Eger - hetente kétszer, 1912
1912-04-17 / 31. szám
4 EGER. (31. sz.) 1912. április 17. njra megeleveniil a XV. század színes világa_ Az első felvonás Nándorfehérvárban játszik, a Hunyadiak sok szép napot látott várában; a második a budai királyi palotába vezet; a harmadiknak Podjebárd prágai udvara a szintere. Mindenütt a források tanulmányozására valló gondos és korbű rendezést látunk. A színjáték zeng- zetes nyelve s a helyzetekhez illő művészi zené és ének, az Ízléses és pazar kiállítású kosztümök és színpadi díszletek, a rendezők lelkiismeretes buzgalma, a szereplők művészi ízlése és lelkesedése — hisszük — az idén is oly fényes sikereknek lesznek szerzői, aminőket az előző években láttunk a főgimnázium ifjúsági szinjátékainál. A szombati és vasárnapi előadásra jegyek Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében még mindig válthatók. Mozgalom az uj temetői kápolna ügyében. Évekkel ezelőtt vásárolták b. e. Imre Miklóstól és — a Rókusz-temető bezárása után — adták át használatnak az úgynevezett Szent-Rozália- temetőt. A Makiári I. és II. negyed lakossága most mozgalmat indított az iránt, hogy ebben a temetőben kápolnát építsen s vasárnap délután népes értekezletet is tartott e tárgyban a maklári-uti rk. felsőiskolában. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel Stészei Sándor irgalmas- rendi perjelt választotta meg elnökké, jegyzőkké Mentusz József és Gáspár István rk. tanítókat, pénztárossá pedig Kocsis Bernátot. A teendőkre vonatkozóan Göndör Ignác nyug. rk. tanító tett részletes előterjesztést és ennek alapján megválasztották a gyüjtőbizottságot, valamint kimondották, hogy a hatóságtól kieszközlik a gyűjtési engedélyt. A kápolna-alapjának javára eddigelé 400 koronánál több gyűlt össze. Fehér vasárnap. Az idei fehér-vasárnap, mely az első szent áldozásban részesülő, ártatlan, fehér lelkek vasárnapja, az idén igazán stíl- szerű volt. A szombaton leesett hó ugyanis vasárnap reggelre finom fehér lepellel vonta be a zöldeló pázsitot, a virágdíszbe öltözött fákat, a háztetőket és az egész zsendülő határt. A furcsa időjárás igazi, hamisítatlan telet varázsolt a viruló tavaszba, mert a szombati havazás több volt a szeszélyes áprilisi tréfánál: becsületes decemberi hóviharnak is beillett. Vasárnap reggelre ugyan derűit verőfény váltotta fel a sűrű hófellegeket, azonban az árnyékos helyeken bizony még estére sem olvadt el a hó. Gyümölcstermésünket ugyan már leszüretelték a korábbi fagyok és így most már nem sok volt a veszteni valónk, hanem azért a gazdaközönség mégis könnyes szemekkel nézte ezt a késői hótakarót, mely összes reményeire ráborította a halotti leplet. Hogy ilyen előzmények után milyen lesz az idei termés, erre bizony még azok a bizonyos „legöregebb emberek“ is kiváncsiak, mert az ő prakszi- sukban sem fordult elő, április derekán ilyen hatalmas hóesés. Szent Benedek napja helyett a fecskék előcsapata is csak most, fehér-vasárnap érkezett meg és ugyancsak elcsodálkozott az itt talált fehér világon. Szegények, a villamos-drótokra telepedve tűnődtek a kalendárium furcsaságain, mely tavaszt jelez és igazában — tél van. A betegsegélyző ellen. A koalíciós kormánynak egyik leghumánusabb alkotása a munkás-, betegsegélyzö-pénztár. Sajnos, nagyon is gyorsan készült a törvény és kellő számítások nélkül; ezenfelül kevés benne a gyakorlatiasság, ellenben sok a bürokratizmus. Mivel nemcsak anyagi, hanem egyéb terhet is nagy mértékben ró a munkaadókra, az iparosságnak kezdettől fogva ellenszenves ez az intézmény, mely a munkások érdekeit sem védi kellőképen. Ennek a törvénynek megváltoztatása, hiányainak pótlása érdekében tartott gyűlést vasárnap az Iparegyesületek Orsz. Szövetsége, melyre — az egri Ipartestület képviseletében — Baikay Béla, Károly János, Kalmár Gáspár, Fügedy János és Bauer Lajos utaztak Budapestre. Előadás a keleti szőnyegekről. Vasárnap (e hó 21 én) 3/4ll órakor, a Kaszinó helyiségeiben, Erlach Sándor dr. kaszinói igazgató a keleti szőnyegekről ismeretterjesztő előadást tart, melyre vendégeket is sziveseu látnak. Az előadás keretén belül bemutatandó nagyszámú szép .'Zönyeget a Stein Vilmos és Fia budapesti cég bocsátotta díjtalanul rendelkezésre. A Stein cég különben az előadást követő két napon át a szőnyegeket a Kaszinóban árusítja. Színházi bérlet. Palágyl Lajos színigazgató a május elsején kezdődő tavaszi szezon eloleges jelentését, hétfőn d. e. lette közzé. E szerint az idenybérlet (50 előadásra): páholy 408 K, földszinti zártszék 1—II. 97*92 K, III—VI. 81*60 K, VII—IX. sor 65*28 K, X—XII. sor 48*96 korona; — szelvénybérlet (25 előadásra): páholy 204 K, földszinti zártszék I—II. sor 48 96 K, III—VI. sor 40*80 K, VII-IX. sor 32*64 K, X—XII. sor 24*48 korona. A bérlet két részben fizetendő és pedig: az első részlet a béi let átvételekor, — ugyanakkor fizetendő a teljes bérletösszeg után járó 2 százalék, — a második részlet junius 1-én. Hogy a szinügyi bizottság határozatának eleget tegyen, utólagosan a 20 előadásra szóló szelvénybérletet is fölvette Palágyi az előleges jelentésbe. A bérlet eszközlésével G. Rácz Etelka úrnő van megbízva, aki a bérletpénzek fölvételére is jogosított. Apró krónikák. A bicska. Tiszafüreden a húsvéti öutözködesnek véres következméuye lett. Egy Kalmár András nevű legény nyakszirten szúrta Hajdú István legénytársát, akinek az állapota életveszélyes. — A tari hős. Egy Barsó András nevű, 74 éves, szegény, öreg koldust, Taron véresre vert egy izmos, 35 éves gazda, aki egyébként Balog András névre hallgat. A hőstettnek az az oka, hogy a koldus átment a gazda kertjén és udvarán. — Halál a fürdőben. Az egri érseki-fürdőben vasárnap délelőtt hir- telenül meghalt egy Hecht Herman nevű fiatalember, aki a meleg fürdőben gyógyulást keresett gyötrő betegsége ellen. A szerencsétlent szivszélhüdés érte. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 2580/912. sz. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy az 1912. évről szerkesztett tőkekamatadó kivetési lajstrom a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által érvényesítve, előírás végett leadatott. Erről az 1883. évi XLIV. te. 16. §-a értelmében az érdekeltek azon felhívással érte- síttetnek, hogy a kivetési lajstrom a városi számvevőség hivatalos helyiségében folyó év és hó 17-től 8 napi közszemlére tétetik ki, hol azt — az előirt hivatalos órák alatt — mindenki megtekintheti s netáni felszólamlásaikat : a) azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a múlt évben megróva voltak, a lajstrom kitételének napját, b) azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tárgyalt adóval a kivetés évében első Ízben rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi számvevőséguél előterjeszthetik. Kelt Egerben, 1912. április hó 14-én. Derszib Ödön, v. főszámvevő. 10/kpv. 1912. sz. Hirdetmény. Eger város központi választmánya közhírré teszi, hogy az 1913. évre érvénnyel bírandó országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak ideiglenes névjegyzéke, valamint a névjegyzékből kihagyottak jegyzéke város-negyedenként összeállítva a városi polgármester hivatalos helyiségében folyó évi május 5-től 25-ik napjáig bezárólag naponta reggeli 8 órától déli 12 óráig közszemlére lesz kitéve, mely idő alatt a névjegyzék, valamint az az ellen beadott felszólalások a polgármester felügyelete mellett megtekinthetők s délutáni 2 órától 6 óráig lemásolhatok, továbbá, hogy ezen névjegyzék ellen felszólalások f. évi május hó 5-től 15-ig a polgármesternél adhatók be, mely felszólalásokat mindenki megtekintheti s azokra mindazok, kik az 1874. évi XXXIII. te. 44. §-a értelmében jogosítva vannak, észrevételeiket f. évi május hó 16-tól 25-ig bezárólag ugyancsak a polgármesternél adják be. Eger, 1912. év április hó 13-ik napján tartott központi választmányi ülésből. Hanák Gyula. Jankovics Dezső, közp. vál. jegyző. közp. yál. elnök. 2440/1912. Hirdetmény. Az 1900. évi XVI. t.-cikk 8. §-a alapján, minden munkaadó köteles a szolgálatában álló minden egyes gazdasági cseléd után az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár javára a városi közpénztárba, évenként előre, 120 fillért befizetni. Ezen hozzájárulási díj minden év április l-én esedékes. Ha a munkaadó cselédének személyében, vagy létszámában időközben változás áll be, ezen körülmény, az új cseléd szolgálatába lépésétől számított 15 napon belül, a városi számvevőségnél bejelentendő, mert az Országos Gazdasági Munkás- és Cseléd-segélypénztár igazgatósága a törvényben baleset esetére biztosított segélyeket csak akkor köteles kiszolgáltatni, ha a balesetet szenvedett gazdasági cseléd, a nevezett pénztárt megillető hozzájárulási díjak azon évi „A“ mintájú lajstromában, szabályszerűen felvétetett és a 120 fill, hozzájárulási dij az esedékességkor vagy utóbb ugyan, de ez esetben legalább 30 nappal a baleset előtt tényleg befizettetett. Az a munkaadó, aki gazdasági cselédjét a hozzájárulási dij kivetése alól eltitkolja, az 1912. évi Vili. t.-c. 12. §-a értelmében kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható és a hozzájárulási díjak megfizetésére kötelezhető. Eger, 1912. április hó 6-án. Derszib Ödön, s. k. y. főszámvevő. Ha „FORHIN“-nal permetez,-szőr Kevesebb a gond,-SZOT Kevesebb a munka,-szór Kevesebb, amunkabén mert a «FORHIN» a sokszorta megjavított BORDOI KEVERÉK kész állapotban! erősen Bármily harmatnál permetezhet vele! Semmi üledéke nincsI Számtalan elismerő nyilatkozati Gyártjuk az eddig dr. Aschenbrandt szabadalmát képezett RÉZKÉNPORT és BORDOI-PORt is Kérjen ingyen és bérmentve leirást a Ff]RRIM'gyártó1’ BudaPe8t> IUIliiül VI., Váczi-út 93.
