Eger - hetente kétszer, 1911
1911-10-11 / 81. szám
2 EGER. (81. sz.) 1911. október 11. A vármegye nyugdíjalapjai. Hevesvármegye tiszti nyugdíj-alapjának 1912. évi költségvetése 43491 kor. 34 fillér szükséglettel, 20350 — —• „ fedezettel és igy 23141 kor. 34 fillér hiánnyal zárul, melynek fedezésére ri2 %-os pótadót vetett ki a törvényhatósági bizottság. A Jegyzői és orvosi nyugdíjalap 1912. évi költségelőirányzatát 46859 kor. 02 fillér szükséglettel, 19250 — — „ fedezettel, vagyis 27609 kor. 02 fillér hiánnyal állapították meg. A pótadó erre a célra T40 %. A vármegye virilisei. Hevesvármegye igazoló választmánya a törvényhatósági bizottság legtöbb adótfizető bizottsági tagjainak 1912. évi névjegyzékét megállapította és azt az alispán most, az 1886. XXI. t. c. 28. §-a értelmében, folyó évi október 7-től bezáróan október 22-ig a törvényhatóság székházánál, a közigazgatási irodaigazgató hivatalos helységében közszemlére kitette. A névjegyzék ellen ez idő alatt lehet az állandó bíráló-választmányhoz felebbezni. Szabályrendelet-módosítás. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága a vármegyei pótadók kivetése, behajtása és kezelése tárgyában alkotott szabályrendelet 12 §-át akként módosította, hogy ez a szabályrendelet nem 1912. évi január hó 1-én, hanem egy évvel később : 1913. évi január hó 1-éu lép életbe. A közszolgáltatások egyesített kezeléséről szóló 1909. évi XII. t. c. értelmében ugyanis a vármegyei pótadók az alapadókkal együttesen kezelendők, tehát a kivetés, előírás és lerovás együttesen fog történni, — és ez a törvény is 1913. január hó 1-én lép életbe. Az uj szabályrendelet gyökeres egyszerűsítést és lényeges munkamegtakarítást jelent a községekre nézve. Uj nagyközség. Dormánd község, mely most Besenyőtelek községhez csatolva, avval együtt egy körjegyzőséget alkot, önálló nagyközséggé kíván alakulni. A vármegye törvényhatósága a községnek ezt a kérelmét pártolóan terjesztette föl a belügyminiszterhez. Hevesvármegye közállapota. — Alispáni jelentés az 1910. évről. — I. Hevesvármegye első tisztviselőjének, Maj- zlk Viktor alispánnak, szokásos évi jelentéséről — mely már tizedik az ő alispáni működése óta, — mint könyvről, és vármegyénk közigazgatásában mint fontos eseményről, már megemlékeztünk. Ezúttal a jelentés belső tartalmával foglalkozunk és pedig nem csupán azért, mert az alispán ebben a jelentésében a vármegye kormányzásának és a közigazgatás minden ágazatának hű képét tárja elénk; hanem azért is, mert jóleső érzéssel konstatálhatjuk, hogy Hevesvármegye közállapota a nyugodt fejlődés utján halad, a tisztviselői kar híven és pontosan teljesíti kötelességét, és a közigazgatás ezer ágazatu, nehéz munkájában, ha nem mutatkozik is rohamos haladás, — mert hiszen a természet lassú fejlődésében sincsen ugrás, — de visszaesés sem jelentkezik sehol az egész vonalon, és így remélhető, hogy az a tervszerű, jól megfontolt és gondosan megalapozott munkaprogramot, amellyel a közügyeket eddigelé is intézték és amelynek a jegyében a közállapotok mai formája kialakult, a jövőben mindinkább jobb és tökéletesebb társadalmi és közéleti viszonyokat fog teremteni. Vármegyénk történetében a lefolyt év több kiemelendőbb mozzanattal zárult. A törvény- hatósági bizottság' a júniusi közgyűlésből üdvözlő feliratot intézett Magyarország apostoli királyához abból az alkalomból, hogy 0 Felsége a 80-ik születési évfordulóját megérte. A rendkívül díszes és gazdag kiállítású feliratot az alispán a miniszterelnök utján juttatta a királyhoz, aki azt kegyesen elfogadta és magánlevéltárába helyezte. Az év elején beállott válságos politikai helyzet, vármegyénkre is kihatással volt. A január hó közepén történt kormány-válság a megye kormányzásában is változást idézett elő. Szederkényi Nándor főispán lemondott erről az állásáról és a február hó 22-én tartott rendkívüli közgyűlésen búcsúzott el a törvényhatósági bizottságtól. Az uj főispán Kállay Zoltán dr. lett, aki előzöen már 16 éven át viselte közmegelégedésre ezt a méltóságot és akit március hó 3-án iktatott be ünnepélyesen a vármegye közönsége. A kormányváltozás politikai rendszerváltozást vont maga után. A feloszlatott ország- gyűlést a király junius hó 21-re hivta újból össze és ezért vármegyénk valamennyi választó- kerületében képviselő-választás volt június hó 1-én, amelynek eredményeként Eger városban Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert, Gyöngyös városban Török Kálmán prépost-plébánost, a gyöngyöspatai kerületben ifj. Erdély Sándor dr.-t, a kápolnai kerületben Károlyi Mihály grófot, a nagyfügedi kerületben Macki Emilt, a pétervásári kerületben Kegle- vich Gyula grófot, a poroszlói kerületben pedig Malatinszky Györgyöt választották meg országgyűlési képviselővé. Az a nagy hullámverés, amelyet a politikai élet támasztott, az egész megye területén igen élénk volt ugyan, de a megengedett határokat sehol sem lépte át. Ősszel (nov. 17.) megyebizottsági tagválasztás is volt, mert a törvényhatósági bizottság tagjainak fele uj választás alá került. A választások körül ekkor is igen éléDk volt a hangulat, de rendzavarás ekkor sem történt sehol. A kérlelhetetlen halál azonban annál nagyobb pusztítást vitt végbe vármegyei közéletünk nagyobb alakjaiban. Egymás után dőltek ki a sorból: gyöngyöshalmaji Szohner Lajos dr., Nagy Bernát, Búzás Dezső, Lakner Aladár dr., Pásztor Bertalan dr. és Petró József. Haláluk bizony érzékenyen sújtotta a törvényhatóságot, amelynek egyikük-másikuk oszlopos tagja volt. A tisztviselői karban a következő személy- változások történtek: az államépitészeti hivatal főnöke Csellágh Gyula Győrbe helyeztetett át és helyét Légmán Imre kir. főmérnök, a liptószentmiklósi államépítészeti hivatal főnöke, foglalta el. Surányi Viktor számtanácsost, az egri kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökét, aki a vármegyei számvevői szolgálatot látja el, szintén áthelyezték és pedig Liptószentmiklósra. Áthelyezték Székely Emil pétervásárai járási számvevőt is, akinek helyét Rédei József foglalta el; az egri kir. erdőgondnokság vezetésében pedig az Or- sovára áthelyezett Elek István erdőfőmérnököt Kotzmann Géza erdőmérnök váltotta fel Rozsnyóról. Bárdos István közigazgatási irodaigazgató 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult, utódja Szabó Mihály árvaszéki kiadó lett, mig ennek utódjává Dallos Rudolf árvaszéki iktatót nevezte ki a főispán. Doboczky Dezső egri és Macki György pétervásárai szolgabírákat kölcsönösen áthelyezték. A közigazgatási bizottság kebelében is történt változás. Beökönyi Viktor, aki 1876-tól, tehát a bizottság megalakulásától kezdve tagja volt a vármegye e fontos szervének, lemondott tisztségéről és helyette Károlyi Mihály grófot választották meg. Perlaky Zénó közgazdasági előadó szintén lemondott tisztségéről és utódja Széky Péter dr. lett, aki ezt a tisztséget már előzőén is hosszú időn át viselte. A törvényhatóság működése az egyes bizottságokban a következően nyilvánult: A törvényhatósági bizottság a rendes négy évnegyedes közgyűlésen kívül még öt rendkívüli közgyűlést is tartott és összesen 1841 ügyet intézett el. A közigazgatási bizottság 12 ülésben 1715, az árvaügyi felebbviteli bizottság 12 ülésben 72, a pótadó felszólamlási bizottság 11 ülésben 69, a fegyelmi választmány 5 ülésben 25, az erdőügyi albizottság 4 ülésben 26, az erdei kihá- gási bíróság 11 ülésben 29, az igazoló választmány 2 ülésben 53, a bíráló választmány 1 ülésben 10 és a központi választmány 8 ülésben 45 ügyet intézett el. A többi választmány és küldöttség is tartott üléseket az év folyamán, amelyekben a hozzájuk utalt ügyeket érdemlegesen elintézték. A megyei tisztviselők és alkalmazottak ellen 10 esetben rendeltek el fegyelmi, eljárást. Ezek közül 5 esetben beszüntető határozatot hoztak, egy tisztviselőt pedig állásától felfüg- - gesztettek. A városi és községi tisztviselők és alkalmazottak ellen már jóval több, összesen 64 esetben 82 egyén ellen rendelték el a fegyelmi eljárást. Fölmentés mindössze 6 esetben történt; ellenben 11 egyént dorgálással, 51-et pénzbírsággal, 1-et hivatalvesztéssel büntettek. A kiszabott bírságpénzek 5-től 300 koronáig terjedtek és összesen 2565 koronára rúgtak. HÍREK. Eger, 1911. október 10-én. Tájékoztató. Okt. 11. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Poroszlón. „ 12. Országos vásár Makiáron. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 15. Országos vásár Tiszanánán. ’ „ 15., 16. Országos vásár Erdőtelken. „ 16. Megyebizottsági tag-választás a megüresedett osányi, egri és egerbaktai kerületekben. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarnamérán. „ 17. Katonai felülvizsgálat. „ 20. Eger város közgyűlése. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 22, 23. Országos vásár Hevesen. „ 23. Katonai felülvizsgálat. „ 26. A papi nyugdíjintézet közgyűlése. „ 30. Országos vásár Verpeléten. Az aradi tizenhárom. Hatvankét évvel ezelőtt halt mártírhalált nemzetünk tizenhárom hőse, de minden évben meg-megújúló gyásszal nem fogyatkozó kegyelettel ünnepel a magyar nemzet ezen a napon: október hatodikán. Ünneplésünk nem zajos, hanem csöndes, magába mélyedő, mint a fájdalom, amelyet kifejez s amelyre minden évben visszatér. És ha van város Aradon kivül (hol a nagy tragédia borzalma lejátszódott), akkor Egerben szintén nagy bensőséggel kell ünnepelnünk e napot, mert hiszen az aradi tizenhárom egyikéhez jogot tart Dobó városa. Knézich Károly, a vértanúk egyike, Egerben lakott, innét nősült és rokonai, a Grőber-család, ma is itt élnek. A mi gyászünneplésünk tehát kettős: nemcsak a tizenhárom glóriás emlékének szól, hanem még külön Knézich Károlynak is. Délelőtt 10 órakor a minoriták templomában volt gyászmise, melyen ott voltak a“vár- megye és a város vezető férfiai s előkelő hölgy és férfiközönség. A mise alatt az Egri koszorús Dalkör énekelt megható gyászdalokat Grónay Andor karnagy vezetésével. Délután öt óra tájban már gyülekezett a közönség a Líceum előtt, honnét a régi-zászlós
