Eger - hetente kétszer, 1911
1911-10-28 / 86. szám
2 EGER. (86 az.) 1911. október 28 geket is meghívott, — a Katolikus Legényegylet nagytermébe. A hatalmas terem majdnem szűknek bizonyult, olyan érdeklődés mutatkozott a közgyűlés iránt s otynagy számban érkeztek városunk egyházi és világi előkelőségei. Dutkay Pál apát-kanonok rövidre fogott megnyitójában az igazság világhódító erejéről emlékezett meg s arra mutatott, hogy ezt az igazságot mennyire üldözi újabban a hetedik nagyhatalom, a sajtó. Ez az egyesület is az igazságért, az emberiség javáért küzd a szeretet fegyverével, melyet összetörni és így legyőzni nem lehet. Miután még P. Buttykay Antalt, a katolikus sajtóügy apostolát, üdvözölte s a tisztikarnak, (melynek mandátuma lejárt,) különösen pedig Kriston Endre titkárnak és Bukna József pénztárosnak köszönetét tolmácsolta: — fölkérte Buttykay Antalt arra, hogy beszédét a sajtóügyre vonatkozóan tartsa meg. P. Buttykay Crémieux-nek, a nagyhírű kriminalistának és a párisi Nagy-Oriens nagymesterének abból a mondásából indult ki, hogy a hatalom semmi, a pénz semmi, a sajtó minden. Az ő ismert ős sajátos egyéni modorában tárgyalta a katolikus sajtóügy állapotát s a katolicizmus szorongatott helyzetét. A szónoki hatás külső eszközeinek bámulatos alkalmazása és igazságának ereje most is magával ragadta a közönséget éppen úgy, mint tavasszal, amikor először volt alkalmunk hallani a katolikus sajtóügynek Kapisztrán Jánosát. A roppant hatást keltő beszéd után Kriston Endre titkár élénk éljenzés között jelentette be, hogy az egyesület legközelébb Mindszenty Gedeon költeményeit adja ki a főkáptalan anyagi támogatásával. (A titkári jelentős egyébként az Egyhm. Közlöny mellékleteként jelenik meg.) Ezután Petrovits Gyula apát, plébános indítványára, hogy az egyesület tisztikara iránt érzett elismerésüket és hálájukat kifejezzék, köz- felkiáltással újból megválasztották az eddigi tisztikart ős választmányt. (A névsort lapunk más helyén közöljük.) / Dutkay Pál apátkanonok köszönő szavai zárták be az érdekes gyűlést, mely egyúttal az ünnepies hangulatú napnak utolsó mozzanata volt. Heyesyármegye közállapota. — Alispáni jelentés az 1910. évről. — V. A pénzügyekkel is érdemes foglalkozni. De nem csupán azért, mert a közpénzekkel is úgy vagyunk, mint a magánvagyonal: akkor beszélünk róla, mikor fogytán van, vagy egyáltalán nincs; hanem azért, mert a vagyoni állapot, — bár nem mindig, — rendszerint fokmérője azoknak a közgazdasági viszonyoknak, amelyek között akár az egyén, akár a társadalom él és küzd a — megélhetésért. Ez pedig eléggé fontos szociális kérdés. Hevesvármegye a szegényebb törvényhatóságok közé tartozik. Nem a pénzünk kevés, hanem a pótadónk sok. És ennek az az oka, hogy nincsen elegendő közvagyonunk. A községeknek sincs, a vármegye is nélkülözi a hasznothajtó jövedelmi forrásokat. Olyan községe a vármegyének, amely saját jövedelméből fedezné szükségleteit, egyetlenegy sincs. Még a két rendezett tanácsú város is görnyedezik a pótadók súlya alatt. A 115 község és két város közül 21-nek 125%-on fölül van a pótadója; 13-nak 100— 125% között, 30-nak 75—100%, 21-nek 50— 75%, 29-uek 25—50% között és csak 3 községnek kevesebb a pótadója 25%-nál. A vármegye háztartása is nagyrészt pótadókból és államsegélyből került ki. Az 1910. évben csak a költségvetési szükségletekhez 306.561 kor. 37 fillérrel járult hozzá az állam, egyéb alapokhoz pedig 161,021 kor. 83 fi'lérrel! A törvényhatóság kezelése alatt a gyámpénztáron kívül, 28 alap állott. (Az 1910 évben két új alap keletkezett: a gazdasági munkás- házak-alapja és a hídépítési-alap.) Az összes alapok bevétele, együtt: 2,409.750 K 04 fillér készpénz és 1.796.850 K. 95 fillér egyéb érték volt; a kiadása pedig: 2,040.307 K. 12 fillér készpénz és 495,877 K. 55 fillér érték. A cselekvő vagyon: 554,706 K. 34 fillér készpénz és 9,509.922 K. 04 fillér egyéb érték; a szenvedő vagyon pedig 4,501.570 K. 29 fillér készpénz. — A gyámpénztárnak 2,223.488 K. 35 fillér a vagyona. Ebből a gyámoltak és gondnokoltak (a számuk 3482) követelése 2,169.865 K. 58 fillér; a tartalék-alap és fölösleg tehát 53 622 K. 77 fillér. A közutakról is érdekes számadatokat találunk az alispáni jelentésben. A vármegye területén levő közutak hossza összen 2,201‘669 kilométer. Az utólsó 10 év alatt 282 956 kilométer utat építettek. Úthálózatunk föjlődésétés mostani állapotát a következő számok mutatják: az állami közutak hossza 7P650 kilométer (1901- ben 7P650 km.); a törvényhatósági utaké 594-541 km. (1901-ben 378-922); a községi közlekedési (vicinális) utaké 97-422 km. (1901- ben 113"200 km. Ez az apadás csak látszólagos, mert a kölcsönökből kiépített vicinális utak egy részét a vármegye a törvényhatósági utak sorába vette át); a községi közdűlő utaké 105-359 km. (1901-ben 17-600); összesen 868-972 km. (1901-ben 586-216 km.) Ehhez a végösszeghez hozzá kell számítanunk még 0'200 km. vasúti hozzájáró utat is. A még ki nem épített közutak hossza 1332 697 km. Az állami utak fentartása 44.379 K. 50 fillérbe, a törvényhatósági utak építése és fentartása 742.631 K. 80 fillérbe, a községi közlekedési (vicinális) utaké 36.770 K. 52 fill, és a közdülő-utaké 115,621 kor. 58 fillérbe került. Megjegyezzük itt, hogy ezekben a számadatokban Eger és Gyöngyös városok kiépített terei, utcái és közutai nincsenek befoglalva, mert ezeket a két város a kövezetvám jövedelméből önmaga építi és tartja fönn. így Eger város a 65.311 K. 454 fillér vámjövedelem terhére 69.841 kor. 26 fillért fordított az utcák és közutak építésére és föntartására, tehát 4529 K. 62 fillér erejéig már az idei vámjövedelmeket is igénybe vette. A középitkezések, főként a két rendezett tanácsú városban, szokatlanul föllendültek az 1910. évben. Egerben az utcák és a villamos művek építésén kívül befejezték a rk. plébánia építését is, és összesen 212 magánépítkezésre adtak engedélyt, melyből 65 nagyobb építkezés volt. Gyöngyösön 201,326 K 55 fill, költséggel uj utakat, hidakat, kutakat és középületeket építettek és javították a régieket. Pásztón egy Harmadszor: Ha az Hadi rendnek részéről valóságos bizonyságok hozatnának elöl, hogy talám a’ jószág el titkoltatott; ez történetkor az Hadi, és az ország Polgári igazgatásának részérül közönségessen visgáltattasson meg az dolog, s’ ha a’ Jószágot eltitkoló, Nemes lészen: a’ vármegyének szabad ítélete szerént pénzben birságoltattassék; a Polgár pedig, vagy az Paraszt más sorsához alkalmaztatandó képpen büntettessék meg. Negyedszer: Meddig a’ szökevény el nem fo- gattatik, annak attyafiai addig a szökevényről reájok szállott Jószágnak bírásában maradjanak, ’s az ily szökevény tsak akkor nyeri vissza elébbeni jussát, minekutánna az Regementül vissza eresztetik, ’s az első pontban szabott büntetést, ha az szökése után mindjárt le nem fizettetett volna, magáról elhárittya. Ötödször: A’ ki szabad akarattyából Katonák közé áll, az tulajdon jószágáról (a’ mint közönségessen az Hadi végezések szerént, Re- gementye fejének híre nélkül, eddig is rendelést nem tehetett, ezután is rendelést tsak annyira fog tehetni, a’ mennyire értéke az első pontban fel jegyzett büntetést felül haladja, ’s nem is terhelheti adósságokkal saját jószágát, ha elébb az említett Summát azon felül lenni meg nem bizonyittya. Hatodszor. A’ ki békesség idejében el szökött, ha ki tudódik, hogy hadakozás támadván az ellenségnél szolgál, az nyilván való el pártolónak (Notóriusnak) tartassák ’s jószágának el foglaltatásával büntettessék. Hetedszer. Ha valahol a’ szökevények tit- kolói eránt tett végezéseknek véghez vitele el mulattatnék, az iránt a’ Regement, a’ melly- hez tartozik, azonnal tudósittsa az Országnak Hadi Fő Tisztségét (General Commando) ez pedig ezen dolognak el végezése végett, azonnal közöllye az ollyatén tudósítást az Felséges Helytartó Királyi Tanátsal. Nyoltzadszor. Kemény tilalalom alatt meg parantsoltatik minden Vendég fogadósoknak, ’s más egyéb lakosoknak, mind a’ Városokban, mind a’ Falukon, hogy semmi idegennek, ha elébb igaz járatbéli sorsárúi való bizonyság levelét meg nem mutattya, szállást ne adjanak, ez okra nézve az is, a’ ki nem tudva valami szökevényt magához bé fogad, mivel meg nem kérte attól bizonyság levelét, vétkéhez képest büntettessék meg. Az olly Nemesek ellen pedig, a’kik esméretlen Embert, nem kérvén tölök töb- ször nevezett bizonyság levelet, szolgálattyokban fogadnak, a’ Vármegye rendeljen büntetést. Kilentzedszer. Hogy pedig a’ szökevénynek el fogásáért,'’s bé hozattatásáért ki szabott jutalom (Taglie) az rendelés szerént, az ollyatén szökevényt meg fogó lakosnak, annak rende szerént meg fizettettessék arra szorgalmatos gondotvisel- jenek minden közönséges Tisztviselők, ’s ha az iránt leg kissebb nehézség adná is elő magát, azonnal magok felsőbségeknél jelentést tégyenek. Tizedszer. Ez a’ Felséges parantsolat kötelezni fog mindent annak bé teljesítésére Novembernek első Napjától fogva ez folyó 1785- dik Esztendőben.
