Eger - hetente kétszer, 1911
1911-10-11 / 81. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre ~ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények — ■ = intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 81. szám. Városi pénztáraink egyesítése. Eger, 1911. október 10. A városi képviselőtestület szombati gyűlésén került szóba a fogyasztási adó- pénztár kezelőjének halála, valamint avval kapcsolatosan egy és más intézkedés. Igen helyesen járt el a képviselő- testület, midőn e kérdést (a polgármester indítványára) levette napirendről s olyan ülésre halasztotta, amikor — nagyobb lesz a városatyák érdeklődése. Ennek az eltolódásnak annál inkább örülünk, mert igy van idő és alkalom annak a megvitatására: vájjon van-e szükség külön városi közpénztárra és külön fogyasztási adópénztárra; kell-e vájjon okvetetlenül két pénztárost tartania a városnak? Véleményünk szerint — kimondjuk igy a priori — nincs szükség két pénztárra és két pénztárosra. A „közpénztár“ nemcsak az állami és községi adók minden nemét kezeli, hanem beszedi az útadót ahadmentességi adóval, közmunkaadóval, kamarai illetékekkel, városi bérletek jövedelmével stb., nincs tehát semmi akadálya annak, hogy a fogyasztási adókat szintén odautaljuk, megváltoztatván az 1889- ben kelt szervezeti szabályrendeletünk XV. fejezetének bekezdő pontját. Ezt annál inkább meg lehet tenni, mert ugyanennek a szabályrendeletnek XIV. fejezetében az a) 21. pont a városi főszámvevő hatáskörébe utalja a fogyasztási adópénztár forgalmának ellenőrzését is épen úgy, mint a közpénztárét. Egyébként is úgy áll a dolog, hogy a külön fogyasztási adópénztár határozottan ideiglenes jeleggel keletkezett. Mikor az 1888. évi XXXV. t.-c. köz- gazdasági és erkölcsi, de kivált pénzügyi szempontból monopóliumot csinált az italmérési jövedékből s Eger város ettől kezdve mint az állam bérlője szerepelt e tekintetben: külön pénztárt csinált. Erre akkor nagy szükség volt, mert a városnak pontosan kellett tájékozódnia arról, hogy milyen bevételre számíthat, mit ajánlhat később bérösszegként és milyen jövedelmet várhat a bérletből. Azóta nagy idő telt el s ennek a XXXIV. ÉVFOLYAM. kérdésnek minden esinját-binját annyira megismertük már, hogy teljesen fölöslegessé vált a külön pénztári kezelés. Más szóval ez annyit jelent, hogy a két városi pénztár egyesítésének mi akadálya sincs. Egyetlen érv lehetne még az egyesítés, illetve az ideiglenesen szervezett pénztár beolvasztása ellen: a munka- torlódás. Ehhez a kérdéshez (nem lévén kezünkben konkrét adatok) nem szólhatunk, de annyit előre is meg- jegyzünk, hogy ha a kir. adóhivatalok beérik egy pénztárral, nekünk is elég lehet egy, sőt ajánlatos is, hogy egy pénztárban legyen elhelyezve, ami kis pénzünk van. Ez az ésszerűségi ok mindennél erősebben szól az egyesítés mellett. Ha pedig talán nagyobb méretű lenne a munkaszaporulat a közpénztárnál, arról is lehet tenni, csak módot kell reá keresnünk. Csak egyetlen egyszer tegyük már meg, hogy hivatalt szüntessünk meg, mert úgy is sok a panasz, hogy mindig uj hivatalokat létesít a város A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, október hó 9-én, délelőtt 10 órakor Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott, mely alkalommal a következő közérdekű ügyeket intézte el: A szokásos havi jelentések fölolvasása és a legközelebbi ülésnek november hó 13-ára való kitűzése után, az elnöklő főispán üdvözölte az ülésen megjelent Szentmiklósay Ödön pénzügyi tanácsost, akit a pénzügyminiszter az egri pénzügyigazgatóság vezetésével bízott meg. Az uj pénzügyigazgató annak kijelentésével foglalta el fontos állását, hogy. eltelve örömmel és munkakedvvel jött ebbe a vármegyébe, amely az ország első vármegyéi közé tartozik, és amelynek közigazgatása igazán mintaszerű. „ígérem — úgymond — hogy hivatalomat és az ezzel járó kötelességeket teljes erővel igyekezem betölteni és munkálni. A visz- szaéléseket — ha tapasztalnék ilyeneket, — a legnagyobb szigorral fogom megtorolni; a törvény rideg betűit pedig az igazság és méltányosság követelményeinek megfelelően végrehajtom“. Az elnöklő főispán biztosította a pénzügyigazgatót, hogy a közigazgatási bizottság őt törvényes, jogos és méltányos munkálkodásában mindenkor támogatja. A közigazgatási bisottság ezután az alispán előterjesztésére az eger-debreceni törvény- < Szerda, október 11. hatósági út Tiszafüred községen átvonuló szakaszán a megrongált, kőburkolat fölszedését elrendelte és annak helyébe 1348 korona költséggel uj kavicsolt úttestet épít. Végül pedig a kir. tanfelügyelő előterjesztésére a tankötelezettség teljesítésének ellenőrzésére nézve szigorú utasításokat adott ki. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, október hó 7-én, délelőtt 11 órakor Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, mely alkalommal, rövid félóra alatt, a következő ügyeket intézte el: Mát ékovies Mór fogyasztási adópénztárnok és Eisenmann Ákos fogyasztási ellenőr ellen elrendelt fegyelmi ügyben a vármegye alispánjának véghatározatát, valamint ezzel kapcsolatban a polgármesternek Mátékovics Mór elhalálozására vonatkozó jelentését, és az örökösöknek a temetkezési járulék kiutalására irányuló kérelmét — a közgyűlés levette a napirendről és a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzte ki; részben azért, mert az állandó választmány (csak két tag jelent meg az egybehívott ülésen) előzetesen nem tárgyalta behatóan ezt a kényes természetű ügyet, részben pedig azért, mert a legközelebbi közgyűlésen arról is szó lesz, vájjon ne egyesítsék-e a fogyasztási adópénztárt a városi közpénztárral ? (Erre vonatkozó véleményünket mai számunknak első helyén fejtjük ki.) A Minorita-rendház előtti köztér kiaszfaltozására nézve a szerződést megkötötte a városi tanács a legolcsóbb ajánlatot tevő Angol- Aszfalt-részvénytársasággal. A közgyűlés a szerződést elfogadta. Fülöp József hajdú-hegyi szőlőjének parcellázására az engedélyt megadta a közgyűlés; azonban kikötötte, hogy az ott építendő házak villa-szerűk legyenek és az épület-sorok között 12 méter széles utcát létesítsenek. Hogy pedig az utcavonal egyenes legyen, a régi Ko- vách Kálmán-féle szőlő jelenlegi tulajdonosa illő árban felajánlotta az ehhez szükséges földterületet, a közgyűlés ennek a telekvételi ügynek első ízben való tárgyalását november hó 11-ére tűzte ki. Ugyancsak november 11-ére tűzték ki Köblő Bernát, Nagy G-yörgyné, özv. Bucsányi Lajosné és Polácsik Jenő köztérvételi ügyeinek tárgyalását is. Ez utóbbihoz bizottságot is küldtek ki, hogy az eladandó közterület értékét állapítsa meg és erről javaslatot terjesz- szen a közgyűlés elé. A közgyűlés ezután névszerinti szavazással elhatározta, hogy Barta Józsefnek a Deák Ferenc-utcában 9 □*öl közterületet, ölenkint 6 korona vételárban átenged; továbbá a Darvasutcai feljárót 200 korona költséggel rendezi; a Pataki Árpáddal köztérvételi ügyben kötött szerződést elfogadja ; végül pedig szótöbbséggel kimondotta, hogy Hevesvármegye közönségének, a káptalan-utcai Egerpatak-híd építésére vonatkozó elutasító határozatát megföllebbezi.