkívüli bevételek összege 13215 01 Bevételek főösszege 403828 01 Ezek szerint a rendes kiadások 53,452 koronával, az átmeneti kiadások 1000 s a beruházások 102 kor. 39 fillérrel, vagyis az összes szükségletek 54,554 kor. 39 fillérrel emelkednek a jövő évben, a törvényhatósági bizottság által elfogadott és kormányhatóságilag jóváhagyott idei (1912.) költségvetéssel szemben. Ezt az- emelkedést részben a tisztviselők fizetésének rendezése (40,441 K 33 fill.), a díj- nokok illetményeinek (252 K 50 fill.) s az altiszti és szolgaszemélyzet járandóságának (1678 K 31 fill.) fölemelése; részben pedig az irodai szerek, fűtési anyagok drágulása, az utiáta- lányoknak és napidijaknak fölemelése, az épületek föntartására fordított összegnek és a rabtartási költségeknek emelkedése idézte elő. Némi apadás csupán az altiszti és szolgaszemélyzet ruházatánál (III. rovat) mutatkozik, mert a három évenkint esedékes menték az idén szereztettek be és most csak a négy évenkint szükséges köpönyegek ára szerepel. A megtakarítás igy 325 korona. A költségvetésben, mint uj tétel, egy Írógépnek és egy sokszorosító-gépnek beszerzése szerepel, ami az átmeneti kiadásokat 1000 koronával emeli. A bevételek az idei 349,273 K 62 fillér előirányzattal szemben természetesen szintén emelkedtek és pedig 54,554 K 39 fillérrel, amelyből 54,208 koronát az állami javadalmazás terhére állítottak be a költségvetésbe, 346 K 39 fillér pedig a vármegye egyéb jövedelmeiből folyik be. Eszerint az állami javadalmazás a mostani 312,962 K-ról 367,170 K-ra emelkedik, a megyei pótadó ellenben 956 koronával csökken, mert az ebből befolyó összeget az 1913. évben mindössze 8910 korona terheli majd. A gazdasági és pénzügyi szakosztály az 1913. évre kivetendő megyei pótadó kulcsát a rendezett tanácsú városok adózóira nézve 0-29%, a községek adózóira nézve 0 43%-ban állapította meg. Azonban ehhez azt a javaslatot fűzi a pénzügyi szakosztály, hogy a vármegye közgyűlése, az állami hozzájárulásnak 54,208 koronával való fölemelésén kívül, kérelmezze a belügyminisztertől a főszolgabirák irodai lakbér-átalányához hozzájárulás címén fizetett és a megyei pótadót terhelő 2400 K átvételét is. Ha a belügyminiszter ezt a kérelmet teljesíti, akkor a pótadó kulcsa az ösz- sze8 adózókra nézve 0'29%-ban lenne megállapítható. Az élet mélységeiből. — Társadalmi levelek. — Ártó eszmék. A szocialisták ismét hangosabbak a megszokottnál. Megint mentik a népet és vigyáznék a hazára. Ok, a fölforgatás, a forradalom apostolai, most szelíd báránykákká léptették elő önmagukat. Népgyűléseket tartanak és azokon állást foglalva a háború ellen, öblös torokkal, szikrázó szemekkel — békét prédikálnak. Mi ez? Fordult volna a világ? A békés idők háborítói dolgoznak leghangosabban azoknak a meglazult lánc-szemeknek megerősítésén, amelyek a népek békéjét összefűzik? Nem kérem. Ez csak látszat. Éppen a tulságba vitt buzgóság és hangosság árulja el a báránybörbe bujtatott turpisságot. Hiába: a macska akkor is csak macska, amikor dorombol. A vörös lobogóra esküdött fölforgatókuak nem a béke kell, hanem egészen más. Mert hiszen ha csak a béke kellene, akkor hát miért üldözik a vallást, mely a népek békéje érdekében hirdeti az igazságot, védi az erkölcsöket és fékezi az indulatokat? Miért támadják a törvényt, mely a népek békéje érdekében támasza a jogoknak, érvényt szerez az elnyomottak igazának és megtorolja a bűnt? Miért törnek a társadalmi rend ellen, amely a népek békéje érdekében mindenkinek biztosítja a megélhetést, óvja a köz- és vagyonbiztonságot és a polgárok jólétének előmozdítására törekszik ? Minden gondolatuk, minden tettük a békének fölbontására irányul. És talán azt még sem kívánhatják, hogy a sztrájkokat, az anar- kiát, a nihilizmust, a kommünt., avagy a szüfrazsett-őrjöngésig fokozott feminizmust, a béke szelíd galambjainak tekintsük ? V. Levél a Te látásod utáni vágyról. Lelkemben egymást kergeti A fény, s a vak-sötét, S ez, mint a lepke szárnyait, Megtépi annak köntösít. ó, mért nem lakom nálatok, Mért nem hallgatok mesét Ott, hol oly szép a határ S oly zöldek a jegenyék! Leány-álmod ravatalán Készíted el a szemfedőt 1 — Addig, míg a mező zöldi VI. Szabad-e sírni? Kinek szivére átkok hullnak; Kinek leikébe tövist vernek ; Kire árnyként vár a holnap? Kin már a haldoklók fátyla És a sírók leple van, Kinek fakó minden álma ? S kinek lelkét árvák várják: Szabad-e, siratni álmát? VII. Álom tövis-koronákról. Sokszor az éjszaka megrémít. Feketén hozza kínjait. Sokszor a lelkem bénult, fáradt. A csend takarja jajjait. Tövisből hoz egy fehér asszony Égő fejemre koronát, S fehér lepellel betakarja, Hogy ne lássak az éjen át. Aztán, a lelkem marcangolja, És énekel egy áriát. (Azt hiszem, hogy valami bánat) _____ . .. r ... ö. Felsülés. — Orosz elbeszélés — Peplov Szergjevics Illya és felesége, Petrovna Kleopatra ott állottak az ajtó mögött és figyelmesen hallgatóztak. A szobában Szcsupkin községi tanító szerelmet vallott a lányuknak, Natcsonkának. — Már pedzi — suttogta Peplov, ki reszketett a türelmetlenségtől és megnyugtatóan dörzsölte kezeit. Vigyázz, Petrovna, mihelyt szerelmes dolgokról kezdenek beszélni, vedd le gyorsan a falról a szentképet és meg fogjuk áldani őket. A szentképpel való megáldás szent és visszavonhatatlan . . . Akkor már nem hátrálhat meg, még akkor sem, ha a törvényszéknél keresne menedéket. Az ajtó mögött eközben a következő beszélgetés folyt: — Ugyan ne durcáskodjék még egyre! — mondta Szcsupkin, miközben kockás nadrággal fedett lábszálán gyufát gyújtott. — Hisz’ én semmiféle levelet sem írtam. — Oh persze! Mintha nem ismerném a kézírását! — zsörtölődött a leány és cicomázva, csinosítva magát, a tükörbe nézett. — Mihelyt megláttam azokat a dűlt betűket, mindjárt tudtam, hogy ön irta. Csodálatos, hogy szép- irástanító léttére olyan betűket kanyarít a papírra, mint a legkuszáltabb tyukkaparás! Hát hogyan tanítja ön a szépírást, ha maga sem tudja, hogyan kell kezében tartani a tollat? Hm ... Az nem tesz semmit. A szépírás- tanításnál nem az a fő, hanem az, hogy a gyermekek jól viselkedjenek. De minek is kelljen szépírást tudni? Ostobaság! Nekraszov iró- ember volt és szégyen, gyalázat, hogy milyen volt a kézírása. És a Szépirási Minták első sorai mégis az ő betűinek az utánzatai. — Az Nekraszov, de ön ... szólt a lány sóhajtva, ön — más . . . Egy iróemberhez szívesen mennék nőül. Mindig verseket írna hozzám. — Verseket, ha éppen úgy tetszik, én is irhatok.
