Eger - hetente kétszer, 1911
1911-10-28 / 86. szám
1911. október 28. EGER. (86. sz.) 3. uj állami iskola épült 85.000 koronáért, Makiáron és Mezőtárkányon pedig a községházát és jegyzői lakot restaurálták. A vármegye községeiben összesen 495 építési engedélyt adtak ki. A vasutaknál a hatvani és vámosgyörki vasúti állomások kibővítésén kívül néhány kisebb építkezés, javítás és átalakítás történt. A posta, távírda és telefon szépen fejlődött a múlt évben is. Detk községben uj postahivatalt, Bodony, Felnémet, Gyöngyöstarján és Ujlőrincfalva községekben pedig uj postaügynökséget állítottak fel. A káli posta-hivatalnál állami távirdát rendeztek be; mig a telefon- központok száma „17-ről 22-re emelkedett a vármegyében az év végéig. Az alispán a törvényhatósági telefon-hálózat kiterjesztését nagyon is szükségesnek tartja és evégből komoly tárgyalásokat folytat a községi elöljáróságokkal. A telefon előfizetők száma egyébként az 1910 év végén 374 volt; beszélgetés pedig 797.798 esetben történt. A táviratok száma igy viszonyul: feladtak a megye területén 96.795 táviratot; érkezett 86 396. Levél és zárt-levelezőlap 2,807.192, nyilt- levelezőlap 1,514.016, nyomtatvány és árúminta 1,516.000, díjmentes egyszerű és ajánlott levél 916.446, díjköteles ajánlott levél pedig 205.544 drb. érkezett. A feladott ajánlott levelek száma 194.510. Csomag 345.280 drb. érkezett 178.412-t pedig feladtak. Pénzeslevél 17.784 jött, 20.640-t elküldték. Utalványon (194.255 drb.) 15,134.391 K. érkezett; 302.686 esetben pedig 16,340.849 koronát feladtak. Munkásgimnázium. Városunk kulturálisintézményeinek aszáma ismét gyarapodott eggyel. Eger lelkes tanügyi emberei ugyanis, intelligens iparosaink támogatásával és a tanulni vágyó iparos-segédek lelkes vállalkozásával, megalakították az egri munkásgimnáziumot. Kedden este, a főreáliskola természettani előadó termében megkezdték az előadásoknak 22 hétre tervezett sorozatát. Dicséretes vállalkozás az iparossegédek részéről, de tiszteletre méltó buzgóság az előadó tanárok részéről is. Tanulni vágyó iparos-segédeink, elfeledve napi fárasztó munkájukat az iskola padjaiba sietnek, hogy ismereteiket gyarapítsák. Az előadó tanárok nappali nehéz munkájuk után szívesen tanítják az iparosokat, mert érzik, hogy városunk, hazánk ügyét ennél jobban aligha szolgálhatják. Az iparossegédek pedig örömmel tanulnak, mert tudják, hogy tudás nélkül ma már nem lehetnek Jó iparosok. A tanárok szives szeretettel tanítják őket, mert tudják, hogy az ipar felvirágoztatásával használhatnak az országnak legtöbbet. Mindnyájan fájó szívvel látjuk, hogy hazánk és városunk ipara mennyire fejletlen. Nyersterményeink feldolgozására nem rendelkezünk elegendő számú igazi tanult iparossal. Finomabb, a kényesebb követelményeket és ízlést is kielégítő iparcikkekért külföldre küldjük drága pénzünket, mert az iskolázatlan iparosok ki nem fejlesztett ízlése nem tud megfelelni a disztingváltabb követelésnek. Gyárainkba a jobb fizetésű munkavezetők idegen országokból özönlenek hozzánk, mert a mi iparosaink, redszeres iskolázottság híján, nem tudják azt a magasabb műveltséget kívánó munkakört betölteni. A közművelődési intézmények száma hazánkban az utolsó évek alatt rohamosan emelkedett. A szakiskolák száma is örvendetesen gyarapodott. Az iparostanonc-iskolák rendszeresítése sokban hozzájárult az újabb iparosnemzedék műveltségének emeléséhez. Az iparosinas-iskolából a felszabadulás napjáu kilépő nemzedék számára azonban semmiféle továbbképző intézményünk nem volt eddig, legfeljebb itt-ott rendezett a kormány egy pár-hetes továbbképző tanfolyamot. A fel- szabadúló fiatal segédek száma évenkint körülbelül 85.000. Ezek a (legnagyobb részben 16 — 17 esztendős) fiatal fiúk már keresztül küzdötték az életnek egyik legkeményebb iskoláját. Ezek már tapasztalatból tudják, hogy a boldoguláshoz — tudás kell. Épen ezért, a tapasztalat mutatja, a művelődésre való törekvésnek, a komoly tanulásvágynak igazi és komoly jelét adják. Ezeket tehát a felszabadulás épen abban az időben éri, mikor már megkomolyodtak, mikor a tanításnak legtöbb hasznát vehetnék. A tanonciskola bezárul előttük. Más továbbképző intézet pedig eddigelé nem volt a számukra. így azután a legfogékonyabb korukban estek el a tanulás minden lehetőségétől. A magyar közoktatásügynek ezen a kiáltó hibáján akar segíteni a munkásgimnázium. Módot és alkalmat akar nyújtani arra, hogy különösen a katona-sor előtt álló iparos-segédek az iparostanonc-iskolában szerzett ismereteiket kiegészítsék; hogy a fárasztó napi munka után szivet-lelket gyönyörködtető előadásokban szellemileg felüdűljenek, ismereteiket gyarapítsák, műveltségük szintjét emeljék. Az a célja a munkásgimnáziumnak, hogy az iparossegédek tudásának fokozásával az ipar értékét és jelentőségét velük megismertesse s annak fejlesztésére, előbbvitelére, fokozza munkakedvüket. Nem az a cél, hogy az iparost a megszerzett tudás révén más irányú működésre csábítsa, hanem hogy az iparos munkáját, tudása révén, eredményesebbé, intenzívebbé tegye. Azt akarja, hogy olyan iparosaink legyenek, mint Angolországnak az evening-school-ból (esti iskolából) kikerült munkásai, vagy mint Németországnak nagyműveltségű iparosai. A magyar munkásgimnázium is össze akarja kapcsolni a szellemi tőkét az anyagi tőkével, a szellemi tudást az anyagi képességgel. A kedden megnyílott egri munkásgimnáziumban is erre akarják megtanítani a tanulni vágyó iparos-segédeket. Ezért szeretettel hívja ez a munkásgimnázium padsoraiba mindazokat, akik nagyobb műveltséget akarnak szerezni. Azt akarja az egri munkásgimnázium, hogy a munkás ezentúl jobban tudjon dolgozni a maga műhelyében; hogy megismerve a munka értékét, nemzetfentartó erejét, azt megszeresse, megbecsülje és így városunk fejlődését előmozdítsa. Ez a momentum emeli ki a keddi megnyitást a hétköznapi események sorából, ez teszi valamennyiünk kötelességévé, hogy az egri munkásgimnázium sorsa iránt érdeklődjünk. * Az egri munkásgimnáziumot különben kedden este nyitotta meg Mátrai Rudolf igazgató a felügyelő-bizottság és a tanári kar jelenlétében. A megnyitásra 28 hallgató jelent meg, akikhez Mátrai Rudolf szép beszédet intézett, párhuzamba állítván a német munkásosztály tudásvágyát, általános művelődésre való törekvését a magyar munkásoknak, iparosoknak a művelődés iránti érthetetlen közönyösségével. Ez a közöny a mi városunkban megtörött, mondotta az igazgató, mert a jelentkezők szép száma tanúbizonysága annak, hgy a mi iparosaink a nehéz napi munka után a szellemi munkától sem rettegnek! Jellemző dátumnak tartja ezt a napot Eger város művelődésének történetében s hiszi, hogy a jó szándék és szorgalom megtermi majd a maga értékes gyümölcsét, amelyre Isten bőséges áldását kéri. Azután a fegyelmi szabályokat olvasta fel a hallgatóknak, majd mindjárt megkezdődött az első tanítási óra. Itt jegyezzük meg, hogy a munkásgimnázium tanári karának névsorából véletlenül kimaradt a Róvó Lajos neve, ki a magyar nyelvet tanítja. A hét. Vandalizmus. A Samassa József-téren és a Káptalan-utcán gyönyörűen beálltak a parkok, fólpendűltek a virágok. Valósággal gyönyörűség a szemnek látni ezt a szépséget! ügy látszik azonban, hogy nem mindenkinek tetszik a szép, mert vasárnap reggelre vandál kezek alaposan megdézsmálták a virágokat és azután — szétszórták a gyalogjárón, meg körűi szurkáltak vele ablakokat, boltajtókat. Bizony elszomorító ez a céltalan pusztítás még akkor is, ha — bor csináltatja az emberrel. * A m. kir. posta alapossága. Megszoktuk már, ho^y a mi postánk mintaszerűen végezze minden dolgát. Éppen ezért lep meg az, hogy a legújabban kiadott telefon-előfizetők névjegyzéke milyen felületességgel készült. A nyolcadfél-száz lapnyi, nagy nyolcadrét alakú kötetnek persze csak a minket érdeklő lapjaival foglalkozunk, amelyeken szinte csodálatos sok hiba van. A hivatalos jegyzékből kiveszünk egy pár adatot: 66. Ipartestűlet. Irgalmas-u. 1. 52. Egri Nyomda-részv. társ. Széchenyi-u. 5. 135. U. az. Igazgató lakása. Gimn.-u. 3. (Nyári állomás.) 128. Rudolf Ignác villanyszerelő Széchenyi-u. 42. Szerény megjegyzéseink : az Ipartestűlet már három éve eljött az Irgalmas-utcából és Dobótér 6. szám alatt van; az Egri Nyomdarészvénytársaság igazgatója télen-nyáron a Gimnázium- útcában lakik és a nyomda is ott van a tavasztól; Rudolf-ot Rudlof-nak hívják, habár minden telefon-névjegyzék Rudolf-nak kereszteli. Az sem utólsó felületessége ennek a drága pénzen kinyomatott „hiteles“ névjegyzéknek, hogy még mindig Szalóki-utat emleget, pedig a múlt év tavaszától nincs Egerben Szalóki-út, hanem Szvorényi József-út, tehát a Szvorényi- uton lakik a 76., 110., 114. stb. számú telefon-előfizető. * „Városi Dijnokok Egyesülete“ címmel uj egyesület alakúit a múlt héten Egerben. Elhatározták az egri városi dijnokok ugyanakkor, hogy az ország összes városi díjnokságait hasonló irányú szervezkedésre szólítják fel. Hát hiszen szép dolognak tartjuk mi a kisemberek szervezkedését, de nem tudjuk elképzelni a módot, amely szerint a „helyzet javítása“ keresztül vihető lenne. * P. Buttykay Antal ismét magával ragadta a közönséget az Egyházm. Irodalmi Egyesület csütörtöki közgyűlésén. Pedig nem a szónoki remekléssel hatott, hanem avval, hogy az igazságért és az Igazság erejével harcolt. Kemény és keserű igazságokat hallott tőle a nagyszámú és előkelő közönség. Hogy most hatottak e kemény szavak és e keserű mondások, azt láttuk ; de hogy vájjon hagynak-e maradandó nyomokat is: ki tudná azt megmondani. Mi, eddigi szomorú tapasztalataink alapján, úgy véljük, hogy — aligha. A katolikusok ugyanis — post festa ébrednek és cselekszenek, vagyis akkor, amikor már — késő.
