Eger - hetente kétszer, 1911
1911-12-02 / 96. szám
1911. december 2. EGER. (96 sz.l 5 András 6 éves, Bóta Szidónia 8 éves, Káló Ilona 5 hónapos, Hajas Irén 9 hónapos, Bóta József 10 hónapos, Majoros Miklós asztalossegéd 28 éves, Dudvari Mária földművesnő 52 éves, Kállai Terézia 5 éves, Bodnár Sándor 8 éves, Mátyási Lajos földműves 43 éves, Rozs- nyai István 23 hónapos, Székfi Lászlóné szül. Fülöp Mária 36 éves, özv. Meixner Ignácné szül. Etschmann Johanna 83 éves, özv. Árvái Mátyásné szül. Molnár Rozália 75 éves korában. Népesedési statisztika. Eger városában az 1911. év november havában született összesen 68 (36 fiú, 32 leány) gyermek, meghalt 61 egyén. A születési esetek tehát 7-tel múlják fölül a halálozási eseteket. Házasságot kötött a lefolyt hónapban 43, kihirdettetett 32 pár. Apró hírek. Végzetes látogatás, Hevesről jelentik, hogy ott egy Donovár József nevű 13 éves gyerek az édesanyjával látogatóban volt egyik rokonuknál a szőlők között. A nyugtalanvérű gyerek egy óvatlan pillanatban levette a falról a revolvert és addig babrált vele, míg elsült és a golyó a szerencsétlen gyereknek a hasába fúródott. Azonnal meghalt. — A párbaj. Két egri joghallgató, Biró István és Benyovszky István összeszólalkozott egymással, amiből párbaj lett és Biró István könnyű megsebesülésével végződött. A párbajt Felnémeten vívták és a csendőrség is tudomást vett róla, tehát az ügynek folytatása lesz a biróság előtt. — A markazi tatár-sir. Márkáz község határában a szőlőföld-forgatása közben, egy tatárjárás-korabeli lovas-sirra bukkantak a munkások. Az összekeveredett emberi és lócsontok között kengyelvasat is találtak, melyet a községi jegyző a gyöngyösi Mátra-muzeumnak ajándékozott. Ki ne ismerné azokat a kínokat, melyeket a gyakori székrekedés okoz? És milyen szívesen elkövetne az, aki e bajban szenved, mindent, csakhogy szenvedéseitől biztosan szabaduljon. Eire nézve csak egy biztos mód ismeretes: szabályozni kell az emésztést! Ha ez sikerül, akkor a székrekedés és az azzal járó bajok: hányinger, vértolulás, szívdobogás stb. maguktól megszűnnek. Az emésztés szabályozására a legkíméletesebben, legkellemesebben és legbiztosabban világhírű természetes Ferencz József keserűvizünk elmaradhatatlauul, mindenkor hat. E kitűnő tulajdonságai vívták ki az egész müveit világ legkitűnőbb szaktekintélyeinek elismerését. Dr. Fehling tanár, titkos udvari tanácsos Stuttgartban, például a következőket írja róla: „A Ferencz József források vize az összes előttem ismert keserűvizet felülmúlja hatásos* alkatrészekben. Az orvosi tekintélyektől megállapított rendkívüli sikeres voltát az én vegyi elemzésem is indokoltnak találta.“ Aki makacs eldugulás ellen is egy ideig kipróbálta a valódi Ferencz József keserűvizet, sokkal könnyebben lehet el reggeli nélkül, mintsem a rendes adag „Ferencz József“ vizet nélkülözné, mely az emberi test kiválasztó mű ködésére csodaképen hat. Az eredeti Ferencz József keserűvíz palackjait, melyek legalább 4 szeri használatra elegendők, a jobb füszerüz- letekben és gyógytárakban árusítják. irodalom. Mi a kongregáció? Irta Bangha Béla S. J. 8° 72 lap; ára 60 fillér. Kapható a szerzőnél (Budapest, VIII., Mária-u. 25.) Alapos és őszinte tájékoztatást ad ez a kis füzet a kongregáció lényegéről, múltjáról, szervezetéről, működéséről, céljáról. Foglalkozik azután a kongregáció ellen indított hajszával és sorra cáfolja azokat a szokásos vádakat, amelyekkel ezeket a tisztán hitbuzgalmi egyesületeket unos-untalan támadják. Nagyon ajánljuk, hogy olvassák el mindazok, akik csak bármily kis mértékben is hitelt adtak, vagy hajlandók hitelt adni a kongregációkra szórt vádaknak. A „Telekkönyv.“ Káplány Géza ny. ítélőtáblái bíró „Telekkönyv“ című havi folyóiratából, a telekkönyvi beadványok szerkesztésével is foglalkozó jegyzők hasznos útmutatást meríthetnek s amely megérdemli támogatásukat. A szerkesztő az 1912. évtől kezdve folyóirata mellékleteként közölni szándékozik „Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés“ című kétkötetes, ma már nem kapható munkájának ama részeit, amelyek a telekkönyvre, telekkönyvi átalakításra és betétszerkesztésre vonatkoznak, s ha kellő pártolásra talál — első kötetnek előre fogja bocsátani a „Telekkönyvi iskola" című részt. A szóban levő folyóiratot, mely már a XVI. évfolyamban van, a belügyminiszter most (1911. nov. 15) ismét ajánlotta a várra, alispánoknak s a közs. és körjegyzőknek. Előfizetési ára különben évi 14 korona, melyet a szerkesztő címére (Rákospalota, Batthyány- utca 12. szám) kell küldeni. Az Országos Magyar Iskola-Egyesület 1912-ik évi naptára Szundy Károlynak, az egylet igazgatójának, jól ismert gondos szerkesztésében s ügyes összeállításában csak a minap hagyta el a sajtót. Az irodalmi részt Wlassics Gyula mélyenjáró tanulmánya vezeti be, melynek címe: „A könyvtár és a nemzetnevelés.“ Tóth József egyesületi alelnök „Az első lépés“ című cikkében megkapóan fejtegeti, mily nehezen tud a magyar nyelv és a hazafias érzés utat törni a nemzeti nevelés révén a fővárost környező sváb meg tót falvakba; és a magyar nemzet munkásainak nemes, áldozatrakész működését csak a legodaadóbb fáradság és soha nem lankadó buzgalom árán koronázza igazi siker. Bérezik Árpád megszokott ötletes modorában buzdítja a nagyközönséget a magyar fürdők pártolására. Azt bizonyi gatja, hogy nem minden hiba nélkül való, ami külföldi s nem épen megvetésre vagy lekicsinylésre méltó mindaz, ami magyar. Szundy Károly az egyesület ezévi munkásságát tárja elénk. Az elért eredmények igazán őszinte örömet kelthetnek minden emberben, aki melegen érdeklődik nemcsak az egyetemes emberi művelődés, hanem különösen a magyar nemzeti kultúra ügye iránt. Végezetül „Figyelő" hívja fel a magyarság figyelmét az Isk. Egyesület szép levélzáró-bélyegjegyeire. Az érdekes tartalmú naptárt az 0. M. I. E. középponti irodájától lehet megrendelni 60 fillérért (Budapest, Középponti Városház, I. kapu, félemelet 41.) Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 12161/P. 1911. sz. Hirdetmény. Az egri kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Poroszló község határának részleges tago- sitási ügyében a megengedhetőség kérdésének tárgyalására 1912. évi január hó 20. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki Poroszló község házához, s arra az összes tagosító érdekeltséget jelen hirdetmény utján megidézi. A kir. törvényszék figyelmezteti az érdekeltséget, hogy a m. kir. földművelésügyi miniszternek 1911. évi október 9-én 107153/VI-3. sz. a. hozott határozata szerint Poroszló község úgynevezett úrbéres földjeiből a kért tago- sítási eljárásba bevonható következő részekre: Telkesek, Negyvenlépés, Négyesi határ, Kisdülő, Csapóföldek, Kishangács, Nagyhangács, Kopóhát, Vargatelek, Bibiczkaparás, Telekrejáró, Középdülő, Kis és Nagy-Kóta, Középhármas, Nagyhármas, Gémeskut, Farmosi utrajáró, Juhászfertő, Egri fenék, Szakállfertő, Czigány- fertő, Csizifertő, Tiszaszem és Földvárdülőre a tagosítás hasznos és célszerűen keresztülvihető. Ennélfogva a biróság a tagosítást elfogja rendelni, ha a tagosítást kívánók birtoka, a 30/1. M. 1909. sz. a, rendelet 52. és 54. §-ai értelmében a tagosítást kívánókhoz számítandók birtokával együtt a község tagosítandó területének egynegyed részét kiteszi. A tárgyaláson meg nem jelenő érdekeltek úgy tekintetnek, mint akik a tagosításba beleegyeznek. Az eljárás foganatosítására Káló Miklós kir. törvényszéki bírót küldte ki. Eger, 1911. november hó 23-án. Zbiskó, jegyző. Dr. Böhm, elnök. 18374/1911. Hirdetmény. Eger város tanácsa közhírré teszi, hogy Egerváros tulajdonát képező városi faiskolából (puskaporos torony mellett) a folyó év őszén és 1912. év tavaszán 2680 darab 1, 2 és 3 éves csereanye, alma, körte, szilva, őszi- és kajszinbarack gyümölcsfa-oltványok és pedig az egy évesek 20 fillér, a két évesek 30 fillér, a három évesek 40 fillér árban a legkitűnőbb fajokban igen szép példányokban kizárólag egri lakosok részére eladásra kerülnek. A venni szándékozók közvetlenül Sir Antal v. kertészhez (Káptalan-utca) forduljanak, — ki a kívánt gyümölcsfákat a vételár ellenében azonnal kiszolgáltatja. Eger, 1911. évi november 28-án tartott tanácsülésből. Jankovics Dezső, kir. tan. polgármester. Szólószállít amerikai sima és gyökeres vesszőket különféle fajokban, fajtisztaságáért jótállva, legdúsabb választékban a már évek óta elsőnek és legmegbízhatóbbnak ismert: Kükiillömenti első szö'öoltvány telep. Tulajdonos: CASPARI FRIGYES, Medgyes 49. sz. (Nagyküküllő megye). Tessék képes árjegyzéket kérni! Az árjegyzékben találhatók az ország minden részérő' érkezett elismerő levelek, ennélfogva minden szőlő- birtokos megrendelésének megtétele előtt az ismerős személyiségektől úgy szó-, mint irásbelileg biza >- ságot szerezhet magának fenti szölőtelep feltétlen megbízhatóságáról. irdetések 43, jutányos áron <91 felvétetnek a w kiadóhivatalban.
