Eger - hetente kétszer, 1912
1912-03-20 / 23. szám
4 EGER. (23. sz.) 1912. március 20. Sándor (Március 15.), Koncz János (Nemzeti dal) és Nagy László (Erős hit). Ezen a díszgyűlésen jelentette be az elnök, hogy az egyesület nagy jótevőjét, Szmrecsányi Lajos segédpüspököt őfelsége, a király, a római szentszék hozzájárulásával bíbornok-érsekünk mellé koadjutorrá nevezte ki, utódlási joggal. Indítványát lelkes éljenzéssel fogadták és megbízták az elnökséget, hogy feliratban üdvözölje Szmrecsányi Lajos koadjutort. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Iparoskörben. F. hó 17-én d. u. 5 órakor Vadász Lajos áll. isk. igazgató-tanító „Minő nagyobb akadályok állják útját a magyar ipar felvirágzásának s hogyan lehetne azokat leküzdeni“ cím alatt a helybeli iparosok nagy érdeklődésével kísért előadást tartott. Nagy vonásokban vázolta először a magyar ipar és iparososztály helyzetét, s azután rámutatott azokra a kívánalmakra, melyeknek megvalósítása immár elodázhatatlan. Egyben pontozatokba foglalta ezeket a kívánalmakat a következőkben: Nagyobb figyelmet kell fordítani a pálya választásra, az ipa- rostanoncok képzésére és erkölcsi nevelésére. Sürgeti a tanonc otthonok, illetve internátu- sokkal kapcsolatos iparosszakiskolák felállítását. Az inasfogadásra, annak szerződtetésére megszorításokat tart szükségesnek. A segédek rögzítésére az ipartörvényben kimondandónak sürgeti, hogy a segéd felszabadulása után legalább egy évig felszabadító mesterével maradjon. Az iparügy támogatására iparbankok felállítását, az iparososztály jövőjének biztosítására országos nyugdíjintézet létesítését sürgeti. A magyar ipartermékeknek, hogy ne kelljen a csehi osztrák és német gyártmányokkal örökös élet-halál harcot vívnia, az önálló vámterület megalapozására hívja fel az illetékes körök figyelmét. Buzdította végül az iparos- osztályt, hogy érdekeinek előmozdítására kebeléből a parlamentbe képviselőket küldeni törekedjék, hegy adandó alkalommal szavazatát csak arra a képviselőjelöltre adja, aki kötelező Ígéretet tesz az iparügy támogatására. Az alapos tájékozottságra és nagy tanulmányra valló, értékes előadást állandó és nagy érdeklődéssel hallgatta a nagy közönség, mely végül lelkes tapsokkal jutalmazta az érdemes előadót. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (márc. 8—14-ig) a következő születési esetek történtek: Budai Sándor földműves Margit, Menyhárt Dezső dr. földbirtokos József, Var- góczki Dezső szabó-segéd Dezső, Csutorás László dr. jogtanár Sarolta, Kovács Sándor napszámos István, Losonczi György napszámos Ferenc, Szakács Mihály napszámos József, Lang János csizmadia Borbála, Bóta Vince földműves Emilia, Csutorás Márk földműves János, Pillinger Ber- nát napszámos nejének halva született leánya, Kiss Endre divatkereskedő László, Varga István napszámos János, Balázs Bernát cs. és kir. gyalogos József, Frecskay Zoltán érseki-szakács Klára, Bartuska István máv. fékező László, Kelemen György napszámos Margit, Cziglédi Ferenc földműves József, Kalo László kocsis Mária nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Prokosi János kertész és S. Nagy Mária hajadon turkevei, Bajkucsin Bruno máv. s. fékező és Kovács Ilona hajadon gyöngyösi, Csapó János földműves és Lakatos Erzsébet földművesnő egri lakosok. Házasságot kötöttek. Spitzer Adolf korcs- máros galgahévizi és Péter Katalin magánzónő egri lakos. Halottak névsora. Drinóczki István földműves 74 éves, Dorkó Anna nyomdai munkásnő 17 éves, özv. Oláh Imréné szül. Nagy Erzsébet földművesnő 78 éves, Burhy László állami elemi iskolai igazgató 36 éves, Kovács Pálné szül. Martonosi Julia 29 éves, Nagy Rozália 2 éves, Cseh Sándor 23 napos, Simon Erzsébet 12 hónapos, Scsipcsák Valér 5 éves, Magyar Orbán szabó 68 éves, Lakatos Rozália 7 éves korában. Apró krónikák. A hídvégi boszorkányok. Néhai való Kálmán király kimondotta ugyan már jó néhány évszázaddal ezelőtt, hogy boszorkányok nincsenek, azért az Urnák 1912-dik évében a bíróságnak mégis boszorkány-perekkel kell foglalkoznia. Az történt ugyanis, hogy a Sarudhoz tartozó Hidvég-pusztán egy béres asszony arról panaszkodik, hogy éjjelenként egy boszorkány jelenik meg előtte fekete macska képében és úgy őt, mint férjét annyira gyötri, hogy sem beszélni, sem mozogni nem tudnak miatta. Már a nagyiváni tudós emberhez is fordultak segítségért, aki azt tanácsolta, hogy 9 napon belül ne adjanak senkinek semmit, bárki és bármit kérne tőlük, akkor majd elmarad a boszorkány. Ennek a tanácsnak az eredménye egész sor rágalmazási és becsületsértési per lett. A boszorkány-látó béresasszony ugyanis két asszonyra — akik az ominózis 9 napon belül hozzája fordultak apró holmik kölcsönzéséért — ráfogta, hogy ezek a boszorkányok. Ezek az asszonyok becsületsértés címén a bíróságnál panaszt tettek, aminek ismét az a folyománya, hogy a Hidvég-pusztán lakó béresek egymást keverik bele az áldatlan boszorkány-perbe úgy, hogy a kultúra nagyobb dicsőségére, előreláthatóan, vége-hossza nem Ie>z a boszorkányság vádjából eredő becsületsértési pereknek. — Idill az országúton. Gyöngyösről írják, hogy az abasári utón néhány részeg aba- sári földműves rátámadt üngerleider Ferencre, aki vendégeivel kocsin ment a szőlejébe. A részeg emberek szintén kocsin ültek és a szíu- indiánokat megszégyenítő lármával neki hajtattak Üngerleider kocsijának és a bennülőket agyonütéssel fenyegették. Az inzultált társaság csak úgy tudott menekülni a rabiátus emberek elől, hogy jól táplált lovaikkal elhajtattak a támadók elől. — Végzetes esés. A hatvani cukorgyárban végzetes szerencsétlenség történt a minap. Egy Makkai István nevii napszámos a padláson dolgozott és a saját vigyázatlansága folytán oly szerencsétlenül esett le a 9 méteres magasból, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett. — A waggonok fosztogatói. Az egri vasúti állomáson letartóztatták Juhász János 17 éves rovottmultu csavargót, aki egy 11 esztendős gyerekkel egyetértve, már régebb idő óta fosztogatta a teher-szállitmánnyal megrakott vasúti kocsikat. Pénteken két süveg cukorral akartak elsurrani, de a rendőrök letartóztatták őket. — Kéjutazó lakatos-segéd. Cegléden a rendőrség egy Krausz István nevű kéjutazó lakatos-segédet tartóztatott le, aki egy arany-zsebórát akart ott értékesíteni. Csakhamar kiderült, hogy a lakatos-segéd is, meg az aranyóra is Egerből került, Ceglédre. A jeles kéjutazó ugyanis több rendbeli betörést követett el és a bűnjelként szereplő zsebóra a Zsasskovszky Károly zenetanár lakásán történt betörésből származik. Hogy mi minden terheli még a fiatal lakásfosztogató lelkét, azt majd az ügyészség fogja kideríteni. Csak Mauthner-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számító gazdák és kertészek még akkor is, hogy ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. Irtó. Végre, egy teljesen megbízható, szabadalmazott vegyszer gyümölcsfák permetezésére; hernyók, cserebogarak és egyéb kártékony rovarok irtására. Újabban az ország legtekintélyesebb gyümölcsöseiben meglepő eredménnyel „Irtot“ használnak. Egy doboz ára: 1 kor. Tíz doboz vételénél csomagolás, posta ingyen. Nagyobb üzletekbe bizományi raktárt adok. Dory Mihály ok/, gyógyszerész Szekszárd. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Főraktár: Özv. Wähl Adolfné úrnő dohánij- nagyárudójában. i38o/rk. 1912. Rendelet. Felhívom a lakosságot, hogy kutyáikra a legkésőbb f. évi április 15-ig a városi közpénz- tárnál annál is inkább váltsák ki, mert a vonatkozó szabályrendelet értelmében a bárca nélkül, vagy a múlt évi bárcával talált kutyák tulajdonosait kihágásért meg fogom büntetni. Eger, 1912. évi március hó 14-én. Fridi Gyula, rendőrkapitány. i38i rt 1912. Hirdetmény. Az egyes pénzforgalmi eszközök szaporítása és a koronaérték kötelező használatára vonatkozó 1912. évi XX. t.-c. f. évi március 20-án életbe lép. A törvény 7. §-a rendelkezése értelmében ezentúl a magyar szent korona országainak egész területén a kereskedők és iparosok a közönséggel szemben csak a korona értékben való számítást használhatják. Tilos ennélfogva más, mint a korona értékben való számítás használata ajánlatokban, számlákban, jegyzékekben, számadásokban, árjegyzékekben, hirdetésekben, és a nyilvánosságnak szánt egyéb közleményekben, továbbá kirakatokban, üzlet- helyiségekben, kiállításokon, vásárokon és más hasonló alkalmakkor. Aki a tilalom ellen vét, kihágást követ el és az illetékes kir. járásbíróság által 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Midőn a törvény ezen rendelkezését közhírré teszem, egyben annak pontos betartására az érdekeltek figyelmét felhívom. Eger, 1912. évi március 14. Ha „FORHIN“-nal permetez,-szór Kevesebb a gond, -SZOT . Kevesebb a munka,-szór Kevesebb, amunkabérf mert a «FORHIN» a sokszorta megjavított BORDOI KEVERÉK kész állapotban! Nagyon erősen tapad a nedves levélre is. Bármily harmatnál permetezhet vele! Semmi üledéke nincs! Számtalan elismerő nyilatkozat! Gyártjuk az eddig dr. Aschenbrandt szabadalmát képezett RÉZKÉNPORT és BüRDOI-PORt is Kérjen ingyen és bérmentve leírást a FORHIN'T«“^ Képv. Kransz Lajos kereslc.öp’voöksép' Eper Fridi Gyula, rendőrkapitány. Eger, 1912. Az erseki lyeeum könyvnyomdája.
