Eger - hetente kétszer, 1912
1912-07-17 / 57. szám
Előfizetési árak: Egész évre __10 korona. F él évre____ 5 » N egyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. = Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1912. — 57. szám. Főpásztorunk gyémántmiséje. A jövő kedden, julius 23-án, lesz hatvan esztendeje annak, hogy Seitovszky János hercegprímás áldozópappá szentelte az egri egyházmegye bíbornok- főpásztorát. Az igy ránk virradó örömünnepre már most felhívja az egyházmegye papságának és híveinek figyelmét Szmre- csdnyi Lajos koadjutor-érsek, midőn fiú szeretettől átitatott és kegyeletes tisztelettől áthatott körlevelében ezeket mondja az ősz főpásztorról és hat évtizedes működéséről: «Az így betelő hat évtized annyi magasztos erényt, egyházunk s hazánk közüdvőre annyi maradandó alkotást mutat fel, a szívnemesség és kivételes szellemi erő megannyi eredményes tevékenységével gazdag,hogy a főpásztori karban a rangviselés idejére, s Eger főpapjainak közel ezeréves sorozatában kormányzatának időtartamára is legidősebb főpapnak, kegyelmes Főpásztorunknak gyémántmiséje ünnepén, széles e hazának bizonyára minden hű fia meghatva érzi át a Példabeszédek könyvének ezeket a mély értelmű szavait: «Tisztesség koronája az öregség, mely az igazság útain találtatik.» (16, 31.) Az ő fenkölt lelkét mindenkor átható, nagy cselekvésekre sarkaló igazságoknak e nyílegyenes útján, ime, gyémántmiséje szent oltárához vezérli Isten az ő hű fiát, aki ha soha nem csüggedő kötelességtudásával szüntelen érezhette, mint szalőzi szent Ferenc, hogy «súlyos fáradalom a lelkek buzgó vezetése», tapasztalhatta azt is, hogy «ez a fáradalom enyhít és vígasztal; olyan az, mint a dús aratás, bőséges szüret munkásainak fáradalma, akik annál boldogabbak, mennél kimerítőbb a munka, mellyel a tömött kalászokat, gazdag fürtöket betakarítják». A mi hódolva tisztelt Bíbornok- Érsek Urunk főpásztori gondjai közepeit érseki trónja magas színvonaláig emelte szívétől elválhatlan igaz hazafiságát, ami oly kimagasló fiává teszi őt e nagy férfiakban nem gazdag nemzetnek, hogy az Ur nagy XXXV. ÉVFOLYAM. jóvoltából részére juttatott e ritka szép ünnepen egy igaz magyar ember sem maradhat közömbös. Annál bensőségesebb, egész lelkünket édes melegséggel elárasztó ez a fényes jubileum nekünk, az egri egyházmegye papjainak és híveinek, akik az ő atyai szeretetét, üdvünkért fáradozó lángbuzgalmát, elméjének biztos útra vezérlő tiszta fényét, nemes büszkeséggel immár négy évtized óta bírhatjuk boldog sajá- tunkúl, és így régóta felismerhettük annak az eléggé nem értékelhető nagy kincsnek valódi becsét, amelyet a Gondviselő kivételes kegyelme Főpásztor-Atyánkban nekünk, egyházmegyéjének juttatott.» A hódoló tisztelet e kifejezése után a szeretet gyöngéd szava csendül meg a körlevél következő részében: «Ünnepi örömünkre azonban féltő aggodalom borúi. Résztvevő szívvel fájlaljuk, hogy jóságos Atyánk megrendült egészségének fájdalmas változásai között éri meg a különben oly ritka és örvendetes jubileumot. De miként a hálás fiák, habár csak halk léptekkel, mégis örömkönnyeikkel sietnek beteg édes atyjok ünneplésére: úgy mi is, az Ur oltárával kötött e szent és hű frigynek hat- évtizedes ünnepén, evvel az egyszerre örvendő ős aggódó, annál mélyebben meghatott érzéssel fűzzünk áhi- tatos könyörgést a hosszú, áldásteljes múltért hálát adó imánkhoz, buzgón esdve Bíbornok-Főpásztorunk számára további alkotásokra képesítő erőt, az aggastyánkor súlyával megküzdő egészséget, — s ebben mindmagunknak, egyházmegyénknek soksok Isten-áldást.» És igaza van a körlevélnek, midőn befejező soraiban ezeket mondja: «Egyházmegyénk papjainak és hívő közönségének bizonyára közös óhaja, hogy szívünk-lelkünk kegyelete, amely némán nem maradhat, az egyöntetűség által Istennek mindinkább tetsző, a nagynevű jubilánshoz méltó s nekünk emlékezetes módon nyilatkozzék meg ....» * Szerda, julius 17. Szmrecsányi Lajos cyrrói érsek, bi- bornok-érseki koadjutor e célból akként intézkedett, hogy folyó hó 23-ikának előestéjén, a nyolc órai harangszó után, félórán át egyházmegyeszerte harangzúgás hirdesse a másnapi ünnepet; 23-án reggel 9 órakor pedig a főszékesegyházban ünnepélyes hálaadó istentisztelet lesz. Egyházmegyénk többi plébániai és szerzetesi templomaiban a jubileum napját követő vasárnapon, (folyó hó 28-án) a főpásztorért veendő közimával s utána Te Deummal, ünnepélyes szent misét rendelt el a koadjutor- érsek, még pedig oly hozzáadással, hogy ezt előző vasárnapon a szószékből a híveknek kihirdessék és arra a helyi polgári és katonai hatóságokat hívják meg. Az Eéri Eéyházmeéyei Irodalmi Eéyesület julius 23-án, d. e. l/,ll órakor a Líceum dísztermében, hódoló örömünnepül diszközéyölést tart, melyre most küldik szét a díszes meghívókat. A díszközgyűlést Dutkay Pál, apát, kanonok, elnök nyitja meg s az ünnepi beszédet Szmreesányi Lajos, cyrrói érsek, bíbornok-érseki koadjutor, az egyesület örökös tiszteleti tagja mondja. Törők Kálmán, prépost, főesperes, gyöngyösi plébános, országgyűlési képviselő „Samassa József a közélet terén,“ Madarász Flóris dr., ciszterci rendi főgimnáziumi tanár pedig „A éondolatkifejezés formál Samassa Józsefnél" címmel értekezik. A disz- közéyülést Ambrus István dr., tb. kanonok, pap- nevelő-intézeti alkormányzó, teológiai tanár, alelnök zárja be. Képviselőválasztói névjegyzék ügyében hozott határozatok. Az 1913. évre jogosult képviselőválasztók névjegyzéke ügyében hozott határozatok július 20-tól 30-ig tekinthetők meg a városi iktató-kiadóhivatalban. Akiknek felszólalása fölött már határozott a középponti választmány, a közszemlére kitételt követő 10 nap alatt, akiknek pedig kézbesítették a határozatot, azok a kézbesítéstől számított 10 nap alatt adhatják be a Kir. Kúriához intézett fölebbezésüket a középponti választmány elnökéhez. A tanítók szózata. Odáig már eljutottunk, hogy a nemzet társadalmának minden rétege elismeri az iskolát a közművelődés és a népuevelés elengedhetetlenül szükséges tényezőjének. Sőt azzal is tisztában van a társadalom, hogy az iskola olyan közintézmény, amelynek szolgálatait igénybe kell vennie mindazoknak, akik gyermekeik neveltetésével törődnek, mert az iskola eredmé-
