Eger - hetente kétszer, 1911

1911-10-11 / 81. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre ~ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények — ■ = intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 81. szám. Városi pénztáraink egyesítése. Eger, 1911. október 10. A városi képviselőtestület szombati gyűlésén került szóba a fogyasztási adó- pénztár kezelőjének halála, valamint av­val kapcsolatosan egy és más intézke­dés. Igen helyesen járt el a képviselő- testület, midőn e kérdést (a polgármes­ter indítványára) levette napirendről s olyan ülésre halasztotta, amikor — na­gyobb lesz a városatyák érdeklődése. Ennek az eltolódásnak annál inkább örülünk, mert igy van idő és alkalom annak a megvitatására: vájjon van-e szükség külön városi közpénztárra és külön fogyasztási adópénztárra; kell-e vájjon okvetetlenül két pénztárost tar­tania a városnak? Véleményünk szerint — kimond­juk igy a priori — nincs szükség két pénztárra és két pénztárosra. A „közpénztár“ nemcsak az állami és községi adók minden nemét kezeli, hanem beszedi az útadót ahadmentességi adóval, közmunkaadóval, kamarai ille­tékekkel, városi bérletek jövedelmével stb., nincs tehát semmi akadálya an­nak, hogy a fogyasztási adókat szintén odautaljuk, megváltoztatván az 1889- ben kelt szervezeti szabályrendeletünk XV. fejezetének bekezdő pontját. Ezt annál inkább meg lehet tenni, mert ugyanennek a szabályrendeletnek XIV. fejezetében az a) 21. pont a városi főszámvevő hatáskörébe utalja a fo­gyasztási adópénztár forgalmának el­lenőrzését is épen úgy, mint a köz­pénztárét. Egyébként is úgy áll a dolog, hogy a külön fogyasztási adópénztár hatá­rozottan ideiglenes jeleggel keletkezett. Mikor az 1888. évi XXXV. t.-c. köz- gazdasági és erkölcsi, de kivált pénz­ügyi szempontból monopóliumot csinált az italmérési jövedékből s Eger város ettől kezdve mint az állam bérlője sze­repelt e tekintetben: külön pénztárt csinált. Erre akkor nagy szükség volt, mert a városnak pontosan kellett tájé­kozódnia arról, hogy milyen bevételre számíthat, mit ajánlhat később bér­összegként és milyen jövedelmet várhat a bérletből. Azóta nagy idő telt el s ennek a XXXIV. ÉVFOLYAM. kérdésnek minden esinját-binját annyira megismertük már, hogy teljesen fö­löslegessé vált a külön pénztári keze­lés. Más szóval ez annyit jelent, hogy a két városi pénztár egyesítésének mi akadálya sincs. Egyetlen érv lehetne még az egye­sítés, illetve az ideiglenesen szervezett pénztár beolvasztása ellen: a munka- torlódás. Ehhez a kérdéshez (nem lé­vén kezünkben konkrét adatok) nem szólhatunk, de annyit előre is meg- jegyzünk, hogy ha a kir. adóhivatalok beérik egy pénztárral, nekünk is elég lehet egy, sőt ajánlatos is, hogy egy pénztárban legyen elhelyezve, ami kis pénzünk van. Ez az ésszerűségi ok mindennél erősebben szól az egyesítés mellett. Ha pedig talán nagyobb méretű lenne a munkaszaporulat a közpénztárnál, arról is lehet tenni, csak módot kell reá keresnünk. Csak egyetlen egyszer tegyük már meg, hogy hivatalt szüntessünk meg, mert úgy is sok a panasz, hogy mindig uj hivatalokat létesít a város A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvár­megye közigazgatási bizottsága hétfőn, októ­ber hó 9-én, délelőtt 10 órakor Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsos, főispán elnök­lete alatt rendes havi ülést tartott, mely al­kalommal a következő közérdekű ügyeket in­tézte el: A szokásos havi jelentések fölolvasása és a legközelebbi ülésnek november hó 13-ára való kitűzése után, az elnöklő főispán üdvö­zölte az ülésen megjelent Szentmiklósay Ödön pénzügyi tanácsost, akit a pénzügyminiszter az egri pénzügyigazgatóság vezetésével bízott meg. Az uj pénzügyigazgató annak kijelen­tésével foglalta el fontos állását, hogy. eltelve örömmel és munkakedvvel jött ebbe a várme­gyébe, amely az ország első vármegyéi közé tar­tozik, és amelynek közigazgatása igazán minta­szerű. „ígérem — úgymond — hogy hivata­lomat és az ezzel járó kötelességeket teljes erővel igyekezem betölteni és munkálni. A visz- szaéléseket — ha tapasztalnék ilyeneket, — a legnagyobb szigorral fogom megtorolni; a törvény rideg betűit pedig az igazság és mél­tányosság követelményeinek megfelelően vég­rehajtom“. Az elnöklő főispán biztosította a pénz­ügyigazgatót, hogy a közigazgatási bizottság őt törvényes, jogos és méltányos munkálkodá­sában mindenkor támogatja. A közigazgatási bisottság ezután az alis­pán előterjesztésére az eger-debreceni törvény- < Szerda, október 11. hatósági út Tiszafüred községen átvonuló sza­kaszán a megrongált, kőburkolat fölszedését elrendelte és annak helyébe 1348 korona költ­séggel uj kavicsolt úttestet épít. Végül pedig a kir. tanfelügyelő előterjesz­tésére a tankötelezettség teljesítésének ellen­őrzésére nézve szigorú utasításokat adott ki. Eger város közgyűlése. Eger város képvi­selőtestülete szombaton, október hó 7-én, dél­előtt 11 órakor Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, mely alkalommal, rövid félóra alatt, a követ­kező ügyeket intézte el: Mát ékovies Mór fogyasztási adópénztárnok és Eisenmann Ákos fogyasztási ellenőr ellen elrendelt fegyelmi ügyben a vármegye alispán­jának véghatározatát, valamint ezzel kapcso­latban a polgármesternek Mátékovics Mór el­halálozására vonatkozó jelentését, és az örö­kösöknek a temetkezési járulék kiutalására irá­nyuló kérelmét — a közgyűlés levette a napi­rendről és a legközelebbi közgyűlés napirend­jére tűzte ki; részben azért, mert az állandó választmány (csak két tag jelent meg az egy­behívott ülésen) előzetesen nem tárgyalta be­hatóan ezt a kényes természetű ügyet, részben pedig azért, mert a legközelebbi közgyűlésen arról is szó lesz, vájjon ne egyesítsék-e a fo­gyasztási adópénztárt a városi közpénztárral ? (Erre vonatkozó véleményünket mai számunk­nak első helyén fejtjük ki.) A Minorita-rendház előtti köztér kiaszfal­tozására nézve a szerződést megkötötte a vá­rosi tanács a legolcsóbb ajánlatot tevő Angol- Aszfalt-részvénytársasággal. A közgyűlés a szerződést elfogadta. Fülöp József hajdú-hegyi szőlőjének par­cellázására az engedélyt megadta a közgyűlés; azonban kikötötte, hogy az ott építendő házak villa-szerűk legyenek és az épület-sorok kö­zött 12 méter széles utcát létesítsenek. Hogy pedig az utcavonal egyenes legyen, a régi Ko- vách Kálmán-féle szőlő jelenlegi tulajdonosa illő árban felajánlotta az ehhez szükséges föld­területet, a közgyűlés ennek a telekvételi ügy­nek első ízben való tárgyalását november hó 11-ére tűzte ki. Ugyancsak november 11-ére tűzték ki Köblő Bernát, Nagy G-yörgyné, özv. Bucsányi Lajosné és Polácsik Jenő köztérvételi ügyei­nek tárgyalását is. Ez utóbbihoz bizottságot is küldtek ki, hogy az eladandó közterület ér­tékét állapítsa meg és erről javaslatot terjesz- szen a közgyűlés elé. A közgyűlés ezután névszerinti szavazás­sal elhatározta, hogy Barta Józsefnek a Deák Ferenc-utcában 9 □*öl közterületet, ölenkint 6 korona vételárban átenged; továbbá a Darvas­utcai feljárót 200 korona költséggel rendezi; a Pataki Árpáddal köztérvételi ügyben kötött szerződést elfogadja ; végül pedig szótöbbséggel kimondotta, hogy Hevesvármegye közönségé­nek, a káptalan-utcai Egerpatak-híd építésére vonatkozó elutasító határozatát megföllebbezi.

Next

/
Thumbnails
Contents