Eger - hetente kétszer, 1912

1912-05-15 / 39. szám

4 1912. május 15, sok. Az egri kir. törvényszék esküdt-bii óságá­nak május havi tárgyalásai e hó 20-án kezdőd­nek. — A Nöegy/et közgyűlése. A Hevesvárnmgyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet választmánya május hó 20-án délután 4 órakor a vármegye­ház kistermében ülést tart, hogy a 22-én tar­tandó közgyűlés napirendjét előkészítse. Tető-tüz. Pásztó községben tűz volt. Győri Dezső istállója, mintegy 2000 korona értékben leégett. A kár biztosítás utján megtérül. Apró krónikák. Bevert fejek. Hatvanból je­lentik, hogy ott kétrendbeli véres vei'ekedés volt. Az egyikben két cigány, Vidák Sándor és Szajkó Géza, Oláh Vilmost verték meg, a másikban pedig a két Fehér testvér, Illés és János, Srej János fején ejtettek súlyosabb ter­mészetű folytonossági hiányokat. Ugyancsak Hatvanból jelentik, hogy Maksa Bertalan ottani legény, szóváltás közben, Nagy József tari la­kosnak kapával beverte a fejét. — Szökés a tébolydából. A gyöngyösi tébolydából egy Kor- pács József nevű elmebeteg megszökött. Éj­nek idején az emeleti ablak vasrácsát kifeszí­tette és leugrott. Ugrás közben a villamos vezetéket elszakította és igy a tébolydában az összes villany-lámpák kialudtak. A nagy sötétségben azután elmenekült. A szerencsét­lent, akinek a ruházata is hiányos, mert csak a legszükségesebb alsóruhából áll, még mindig nem sikerült kézrekeríteni, pedig már két hete annak, hogy elszökött. — Eltűnt emberek. Gyön­gyösről két embernek a rejtélyes eltűnését je­lentik. Az egyik Varga Mihály fiatal, 18 éves boltiszolga, aki a gazdájától, Bucsánszky Kál­mán könyvkereskedőtől tűnt el úgy, hogy nyo­mára nem akadnak ; a másik pedig Toldi József 52 éves öreg ember, aki a múlt hónap végén laká­sáról eltávozott és oda mindeddig még nem tért vissza. — A halál önkéntese. Hétfőn reggel kilenc óra tájban öngyilkosság történt Egerben. Demkó György dr. prépost-kanonok, szemináriumi rek­tornak Kelemen Rudolf nevű fiatal, 21 éves inasa főbe lőtte magát és meghalt. Az érzel­gős természetű ideges fiatalembert valószínűen ideg-rohamai kergették a halálba. Színház. A szerelem gyermeke. Péntek este Henry Ba­taille „A szerelem gyermeke“ c. darabja került színre. Az iró finom megfigyeléssel, gazdagon elképzelve állítja elénk a szerelem gyermekét. Lmue Orland szeretője Rantznak, tizenhét év óta, Rantz gazdag, előkelő képviselő, kit a daiab elején államtitkárrá neveznek ki. Liane- nek fgy régebbi viszonyából fia van Maurice, aki most 20 éves. Rantz természetesen tud róla, de nem törődik vele. Liane gondoskodik róla, hogy a fiú ne igen találkozhassék vele. Kis korában parádézott vele anyja, magával vitte színházba, de most, hogy gyönyörű, szép ifjúvá serdül, anyja eltávolítja magától, mert fél, hogy fiának 20 éve öregítené őt szeretője és a világ előtt. Egy váratlan fordulat azon­ban ismét összehozza az anyát és fiút. Rantz ráun ván szeretőjére, minden áron szakítani akar vele. Liane, ki rajongón szereti Rantzot, két­ségbeesetten küzd a válás ellen; fiánál keres vigasztalást, majd pedig szeretőjének vissza bódítására használja fel. Maurice, ki szereti és sajnálja anyját, kit fájdalma már-már ön- gyilkosságba kerget, minden eszközt megragad megmentésére. A véletlen segítségére jön Rantz- ról turfcsalást tud meg; majd pedig lányát Nelly-t, ki szerelmes Mauric°-be lakására hívja s egész éjszaka ott tartja. Másnap megjelenik Rantznál s ezekkel az eszközökkel akarja kényszeríteni, hogy anyját veeye feleségül. Heves jelenet játszódik le köztük, de Rantz n^m enged, mig végre a fiú teljesen megtörve, kétségbeesetten rimánkoőik, hogy legalább lá­togassa mog anyját és csöndesítse le a szeren­csétlen nőt. Az utolsó felvonásban Rantz vissza­tér kedveséhez, hajlandó őt nőül venni, de feltételt szab, azt, hogy Maurice, akiről fénye­sen gondoskodik, menjen ki Amerikába. Anyja nem ellenkezik, mert az anyai szeret etet, le­EGER. (39. sz.) győzi szerelme. Ez a nő csak szeretője mellett tud trillázni, csicseregni. Fiának csak egyszer csicsergett, mikor párját hódította vele vissza. Verő Janka Liane szerepében, kis túlzásaitól eltekintve, tökéletes volt. Palágyi Lajos a Maurice szerepében is, mint mindig, a művészi színész remekét nyújtotta. Méltó partnerük volt Oláh Ferenc (Rantz), ki átérzett, finom, nyugodt, előkelő játékával nagy élvezetet szerzett a kö­zönségnek. Sinkó Gizi kedves játéka jól illesz­kedett bele az egészbe. Szombat este telt ház előtt került bemu­tatásra Kurt Krautz és Georg Okonkowszky A lengyel menyecske c. operettje, melyhez a zenét Jean Gilbert irta. A darab kis, egyszerű meséjének kitalá­lása nem sok fáradságot adhatott a szerzők­nek. Alakjai minden egyéniség nélküli kabaré- bohócok. Jellemei nincsenek, helyzeteiben semmi érdekesség és telve vannak durva, szinte bántó komikummal. Arról van szó mindössze, hogy Hekuba Vilmos eljegyzi magát Madaras Ily ké­vel, egy gazdagbudapesti városi tanácsos leá­nyával. Az egybekelésnek egynagyakadályavan: a lengyel menyecske, Hekuba urnák a felesége, aki Vilmoskájától semmi áron nem akar elválni, ami érthető is, mert nénikéje egy nagy vagyont hagyott rá, de azzal a kikötéssel, hogy a busás hozomány csak akkor lesz véglegesen az övé, ha Volócon, az ősi fészekben, minden évben megtartják férjével a lakodalmuk évfordulóját, így tehát a válást visszaszívják és hamarosan eltűnnek Budapesttől, hogy megüljék a közelgő évfordulót. Madaras ur, a szökevény vőlegény megkerítésének ürügye alatt, de tulajdonképen azért, hogy a szép lengyel menyecskével, akibe szerelmes lesz, találkozhasson, szinte Volócra érkezik. Majd kis idő múlva a vőlegény bir­tokának megtekintése végett, idesiet a mama is a leányával. Itt megtudják, hogy Hekuba űr nős és nemcsak hogy nős, de el sem akar válni a feleségétől, kit most már ismét szeret. De Uyke se soká marad vigasztalan, mert csak­hamar megtalálja párját az ugrifüles Fodor János személyében, a lengyel menyecske — inspektorában. Az operett zenéje szintén nem valami első­rangú ; a legsikerültebb még a lengyel menyecske belépője és az „Amikor még szerettél, az öledbe ültettél" kezdetű duett. A szereplőknek nagy fáradtságot adott, hogy legalább ők vigyenek életet a darabba. Batizfalvy (Hekubáné) aranyos jókedve, kedves, temperamentumos játéka, ügyes táncolása sok tapsot aratott. Geszti Erzsi az Ilyke szerepében, — eltekintve hangjának még kevéssé iskolázott­ságától — nagyon bájos volt. Szalma (Fodor János), Bátori (Madaras), Rátkai (Sofinszky gróf) és Rogoz (Fecskej sokszor megkacagtatták a közönséget. Sümegi a Hekuba szerepébe több- egyéniséget vitt bele elegáns, finom játékával, mint maguk szerzők. Sz. Sz. Vasárnap délután zsúfolt ház tapsolt az „Ártatlan Zsuzska" előadásán, melyen különösen Batizfalvy aratott szép sikert. Az előadás külön­ben a megszokott „délutáni“ mederben folyt le. Vasárnap este a Lengyel menyecskét adták másodszor ugyanolyan sikerrel, mint szombaton, azonban a közönség érdeklődése már nem a szombati volt. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda, j 5460/912. Versenytárgyalási hirdetmény. Eger város részére az 1912. év hátralévő, az 1913. és 1914. évekre szükséges könyvkötő munkák biztosítása céljából 1912. évi junius hó l-én d. e. 10 órakor a v. tanács a városi jegyzői hivatalban zárt ajánlati versenytárgyalást fog tartani. Figyelmeztetem a pályázatban részt venni óhajtókat, hogy csakis szabályszerűen kiállított és pecséttel lezárt sértetlen borítékban elhe­lyezett és hozzám a rendes hivatali órak alatt (d. e. 9—12 es d. u. 3—5 óráig) közvetlenül vagy posta utján 1912. május hó 31. napjának d. e. 10 órájáig beadott ajánlatok fognak figye­lembe vétetni. Az ajánlatok / borítékának a felírása a következő: „Ajánlat Eger város részére az 5460/912. számú versenytárgyalási hirdetmény­ben kiirt 3 évre szükséges könyvkötői mun­kákra.“ Az ajánlati minta és feltételek, valamint az eszközlendő munkák mintái a közigazgatási iktató, és kiadóhivatalban a hivatalos órák alatt tekinthetők és előbbiek darabonként 50 fillér­ért megszerezhetők. Az ajánlat a különböző minőségű munkák szerint elkülönítve adandók be. Azon pályázók, kik a szóban forgó ipari munkákat teljesítésére törvényes képesítéssel nem birnak, kötelesek már ajánlatukban is ké­pesítéssel biró megbízottat megnevezni és an­nak képesitését igazolni. Az ajánlattevők ajánlataikkal mindaddig kötelezettségben maradnak, mig azok felett a képviselőtestület nem dönt. Az ajánlatokat a versenytárgyalás határ­napján fogom felbontani, mikor is az ajánlat­tevők vagy megbízottaik jelen lehetnek. A most hirdetett munkálatokhoz az összes nyersanyagokat, félgyártmányokat, kész ipar­cikkeket, amennyiben azok a magyar szent korona országai területén előállíttatnak, ter­meltetnek, illetve amennyiben egyáltalán le­hetséges, teljesen a hazai termelés ipar révén tartoznak beszerezni s azok gyártásához és készítéséhez magyar honos egyéneket alkal­mazni. Ezért minden ajánlkozó kötelezettséget tartozik vállalni, hogy az általa szállítandó tárgyak hazai eredete tekintetében úgy a szál­lítást kiíró hatóság, valamint a m. kir. keres­kedelmi muzeum, esetleg a kereskedelmi minisz­ter szakközege ellenőrzéseinek magát aláveti. Azon pályázók, kik ajánlatuk benyújtása­kor a várossal üzleti összeköttetésben még nem állottak, illetve előttem ismeretlenek, tar­toznak szállítóképességüket és megbízhatósá­gukat azon kereskedelmi és iparkamara bi­zonylatával igazolni, amelyhez tartoznak. Az ajánlattevők tartoznak az ajánlati ösz- szeg 5%-át versenytárgyalás megtartása előtt készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban Eger város közpénztáránál bánatpénz gyanánt letenni. A letett összeg a vállalat elnyerése esetén a szerződésben foglalt kötelezettségek biztosítására szolgál. Fenntartom a városi képviselőtestület ré­széről a jogot, hogy beérkezett ajánlatok kö­zött, az ajánlati árakra való tekintet nélkül, szabadon választhasson. Eger, 1912. évi május 10-én tartott tan. ülésből. Jankovics Dezső, kir. tan. polgármester. Ha „FORHIN“-nal permetez, Kevesebb a gond,-szór Kevesebb a munka,-szór Kevesebb. amunkabér! mert a «FORHIN» a sok­szorta megjavított BORDOI KEVERÉK kész állapotban! Nagyon erősen tapad a nedves levélre is. Bármily harmatnál permetezhet vele ! Semmi üledéke nincs! Szám­talan elismerő nyilatkozat! Gyártjuk az eddig dr. Aschenbrandt szabadalmát képezett REZKÉNPORT és BORDOI-PORt is Kérjen ingyen és bérmentve leírást a FOHHU-rW« Képv. Krausz Lajos keresk.ügynökség Eger. I Eger, 1912. Aa erseki lyeeum könyvnyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents