Eger - hetente kétszer, 1911

1911-12-02 / 96. szám

4 EGER. (96. sz.) 1911. december 2. A vasárnappal kezdődő advent alatt a szo­kásos hajnali misék Egerben a következő idő­pontokban lesznek minden hétköznap reggelén: a főszékesegyházban és az irgalmas nővérek templomában x/«6 órakor, mig a cisztercieknél, szervitáknál, minoritáknál és Ferenc-rendiek- nél 6 órakor. Adventi konferencia-beszédek az egri jog­akadémián. I. dec. 3. Az 1910—11-ik tanévben való adventi és nagybőjti konferencia-beszédek összefoglalása hiteivi és erkölcsi szempontból. Ez elvek gyakorlati megvalósíthatása. A párbaj tör­ténelmi, jogi, társadalmi, valláserkölcsi szempont­ból. — II. dec. 10. A szellemi párharc méltósá­gának jegyei. Az anyaszentegyház igazaiért való küzdelem fönsége. A Galilei kérdés kie­gészítése az egri érsekmegyei könyvtárnak a XIII. századból való aktáival a föld mozgá­sáról. — III. dec. 17. Az egyház és állam viszonya. Az állampolgár és katolikus hívő elválasztha­tatlan összefüggése. — IV. dec. 24. Az élet vég­célja. Föltámadás. Örök élet. — E nyilvános beszédeket Huttkay Lipót dr. tartja az egri érseki líceumi kápolnában vasarnaponkint dél­előtt 10 órakor, mint az egri érseki jogaka­démia hitszónoka és lelkésze. Bókefi Rémig dr. üdvözlése. A magyaror­szági ciszt. rendnek most kinevezett apátját a városi tanács mai üléséből üdvözölte addig is, mig a képviselőtestület elé terjeszti az üdvöz­lésre és a beiktatáson való részvételre vonat­kozó javaslatát. Az ünnepies beiktatás előre­láthatóan csak január elején lesz. Ismeretterjesztő előadás. A főgimn. tanári kar ismeretterjesztő előadásainak során, vasár­nap délután Rédei Gerö értekezik „A görögök és rómaiak mitológiájáról." Az előadás pontosan 4 órakor kezdődik, s jegyek válthatók reá Szol- csányi Gyulánál. Anyakönyvi kinevezés. He vés vár megye fő­ispánja a kompolti anyakönyvi kerületbe Bakay Árpád jegyzőgyakornokot anyakönyvvezető he­lyettessé nevezte ki. Az oltár és haza. Egy verdikt hangzott el csütörtökön Budapesten, amely bennünket tár­gyánál és személyeinél fogva közelebbről érde­kel. A verdikt fölmentésre szól és arról tesz tanúbizonyságot, hogy milyen közönséges, szürke fogalommá törpült nálunk a vallás és a haza fogalma, amelyekért egykor vérét ontotta a magyar. Mert a pör lényege, melyből az es­küdtek verdiktje komprimálódott, e két fogalom * * mélységes részvétét fejezte ki Duiliusnak. Mi­kor azonban az írás végére ért, összetépte az írást, sőt haját és ruháját is tépdeste s a földön hempergett. A dekrétum ugyanis avval a ki­jelentései zárult, hogy a szenátus — tekintet­tel a konzul fényes haditényeire, — ezentúl két pótást bocsát rendelkezésére, kiknek köte­lességük leend őt lépten-nyomon követni zene­szóval __ * D uilius visszavonult szobájába és megírta végrendeletét. Azután magára zárta az ajtót, melyet mikor másnap erőszakosan feltörtek, a szobában egy élettelen testet találtak, melynek ajkain különös mosoly látszott. E mosolynak Rómában senki sem tudta magyarázatát adni. Végre az a nézet győzött, hogy Duilius azért mosolyog, mert még utolsó ténykedésével is sikerült övéinek örömet szerezni. A végren­delet felbontásakor ugyanis kitűnt, hogy egyik flótását — feleségének, a másikat — anyósának hagyta örökül. Austey után szabadon. körül forog. Az eset ugyanis a következő: 1910. október 25-én a Hevesmegyei Általános Tanító-egyesület egri járásköre gyűlést tartott Egerben, amely alkalommal egy újságcikkből az elnök, megvitatás végett, felolvastatta a „Magyarországi Tanítók Szabadegyesületé“-nek reformtörekvéseire vonatkozó ismertetést. Alpáry Lajos kir. tanfelügyelő a fölolvasott törekvé­sekre nézve kijelentette, hogy ő Hevesvármegye tanítóságát úgy ismeri, mint zászlóvivőjét a hazafiasság és vallásosság eszméinek a népis­kola nevelő munkájában, és éppen ezért nem hiszi, hogy a vármegye tanítói között csak egy is akadna, aki azonosítaná magát olyan törek­vésekkel, melyek a hittan és erkölcstan taní­tását ki akarják küszöbölni az népiskolából. Ámde, ha mégis határozattá emelkednék — amit kizártnak tart — az erre vonatkozó programmpont, ez ellen előre is óvást emel, és az ilyen határozathoz hozzá nem járulna. Ez a férfias kijelentés nagy port vert föl akkor az — irányzatos sajtóban. Zigány Zoltán, a Sza­bad Egyesület elnöke, az Uj Korszak című lapban nyilatkozatot is tett közzé, ezzel a címmel: „A királyi ember hazudik és rágalmaz“, mely nyilatkozatban ezt irta: Ha a tanfelügyelő azt mondta, hogy a Szabad Egyesület vallás­talan és hazafiatlan, akkor hazudott és alja­san rágalmazott. Alpáry Lajos a sajtóbíróság­hoz fordult elégtételért e nyilatkozat miatt és az esküdtszék — nem találta bűnösnek a föl­r tételes módban sértegető Zigányt. Es az oltár és a haza? Ejh, ez más lapra tartozik. Nyilvános köszönet. Eger város rendőr­legénysége és hajdúi, kik az idén is 2—2 méter tűzifát kaptak fejenkint bíbornok-ér- sekünktől, ez utón is hálás köszönetüket nyil­vánítják a kegyes adományért. Egri fiú sikere. Komáromi Pál, Komáromi Ödön egri zenetanár fia, ki szép hangjával már gim­náziumi tanuló korában feltűnést keltett, a M. Kir. Opera igazgatóságától nagyobb ösztöndíjat nyert hangjának művészi továbbképzése végett, avval a kitüntető kötelezettséggel, hogy evvel az ösztöndíjjal január 1-től az Opera tagjai közé fölvette. Nyilatkozat. Gáspárdy Katinka az „Eger“ legutóbbi számában kinyilvánította, miszerint az „Egri Zenekonzervatorium“ igazgatóságá­ból kilépett. A hozzám intézet számos kér­désre kijelentem, miszerint az Egri Zenekon­zervatorium ezentúl Ö nélküle is tovább foly­tatja megkezdett munkáját. Eger, 1911. dec. 1. Meiszner Imre, az „Egri Zenekonzervatorium“ igazgató tulajdonosa. A Koszorús Dalkör nagy estélye. Említettük már, hogy Koszorús Dalkörünk december 9-én, vagyis jövő szombaton nagy hangversenyt ren­dez a Városi Színházban. A művész-estélyen Vavrinecz Mór budapesti karnagy, ifj. pacséri Odry Lehel opera-énekes, a diósgyőri tisztviselő Dal­kör és az ottani vonósnégyes-társaság is közre­működik. Az előkelő hangverseny programmja a következő: 1. Liszt F.: „Rajnai bordal“. Énekli az Egri Dalkör. 2. a) Mendelsohn: D-dur sonata I. tétele; b) Goldmark: D-dur sonata I. tétele, előadja a diósgyőri vas- és acélgyári tisztviselők vonós négyese. 3. a) Buttykay Á.: Vaunak oly halk költemények ... b) Siposs Antal: Mikor az ég a földre szál­lott . .. c) Siposs A.: Tépett felhők; d) Majo­ros Gy.: Szeretlek. Énekli ifj. pacséri Odry Lehel úr, zongorán kisóri Vavrinecz Mór úr. 4. Pogatschnigg G.: Dal a dalról, énekli az Egri Dalkör. 5. Zichy G.: Serenade, énekli a diósgyőri vas- és acélgyári tisztviselők dal­egylete. 6. a) Vavrinecz Mór: Krisztus. (Kiss József költeményére); b) Hubay Jenő: Hagyj álmodni szerelemről... c) Hubay Jenő: Nem tesz fel a lány . . . Énekli ifj. pacséri Odry Lehel úr, zongorán kiséri Vavrinecz Mór úr. 7. Méder Mihály: Magyar dalok, énekli az Egri Dalkör. Helyárak: földszinti és emeleti páholy 10 K, földszinti zártszék 2 K, emeleti zártszék 1 K, karzati ülőhely 60 fill., föld­szinti állóhely 60 fill., diák-jegy 50 fill., kar­zati állóhely 40 fillér. A hangverseny este nyolc órakor kezdődik. A színház fűtve lesz. Alapító és pártoló tagok, valamint családjaik részére jegyek december hó 4-én déli 12 óráig tartatnak fen és azok Szolcsányi Gyula könyv- kereskedésében díj-fizetés nélkül átvehetők; a fenti határidőn túl azonban csakis a még kész­letben levő helyekre tarthatnak igényt a tagok. Jegyek elővételben ugyancsak Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében és dec. 9-én este 7 órá­tól a színházi pénztárnál válthatók. A hang­verseny után a közreműködő vendég daltest­vérek tiszteletére társasvacsora a Kaszinó nagytermében, melyre a dalkedvelő közönséget is meghívják és szívesen látják. A társasvacsorán való részvételre Barsy István dr., Barthos Károly, Grónay Andor, Mlinkó István, Rátvay Géza dr., Sándor Adolf és Székely János ív- tartóknál, valamint Szolcsányi Gyula könyvke­reskedésében és a Kaszinó eljárójánál lehet jelentkezni. Egy teríték ára 3 korona. Posta-tanfolyam. A posta, telegraf- és te­lefon kezelési szolgálatban való kiképzés cél­jából növendékeket vesznek föl a m. kir. posta, telegraf- és telefonhivatalokhoz. Föltételek: magyar honosság, betöltött 14. életév, elvég­zett négy középiskolai osztály, és a magyar nyelv teljes ismerete szóban és írásban ; orvosi és erkölcsi bizonyítvány, valamint szülői bele­egyezés szükséges. Saját kézzel Írott kérvé­nyeket 1911. december 31-ig ahhoz a posta és távirda-igazgatóságához kell címezni és be­adni, amelynek területén az illető kiképzését akarja nyerni. Megjegyezzük még, hogy Eger­ben és Gyöngyösön 2—2, Hatvanban 1, általá­ban pedig 60 növendéket vesznek fel a buda­pesti posta- és távirda-igazgatóság területéhez tartozó nagyobb postahivatalokhoz. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt hé­ten (nov. 24—30 ig) a következő születési ese­tek történtek: Czicza József napszámos And­rás, Vadász Lajos állami iskola igazgató Er­zsébet, Székfl László cipész-mester nejének halva született leánya, Kristóf Imre kőműves­segéd Béla, Graman István napszámos Terézia, Román Mihály napszámos Rozália, Liptai And­rás hivatalszolga Erzsébet, Venczel Miklós napszámos Rozália, Fülöp Bertalan napszámos Erzsébet, Bodnár István földműves András, Csutorás István napszámos Anna, Gulyás Sán­dor földműves Sándor, Vas József földműves Erzsébet, Mező János földműves Mária, Tre- zsenyik Ferenc földműves András, Dubniczki József asztalos-mester János, Bocsi Lajos máv. fékező Imre, Domboróczki Ferenc napszámos Sándor, Rohlicsek Ferenc pék-mester Miklós, Groszman Gábor kereskedő-segéd Lívia, Bálint Sándor dr. törvényszéki jegyző Sándor, Schvarcz Adolf kereskedő Ibolya nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Majzik György szabó-mes­ter és Károlyi Emilia hajadon átányi, Bodnár István földműves és Lintaller Terézia hajadon egri lakosok. Házasságot kötöttek. Bőgős József szabó­mester és Simon Erzsébet hajadon egri, Mol­nár Péter kereskedő és Barna Margit hajadon egri, Maruzs József kocsis és Balázs Margit szakácsnő egri lakosok. Halottak névsora. Hajdú Erzsébet 7 hóna­pos, Cseh Bernát földműves 67 éves, Lukács

Next

/
Thumbnails
Contents