Eger - hetente kétszer, 1911

1911-10-21 / 84. szám

2

EGER. (84 sz.)

1911. október 21.

Hevesvármegye közállapota.

— Alispáni jelentés az 1910. évről. —

IV.

A rendőri büntető bíráskodás — mely 1911. január 1-én lépett életbe — lényegesen átalakítja a közigazgatási büntető eljárást és az egész vonalon egységessé teszi. Erre a modern, egységes szabályozásra tíz év óta várakoztak a hatóságok, azt azonban, hogy a gyakorlati életben milyen eredménnyel fog beválni ez az egységes büntető eljárás, majd csak a jövő igazolja.

Az 1910-dik évben a közrendészet még a régi rendszer kereteiben folyt le. Az a kép tehát, amelyet az alispán mostani jelentésében a vármegye közrendészeti állapotáról nyújt, szinte relikvia-számba megy: utolsó felvonása egy elavult, idejét múlt, félrelökött közigazgatási rendszernek. •

Hanem azért érdekes ez a kép és tanulságos. A közrend és közerkölcsök tükre a XX-dik század első évtizedének utólsó esztendejéről. íme, bemutatjuk a képet főbb ecsetvonásaiban.

A csendőrség létszáma nem változott, csak éppen három gyalogos őrsöt lovasítottak az év végén. Persze ez is nagy haszonnal jár a köz- biztonsági állapotok megszilárdítására.

A csendőrség közbiztonsági tevékenysége a következő bűnügyekbe való beavatkozásban, illetve ezen bűnügyeknek kiderítésében; a bűnösök elfogásában vagy följelentésében nyilvánult:

A vármegye területén hatóságok és hatósági közegek elleni erőszakot 20 esetben 40 egyén, magánosok elleni erőszakot 4 esetben 19 egyén, vallás és annak szabad gyakorlata elleni bűntettet és vétséget 1 esetben 4 egyén, pénzhamisítást 5 esetben 7 egyén követett el. A szemérem elleni büntettek és vétségek száma 3 (a tetteseké 4); rágalmazás és becsületsértés 36 esetben 42 egyén részéről történt. Az ember élete ellen való büntettek és vétségek száma 35 (a tetteseké 70), testisértést 420 esetben 558-an követtek el. Közegészség elleni bűntettet 1 esetben 1 egyén, személyes szabadság megsértését 1 esetben 1 egyén, levél-titok sértést 1 esetben 1 egyén, magánlak sértést 29 esetben 56 egyén követett el. Lopás 410 esetben történt (a tettesek száma 461), rablás és

ték, — ellenőrizték őket s már az elhelyezésük is politikából történt. Amelyik pásztornak a városban a vízen innen volt a lakása, azokat a külső hegyekre állították, míg a vízen tűi lakókat a vízen innen helyezték el. így azután elejét vették minden manipulációnak. — Különben még sok más követelést támasztott egy 1817-diki városi rendelet a pásztorok ellenében.

Még pedig:

1. A letett hite után tartozik minden Pásztor járásában a hegyre kimenni és a néki kimutatott gunyhóban tanyáját tartani, ahol egyedül tarthattya eleségét és egyébb holmiját, mely néki a Pásztorsághoz szükséges.

2. Egy pásztornak sem szabad a maga gunyhójához látogatókat bocsájtani, sem valakivel ottan enyelegve mulatozni, hauem kitel- hetőségig éjjel-nappal a maga járásában tartozik felvigyázni, minden nap reggel és estve kerepléjével a járását megkerülni, a járásában lévő szőlőbirtokosok vagyonjait minden kitelhető szorgalommal a kártúl, minden szoros számadású felelet terhe alatt, megőrizni köteleztetik.

3. Ha a Pásztor gunyhójában vagy akárhol járásában, más járásbeli Pásztorral vagy akár- mely pajtásokkal vagy látogatókkal kapattatik,

zsarolás 13 esetben (28 tettes), sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés 34 esetben (33 tettes), jogtalan elsajátítás 13 (20 tettes), orgazdaság és bűnpártolás 74 eset (89 tettes), csalás 60 (34 tettes), okirathamisítás 40 (3 tettes), más vagyonának megrongálása 75 esetben (141 tettes), gyújtogatás és tüzokozás 160 esetben 76 tettes, vasút megrongálása 1 esetben 3 tettes, fegyveres erő elleni bűntett és vétség 2 esetben 2 tettes. A kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben 163 esetben járt el a csendőrség és 5 egyént elővezetetf, 300-at pedig följelentett; a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágásoknál 1288 esetben teljesített szolgálatot és 159 egyént vezetett elő, 2448 ellen pedig följelentést tett.

A közigazgatási hatóságok (főszolgabírák és rendőrkapitányok) összesen 5107 kihágási ügyben jártak el. A terheltek száma 8122 volt, kik közül 1095-öt fölmentettek, 543 ügyben megszüntető határozatot hoztak; 4058 egyént pénzbírsággal, 391 et elzárással, 684-et pedig elzárással és pénzbüntetéssel sújtottak. Az el- zárási napok száma: 3627, a kiszabott pénz- büntetések összege 99,955 korona 81 fillér, melyből 24,165 kor. 66 fillért be is fizettek.

Érdekes a kihágási ügyek osztályozása is. Közrend és közszemérem ellen 1160 esetben vétettek; a közbiztonság ellen 195 esetben. Közegészség és testi épség ellen 344, állat- egészségügyben 347, hatóság és közcsend ellen 438 kihágást követtek el. A kivándorlás körül is volt 12 kihágás. A legtöbb kihágást (1517) Gyöngyös városban követték el; a legtöbb terhelt (1731) szintén Gyöngyösről került ki. A legkevesebb kihágás (242) a hevesi járásban történt és ugyanott volt a legkevesebb terhelt is (459). A legtöbb pénzbüntetést (25,694 kor. 30 fillért) a gyöngyösi járás szolgabírósága rótta ki, a legkevesebbet a tiszafüredi (6582 koronát). A legtöbb kihágást Eger városában büntették pénzbírsággal (1081 esetben), a legtöbb elzárást (143) Gyöhgyös városában szabták ki, mig a büntetés mindkét nemét (elzárás és pénzbüntetés) a gyöngyösi főszolgabíró alkalmazta legtöbbször (146 esetben).

Toloncozás 207 esetben volt a vármegyében. A legtöbb (86) Egerből. Kényszer-útlevelet 144 esetben adtak ki a hatóságok. A legtöbb (56) ebből is Eger városára esik; azután mindjárt Hatvan következik, ahol 50

keményen meg fog büntettetni, vagy pedig a Pásztorságbúl kivétetik.

4. Hogyha a hegyi pásztor feleséges lenne, ennek felesége vagy cselédgye késű estve vagy éjtszaka a hegyre menni, sem enni vinni, sem látogatóba menni ne merészeljen.

5. Puttonnal vagy hátival még nappal sem lószen szabad a pásztorjárásban menni kemény büntetés terhe alatt, hogy netalán valamit a hegyiül haza hordgyon.

Mindezeken kivül a lakosság is meg volt ám regulázva, mert a hegybíró dobszó által hirdette ki, hogy senkinek a harmadik kapálás után a szőlőhegyen hálni nem szabad!

Tréfát nem ismerve hát a hegyi szék, megbüntetett keményen mindenkit, ki a város e statútumai ellen véteni merészelt. S még tovább mentek a jeles törvényőrök! A piacon állandóan cirkáltak a „szölöbogarak11, s jaj volt annak a pásztor feleségének, aki szőlőt vagy más gyümölcsöt mert árulni. Mindjárt az hitték, hogy nem tiszta utón jutott hozzá. — így el is vették, be is csukták, pellengérre is állították, meg is „páltzázták“ a város szégyenére!

Hogy aztán szüret elmúltával a pásztorok minden pereputtyostul, az est leple alatt, putkényszerutlevelet adtak ki. Politikai jogaitól 125 egyént függesztettek föl a vármegyében.

Itt számolunk be az igazságügyi igazgatásnak a közigazgatással összefüggő és kapcsolatos adataival is.

Az esküdtek lajstromába 7522 polgárt vettek fel a múlt évben a megye területéről. A községi elöljáróságok 733, a rendőrkapitányok 733, a főszolgabírák 36, tehát a közigazgatási hatóságok összesen 1562 esetben teljesítettek bűnvádi nyomozást.

Az egri kir. törvényszéknél, mint telekkönyvi hatóságnál az 1910 év folyamán szerződések, végrehajtás vagy halálesetek folytán összesen 1381 esetben és 4,364.619 korona értékben történt birtok-változás. Uj terheket 1656 esetben és 3,824.610 korona értékben szerződések miatt; 81 esetben és 107,082 korona értékben igazolt előjegyzésekre; 329 esetben és 113,438 korona értékben végrehajtás miatt és 6 esetben, 4568 korona értékben hagyaték- átszolgáltatás által kebelezett be a törvényszék az ingatlanokra. Ellenben a terhektől összesen 1378 esetben 2,311.596 korona értékben szabadította föl a birtokokat.

Az ügyvédek száma 81a vármegyében, kik közűi 42 Egerben, 18 Gyöngyösön, 7 Hatvanban, 4 Hevesen, 2 Pásztón, 2 Pétervásárán és 6 Tiszafüreden működött.

Az egyesületi étet igen élénk volt az egész vármegyében az 1910. évben. Összesen 18 uj egyesület alakult — közöttük a Kát. Sajtóegye- sűlet egri fiókja is — és ezekkel az uj egyesületekkel a működő egyesületek száma elérte a 400-at!

A szegényügy — törvényes intézkedés hiányában — mint mindenütt az országban, nálunk is rendezetlen. A szegényalapok összege 158,803 kor. 89 fillér. Ez megoszolva az egyes községek között, kevés; de egy összegben talán eléglenneegyközéppontiszegényházfölállítására, fókéut ha a szegényalapnak 11,000 koronás át;agos évi gyarapodásához a társadalom segítőmunkáját is igénybe vennék a hatóságok.

Névváltoztatás nem sok történt az 1910. év folyamán. Mindössze 58-an cserélték fel idegen hangzású nevüket magyar névvel. Legtöbb névmagyarosítás (26) Egerben történt.

tonyokkal hordták haza a szőlőt; — az már nem volt hiba! Azért van a világon a sankgödör, meg a halomba hányt venyige, hogy jó őrizője legyen minden pásztortitoknak! Jó termés után bizony esze ágában sem volt a gazdának, hogy firtassa, kutassa a pásztor fortélyait.

Az a fő, hogy nyugodt volt a gazda. Még mielőtt azonban hozzáfogott volna a nagy munkához, meg kellett várnia, míg „megereszti“ a kettős földesuraság, aztán a városi magisztrátus a szüretet. — Ez volt a legfőbb dolog a természet munkáján kívül. Leginkább ilyen volt a szüret megeresztését elrendelő hirdetmény : „Egy értelembül el lévén végezve, hogy a következő héten az egri szüret megindíttasson, ugyan azért jövő csütörtökön, úgy mint 7 Currentis az árendásoknak megengedtetik, szombaton és vasárnap, azaz 9. és 10. a ízé- dulák osztatnak, 11-én pedig közönségesen hozzáfoghatnak a szürethez. — Mivel pedig már tsaknem szokásban vették némely Egri lakosok, hogy az rendelt időben tzédulájukat ki nem veszik, hanem minekutána a dézsmaszékek kiállíttatnak, oda járnak a Dézsmások nyakokra és miattok a termésthordó gazdáknak hátráltatások vagyon. Ezért is hirdettessen meg ke-