Eger - hetente kétszer, 1911

1911-10-28 / 86. szám

1911. október 28. EGER. (86. sz.) 3. uj állami iskola épült 85.000 koronáért, Mak­iáron és Mezőtárkányon pedig a községházát és jegyzői lakot restaurálták. A vármegye köz­ségeiben összesen 495 építési engedélyt adtak ki. A vasutaknál a hatvani és vámosgyörki vasúti állomások kibővítésén kívül néhány ki­sebb építkezés, javítás és átalakítás történt. A posta, távírda és telefon szépen fejlődött a múlt évben is. Detk községben uj postahi­vatalt, Bodony, Felnémet, Gyöngyöstarján és Ujlőrincfalva községekben pedig uj postaügy­nökséget állítottak fel. A káli posta-hivatalnál állami távirdát rendeztek be; mig a telefon- központok száma „17-ről 22-re emelkedett a vármegyében az év végéig. Az alispán a tör­vényhatósági telefon-hálózat kiterjesztését na­gyon is szükségesnek tartja és evégből komoly tárgyalásokat folytat a községi elöljáróságokkal. A telefon előfizetők száma egyébként az 1910 év végén 374 volt; beszélgetés pedig 797.798 esetben történt. A táviratok száma igy viszonyul: feladtak a megye területén 96.795 táviratot; érke­zett 86 396. Levél és zárt-levelezőlap 2,807.192, nyilt- levelezőlap 1,514.016, nyomtatvány és árúminta 1,516.000, díjmentes egyszerű és ajánlott levél 916.446, díjköteles ajánlott levél pedig 205.544 drb. érkezett. A feladott ajánlott levelek száma 194.510. Csomag 345.280 drb. érkezett 178.412-t pedig feladtak. Pénzeslevél 17.784 jött, 20.640-t elküldték. Utalványon (194.255 drb.) 15,134.391 K. érkezett; 302.686 esetben pedig 16,340.849 koronát feladtak. Munkásgimnázium. Városunk kulturálisintézményeinek aszáma ismét gyarapodott eggyel. Eger lelkes tanügyi emberei ugyanis, intelligens iparosaink támoga­tásával és a tanulni vágyó iparos-segédek lel­kes vállalkozásával, megalakították az egri munkásgimnáziumot. Kedden este, a főreál­iskola természettani előadó termében megkezd­ték az előadásoknak 22 hétre tervezett so­rozatát. Dicséretes vállalkozás az iparossegédek részéről, de tiszteletre méltó buzgóság az előadó tanárok részéről is. Tanulni vágyó iparos-segé­deink, elfeledve napi fárasztó munkájukat az iskola padjaiba sietnek, hogy ismereteiket gya­rapítsák. Az előadó tanárok nappali nehéz mun­kájuk után szívesen tanítják az iparosokat, mert érzik, hogy városunk, hazánk ügyét en­nél jobban aligha szolgálhatják. Az iparos­segédek pedig örömmel tanulnak, mert tud­ják, hogy tudás nélkül ma már nem lehetnek Jó iparosok. A tanárok szives szeretettel tanít­ják őket, mert tudják, hogy az ipar felvirá­goztatásával használhatnak az országnak leg­többet. Mindnyájan fájó szívvel látjuk, hogy ha­zánk és városunk ipara mennyire fejletlen. Nyersterményeink feldolgozására nem rendel­kezünk elegendő számú igazi tanult iparossal. Finomabb, a kényesebb követelményeket és ízlést is kielégítő iparcikkekért külföldre küld­jük drága pénzünket, mert az iskolázatlan ipa­rosok ki nem fejlesztett ízlése nem tud meg­felelni a disztingváltabb követelésnek. Gyá­rainkba a jobb fizetésű munkavezetők idegen or­szágokból özönlenek hozzánk, mert a mi ipa­rosaink, redszeres iskolázottság híján, nem tud­ják azt a magasabb műveltséget kívánó munka­kört betölteni. A közművelődési intézmények száma ha­zánkban az utolsó évek alatt rohamosan emel­kedett. A szakiskolák száma is örvendetesen gyarapodott. Az iparostanonc-iskolák rendsze­resítése sokban hozzájárult az újabb iparos­nemzedék műveltségének emeléséhez. Az iparosinas-iskolából a felszabadulás napjáu kilépő nemzedék számára azonban sem­miféle továbbképző intézményünk nem volt eddig, legfeljebb itt-ott rendezett a kormány egy pár-hetes továbbképző tanfolyamot. A fel- szabadúló fiatal segédek száma évenkint kö­rülbelül 85.000. Ezek a (legnagyobb részben 16 — 17 esztendős) fiatal fiúk már keresztül küzdötték az életnek egyik legkeményebb isko­láját. Ezek már tapasztalatból tudják, hogy a boldoguláshoz — tudás kell. Épen ezért, a ta­pasztalat mutatja, a művelődésre való törek­vésnek, a komoly tanulásvágynak igazi és ko­moly jelét adják. Ezeket tehát a felszabadulás épen abban az időben éri, mikor már megko­molyodtak, mikor a tanításnak legtöbb hasznát vehetnék. A tanonciskola bezárul előttük. Más továbbképző intézet pedig eddigelé nem volt a számukra. így azután a legfogékonyabb ko­rukban estek el a tanulás minden lehetőségétől. A magyar közoktatásügynek ezen a kiáltó hibáján akar segíteni a munkásgimnázium. Mó­dot és alkalmat akar nyújtani arra, hogy kü­lönösen a katona-sor előtt álló iparos-segédek az iparostanonc-iskolában szerzett ismereteiket kiegészítsék; hogy a fárasztó napi munka után szivet-lelket gyönyörködtető előadásokban szel­lemileg felüdűljenek, ismereteiket gyarapítsák, műveltségük szintjét emeljék. Az a célja a munkásgimnáziumnak, hogy az iparossegédek tudásának fokozásával az ipar értékét és jelentőségét velük megismertesse s annak fejlesztésére, előbbvitelére, fokozza mun­kakedvüket. Nem az a cél, hogy az iparost a megszerzett tudás révén más irányú működésre csábítsa, hanem hogy az iparos munkáját, tu­dása révén, eredményesebbé, intenzívebbé tegye. Azt akarja, hogy olyan iparosaink legyenek, mint Angolországnak az evening-school-ból (esti iskolából) kikerült munkásai, vagy mint Német­országnak nagyműveltségű iparosai. A magyar munkásgimnázium is össze akarja kapcsolni a szellemi tőkét az anyagi tőkével, a szellemi tudást az anyagi képesség­gel. A kedden megnyílott egri munkásgimná­ziumban is erre akarják megtanítani a tanulni vágyó iparos-segédeket. Ezért szeretettel hívja ez a munkásgimnázium padsoraiba mindazokat, akik nagyobb műveltséget akarnak szerezni. Azt akarja az egri munkásgimnázium, hogy a mun­kás ezentúl jobban tudjon dolgozni a maga mű­helyében; hogy megismerve a munka értékét, nemzetfentartó erejét, azt megszeresse, megbe­csülje és így városunk fejlődését előmozdítsa. Ez a momentum emeli ki a keddi megnyitást a hétköznapi események sorából, ez teszi vala­mennyiünk kötelességévé, hogy az egri munkás­gimnázium sorsa iránt érdeklődjünk. * Az egri munkásgimnáziumot különben ked­den este nyitotta meg Mátrai Rudolf igazgató a felügyelő-bizottság és a tanári kar jelenlé­tében. A megnyitásra 28 hallgató jelent meg, akikhez Mátrai Rudolf szép beszédet intézett, párhuzamba állítván a német munkásosztály tudásvágyát, általános művelődésre való törek­vését a magyar munkásoknak, iparosoknak a művelődés iránti érthetetlen közönyösségével. Ez a közöny a mi városunkban megtörött, mondotta az igazgató, mert a jelentkezők szép száma tanúbizonysága annak, hgy a mi iparo­saink a nehéz napi munka után a szellemi munkától sem rettegnek! Jellemző dátumnak tartja ezt a napot Eger város művelődésének történetében s hiszi, hogy a jó szándék és szor­galom megtermi majd a maga értékes gyümöl­csét, amelyre Isten bőséges áldását kéri. Az­után a fegyelmi szabályokat olvasta fel a hall­gatóknak, majd mindjárt megkezdődött az első tanítási óra. Itt jegyezzük meg, hogy a munkásgimná­zium tanári karának névsorából véletlenül ki­maradt a Róvó Lajos neve, ki a magyar nyel­vet tanítja. A hét. Vandalizmus. A Samassa József-téren és a Káptalan-utcán gyönyörűen beálltak a parkok, fólpendűltek a virágok. Valósággal gyönyörűség a szemnek látni ezt a szépséget! ügy látszik azonban, hogy nem mindenki­nek tetszik a szép, mert vasárnap reggelre vandál kezek alaposan megdézsmálták a virá­gokat és azután — szétszórták a gyalogjárón, meg körűi szurkáltak vele ablakokat, boltajtó­kat. Bizony elszomorító ez a céltalan pusztítás még akkor is, ha — bor csináltatja az emberrel. * A m. kir. posta alapossága. Megszoktuk már, ho^y a mi postánk mintaszerűen végezze minden dolgát. Éppen ezért lep meg az, hogy a leg­újabban kiadott telefon-előfizetők névjegyzéke mi­lyen felületességgel készült. A nyolcadfél-száz lapnyi, nagy nyolcadrét alakú kötetnek persze csak a minket érdeklő lapjaival foglalkozunk, amelyeken szinte cso­dálatos sok hiba van. A hivatalos jegyzékből kiveszünk egy pár adatot: 66. Ipartestűlet. Irgalmas-u. 1. 52. Egri Nyomda-részv. társ. Széchenyi-u. 5. 135. U. az. Igazgató lakása. Gimn.-u. 3. (Nyári állomás.) 128. Rudolf Ignác villanyszerelő Szé­chenyi-u. 42. Szerény megjegyzéseink : az Ipartestűlet már három éve eljött az Irgalmas-utcából és Dobó­tér 6. szám alatt van; az Egri Nyomdarészvény­társaság igazgatója télen-nyáron a Gimnázium- útcában lakik és a nyomda is ott van a ta­vasztól; Rudolf-ot Rudlof-nak hívják, habár minden telefon-névjegyzék Rudolf-nak kereszteli. Az sem utólsó felületessége ennek a drága pénzen kinyomatott „hiteles“ névjegyzéknek, hogy még mindig Szalóki-utat emleget, pedig a múlt év tavaszától nincs Egerben Szalóki-út, hanem Szvorényi József-út, tehát a Szvorényi- uton lakik a 76., 110., 114. stb. számú tele­fon-előfizető. * „Városi Dijnokok Egyesülete“ címmel uj egye­sület alakúit a múlt héten Egerben. Elhatá­rozták az egri városi dijnokok ugyanakkor, hogy az ország összes városi díjnokságait ha­sonló irányú szervezkedésre szólítják fel. Hát hiszen szép dolognak tartjuk mi a kisemberek szervezkedését, de nem tudjuk el­képzelni a módot, amely szerint a „helyzet javítása“ keresztül vihető lenne. * P. Buttykay Antal ismét magával ragadta a közönséget az Egyházm. Irodalmi Egyesület csütörtöki közgyűlésén. Pedig nem a szónoki remekléssel hatott, hanem avval, hogy az igaz­ságért és az Igazság erejével harcolt. Kemény és keserű igazságokat hallott tőle a nagyszámú és előkelő közönség. Hogy most hatottak e ke­mény szavak és e keserű mondások, azt lát­tuk ; de hogy vájjon hagynak-e maradandó nyo­mokat is: ki tudná azt megmondani. Mi, eddigi szomorú tapasztalataink alapján, úgy véljük, hogy — aligha. A katolikusok ugyanis — post festa ébrednek és cselekszenek, vagyis akkor, amikor már — késő.

Next

/
Thumbnails
Contents