Eger - hetente kétszer, 1911

1911-03-08 / 19. szám

2 EGER. (19. sz.) 1911. március 8. adott házért, bekerített telekért fizet a tulajdonos a tőke után 4*5%-os annui­tást, mert 2%-ot a földmivelésügyi mi­nisztérium fedez. Egy-egy ilyen 2000 koronás ház után tehát egy évre 90—, 2500 koronás házért 112 5 s 3000 koronás ingatlanért 135 koronát fizet a tulajdonos kamatba és törlesztésbe úgy, hogy 30 év alatt övé lesz a ház is, telek is. ... Sokat lehetne még erről beszélni, de fölöslegesnek tartjuk, mert hiszen ezek az intézmények maguk beszélnek. Azt beszélik, hogy igy lehet idekap­csolni a kifelé induló magyar mun­kást, akit úgy ideköt a csinos kis in­gatlan, mint fészke visszatérésre bírja a fecskét. r Es midőn ennek a valódi népmen­tési akciónak roppant fontosságát át- érezzük, lehetetlen, hogy hálával ne gondoljunk azokra, akik nemcsak tud­nak tenni a pusztuló magyar népért, hanem akarnak is tenni. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvár­megye közigazgatási bizottsága hétfőn, már­cius hó 13-án délelőtt 10 órakor a vármegye székházának kistermében rendes havi ülést tart Kállay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt. Állat-összeírás. 1895-ben volt az utólsó állatszámlálás Magyarországon. Az akkori föl­jegyzések szerint Egerben 24 összeíró ügynök november hó 20. és 30-a között végezte az összeírást. Bár az akkori állatszámlálást el­rendelő törvény kimondotta, hogy az ország állatállománya tizévenkint rendszeresen meg­számlálandó, az a mai napig még sem történt meg. Pedig a lefolyt tizenöt esztendő alatt igen sok oly csapás sújtotta az ország állat- tenyésztését, amely annak számarányaiban igen jelentékeny eltolódást idézett elő s igy felet­tébb szükségessé vált volna a tényleges álla- potról'rendszeres állatszámlálás utján, u egbíz- ható képet szerezni. Sürgették is a gazdatár­De hogy valamely nyelv a nemzetközi érintkezésre alkalmas legyen, mindenekelőtt olyannak kell lennie, hogy könnyen meg lehessen tanulni, mert csak igy számíthat gyors és egye­temes elterjedésre. Erre nem alkalmas egyet­len élő vagy holt nyelv se, mert a számtalan, minden logikát nélkülöző szabály, a tömérdek kivétel, a kiejtés, a szavak sokasága, stb. miatt egy sem tanulható meg gyorsan, köny- nyen. Ezért tehát csak „műnyelv“ lehet^a nem­zetközi nyelv; olyan, mely egyszerű kiejtés mellett a lehető legkevesebb szabály ismerete által könnyen tanulható. Minden jel arra mutat, hogy az emberiség megkapta e drága kincset, a Zamenhof Lajos dr. varsói lengyel orvos által megalkotott Esperanto nyelvben. Az esperanto nyelv abból az elvből indul ki, hogy nagyon sok szó van, melyet minden művelt ember ért, használ írásban és beszéd­ben. Ezek az úgynevezett műszavak (terminus technicus) legnagyobbrészt a régi latinoskodó világból maradtak ránk és a legtöbb nyelvben meghonosodtak. Másrészt pedig a germán nyel­vekből is igen sok szó kapott már világpolgár­jogot. Egyrészt azután ezekből a — hogy úgy mondjam — általánosan ismert szavakból épült fel az esperanto nyelv, mely e szavaknak csak sadalmi testületek állandóan ennek elrendelé­sét, de mindaddig eredménytelenül. A földmi­velésügyi kormány elégségesnek tartotta az u. n. tavaszi állatszemlék alkalmával számba vétetni az ország állatállományát, de ezek az adatok legfeljebb csak hozzávetőleges tájéko­zódásra vol'ak alkalmasak, megbízható adato­kat azonban egyáltalán nem szolgáltattak. Pe­dig a mezőgazdasági állatállományban óriási gazdasági erő és érték fekszik, amit számon- tartani nemcsak célszerű és jó, hanem elenged­hetetlenül szükséges dolog. Enélkül egyik leg­számottevőbb gazdasági erőforrásunkat nem is­merjük, annál kevésbbé, mert a sertésvész pusztításai, az országszerte fellépett száj- és körömfájás és az egymást követő takarmány- inséges évek, az állatállományban nyilvánva­lóan jelentékeny változást idéztek elő. Ezek­ről a változásokról pedig elsőrendű szociális érdek, hogy pontos tájékozódást szerezzünk. A drágaság kérdését is jórészt azért nem tudjuk megoldani, mert halvány sejtelmünk sincs Magyarország jelenlegi állatállományá­nak létszámáról. A földmivelésügyi kormány végre belátta a helyzet tarthatatlanságát és Serényi gróf miniszter elrendelte az orszá­gos állatszámlálást, melyet a rendelet értel­mében március hó 1-től március hó 10-ig terjedő időben kell elvégeznie az országos statisztikai hivatalnak. Hogy tényleg elvégezi-e ezt a fontos közgazdasági munkálatot, nem tudjuk. Egerben az ügy Bayer Henrik gazda­sági tanácsos kezeibe van letéve, de az össze- irási munkálatok tudtunkkal még nem kezdődtek meg. Az ország nagy gazdasági érdeke fűződik ehhez a mostani gazdasági állat-összeiráshoz, mert ez lesz hivatva a jövő állattenyésztési politikánk irányát megjelölni. És ezért jó, ha kellően előkészítjük a fontos ügyet nem ha­markodjuk el, hanem az már baj lenne, ha a túlságos hosszá előkészületek miatt nem jutna idő magára az — összeírásra. A városi képviselők választása. Említettük már, hogy Eger város képviselőtestületéből az idén 50 tag kilép, mert a mandátumuk lejár. Az igy megüresedett helyekre az uj válasz­tások határidejét Majzik Viktor alispán március hó 16-ra tűzte ki. A választásokat mint elnök Ficzere József érsek-uradalmi fóintézó vezeti. gyökét veszi át, s körülbelül 1000 szógyök össze- válogatása által teljesen készen van az espe- rautó szókincs A nyelvszabályok egyszerűek, logikusak és — ami fő — kevés számuak! Összes nyelv­szabályai megtanulhatók pár nap alatt. A szó­gyökök kevés számú képző segélyével mindenféle fogalom kifejezésére alkalmas szavakká ala­kíthatók át. Semmiféle szabály alól nincs ki­vétel, és éppen úgy kell olvasni és kiejteni, mint ahogy ittuk. Helyesírása tehát tökéletes fonetikus. Kevés iskolai műveltség mellett is megta- núlható e nyelv néhány hónap alatt. Aki pedig valami nyugati nyelven is beszél az iskolai latin nyelv ismerete mellett, az pár hét alatt könnyen beszélhet e-perantoűl. Ily roppant sok jóoldal mellett rohamosan terjed az esperantó nyelv. Mai napság az es- perantisták száma a 9 millióhoz közeledik. — Számtalan esperanto egylet, társulat működik, több száz esperantó újság van (Magyarorszá­gon kettő), — s irodalma máris meghaladja a 2000 kötetet. Külföldön a katolikus papság is felkarolta e fontos nyelvet és Párisban (10. Rue Beranger) „Esperanto Katodka“ című uj-ág jelenik meg. A katolikus esperantisták 1910. márc. 20-tól HÍREK. Eger, 1911. március 7-én. Tájékoztató. Márc. 8. A tiszafüredi főszolgabíró tágyalási napja Po­roszlón. „ 11. Az Egri Club sziaielőadása és társasvacsorája. „ 12. Ismeretterj. előadás a főgimnáziumban. „ 12. Ismeretterj. előadás a Kér. Iparoskörben. „ 12. Az önk. Tűzoltó és Mentőegyesület közgyűlése. „ 12. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegy­letben. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. Országos vásár Apczon. „ 14. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. „ 15. A magyar sajtószabadság emléke. „ 15. Rekviem Eszterházy Károly gróf egri püs­pökért. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpe­léten. „ 16. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Erdő­teleken. „ 16. A pétervásári főszolgabíró tárgyalási napja Egerbaktán. ,, 19. A Kerületi Munkásbiztosító-pénztár közgyű­lése. „ 19. Ismeretterj. előadás a főgimnáziumban. „ 19. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben. „ 20. Megyegyfllés. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 20. Tenyészállat-vásár Gyöngyösön. „ 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. „ 26. Ismeretterjesztő előadás a Kát. Legényegyletben. „ 26. Esperanto propaganda-előadás a városházán. „ 27—31. Esperanto-tanfolyam a hal-tériállami elemi iskolában. Kassuba Domokos ünneplése. Megírtuk már, hogy Kassuba Domokost, fő­gimnáziumunk igazgatóját, címzetes főigazga­tóvá nevezte ki őfelsége. Ez a kitüntetés ál­talános örömet keltett; egyúttal módot, alkalmat nyújtott arra, hogy Eger város közönsége, a ciszterciták egri főgimnáziumának volt tanít­ványai tiszteletüket, ragaszkodásukat kifejez­zék úgy az érdemes férfiú, mint az érdemes intézet iránt. Majzik Viktor alispán és Jankovics Dezső polgármester kezdeményezésére vasárnap este ünnepi társasvacsorára gyűlt Eger minden tár­sadalmi osztályának színe-java. Rég nem lá­tott az öreg Kaszinó nagyterme olyan válo­gatott és nagyszámú társaságot, mint aminő vasárnap este megtöltötte. És rég voltak.ta­núi azok az öreg falak olyan bensőséges, együttérző, finom hangulatú ünneplésnek, mint aminőben, a tiszteletére összegyülekezett mint­egy 200 előkelő polgár részesítette az egy­april 3-ig Párisban esperanto-kongresszust tar­tottak, melyen 17 nemzet volt képviselve és a barcelonai érsek hivatalos küldöttje is meg­jelent. Magyarországon 6 éve kezd terjedni az esperanto nyelv. Eddig körülbelül 3000 espe- rantistánk van, de e szám napról-napra emel­kedik. Nagyváradon pedig, az ottani lelkes esperantista (premontrei) tanárok buzgólkodása folytán már a főgimnáziumban is tanítják. Sajnos, városunkban, a magyar Athénben, még csak csirájában van az esperanto-mozga- lom; de a mi messze földön híres, intelligens közönségünk annak nagyon hálás talajt nyúj­tana. E reményben a buzgó magyar esperanto- terjesztő, Marich Ágoston szerkesztő, e hó 26 án előadást tart városunkban az esperantoról és folytatóan tanfolyamot is öt napon át, este 6 órától 8-ig, a hal-téri áll. el. iskolában. Szívesen üdvözöljük majd a magasztos eszme harcosát városunk falai közt. És már most is ajánljuk a müveit közönség (különösen pedig a tanulóifjúság) figyelmébe úgy a márc. 26-án tartandó előadást, mint az azt követő ötnapos tanfolyamot. In.

Next

/
Thumbnails
Contents