Eger - hetente kétszer, 1911

1911-08-30 / 69. szám

Előfizetési árak:

Egész évre

___10 korona.

F

él évre____ 5 »

N

egyed évre .. 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér.

Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közleménye^ = intézendők. - ■ ■ =

Kiadóhivatal:

Lyceumi nyomda, hová az előfize. tések és hirdetések küldendők

HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP.

1911. — 69. szám.

A katolicizmus ereje.

Szombaton volt az évfordulója annak, hogy Belgiumban kitört a forradalom 1830-ban. Ebből az alkalomból persze — visszatekintve e kis állam nyolc évtizedes függetlenségére — különösebben foglalkozott a sajtó Belgiummal, melynek majdnem gyilkosa lett a bécsi kongresszus. A nemzetközi diplomácia rövidlátósága a román eredetű és tiszta katolikus Belgiumot mintegy alávetette a germán fajhoz tartozó és tiszta protestáns hollandoknak. Mint az olaj a vízzel nem elegyedhetik, úgy ez a párosítás se sikerülhetett; a belgák már másfél-évtizeddel később föllázadtak és lerázták a holland igát.

Érdekes azonban megállapítanunk azt, hogy amit a két balkezes diplomaták Bécsben elrontottak, azt helyrehozta a katolicizmus. Belgiumot ugyanis a katolicizmus tette boldoggá. És élő tanúbizonysága lett ez az állam annak, hogy minő államfentartó és törvényhozó őserő rejlik a katolikus vallásban és ennek forrásában, az evangéliumban.

Belgiumban abszolút többsége van a katolikus-pártnak, sőt 1884-óta a kormány is ebből a pártból került ki s ennek elvei szerint vezeti az állam ügyeit. Es e 27 esztendő alat Belgium Európa legműveltebb, legnépesebb, legvagyonosabb, de egyszersmind legolcsóbb állama lett. Haladását, fejlődéAz „EGER46 tárcája.

A cukros víz.

Kövesy Jóska beszélte el ezt a kis történetet :

— Szegény feleségein beteg volt; nagyon beteg. Szomorúan állottunk ágya mellett az orvossal együtt. 0 pedig negyven fokos lázzal önkívületben aludt.

Az orvos e szavakkal hagyott magamra a drága beteggel:

— Ha felébred, akkor tessék neki beadni az orvosságot. Egy pohár vízbe beöntve föl kell kavarni, és igya meg. . . De vigyázni kell az adagolásra; szigorúan vigyázni 1 Csak kávés kanálnyit egy pohár vízbe! . . . Nagyobb meny- nyiség bizonyosan káros lenne; esetleg megölné. . . A legnagyobb vigyázatot ajánlom. . . Ha csuklik, csak cukros vizet igyék apró kortyokban.

XXXIV. ÉVFOLYAM. Szerda, augusztus 30.

sének eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze.

1. Belgium népessége legsűrűbb az egész kontinensen.

2. Belgium ipara a legfejlettebb egész Európában.

3. Antwerpen a kontinens legna- nagyobb kereskedelmi kikötője.

4. Belgiumnak vasúti hálózata a legkiterjedtebb és a vasúton való utazás sehol sem olyan olcsó, mint a katolikus Belgiumban.

5. A megélhetés, lakás és élelmicikkek Európa egyik országában sem olcsóbbak, mint Belgiumban.

6. Egy ország törvényhozása sem dicsekedhetik olyan humánus és praktikus törvényekkel a munkásosztály anyagi és szellemi jólétének biztosítására, aminőkre Belgium lehet büszke.

7. Mindeme nagy reformoknak, ez óriási haladásnak ellenére, a katolikus kormány Belgiumban 27 évi uralma óta egyetlen uj adót sem hozott az ország nyakára, kivéve a szeszadót, melynek emelése is tisztán antialkoholista, tehát népjóléti szempontból történt.

8. Az analfabéták száma 1884-től 1907-ig a felére szállott le és ma kevesebb, mint a kontinens bármely országában.

Ezek a tények aztán beszélnek barát és ellenség előtt. Mig a liberális és szociálista kormányok Francia és

Ezután vette kalapját és elbúcsúzott tőlem.

Leültem a bet g ágya mellé; szomorúan nézve a szegény szenvedőnek láztól kipirult arcát, gyors lélegzetvételét figyeltem. Szememet rátapasztottam a kedves arcra, melyet most is éppen olyan szépnek találtam, mint húsz évvel ezelőtt, mikor egy nyári mulatság alkalmával bevallottam neki érzelmeimet.

Istenem, már húsz esztendő telt el azóta!... így visszagondolva, úgy tűnik fel, mintha csak tegnap lett volna, olyan élénken van emlékezetemben minden mozdulata, minden szava. Mintha most is erezném azt a szívbe nyilalló édes érzést, mit akaor éreztem, mikor ő is bevallotta, hogy szeret engem.

.. . Azután egymáséi lettünk, és boldogok voltunk. . . Mi St m zavarta a mi csendes boldogságunkat. Változatlan napirend mellett sem ismertük az unalmat, mert lelkünk egymásé volt. . . A mi házaséletünknek niucs történetei csak folytak a ,napok, szaporodtak az évek. Megtaláltuk egymásban azt, amit az élet nyujtj Olaszországban, továbbá Portugáliában csak nyomort és örökös zavart honosítottak meg, addig a kát. kormány Belgiumban ideális jólétet, kultúrát és gazdagságot teremtett.

Még a külföld nagyobb liberális lapjai is meghajtják a zászlót ily nagy érdem előtt. A párisi „ Temps11 elismeri, hogy „a jobboldali kormány Belgium számára a jólét és a bohíog- ságíideális korszakát teremtette.“ A szabadkőműves „Tribunau pedig bevallja, hogy „Belgium valamennyi államnak mintaképe lehet.“

. . . így beszélnek a katolikus kormány munkájáról külföldön, ahol a sajtó egyik legfőbb és egyetlen törvénye az igazság. Nálunk azonban más világ van; minálunk a sajtó egy része csak a maga kicsiny céljait tekinti és mitsem törődik az igazsággal. A „Yilág“ például igy ír az évforduló alkalmából: «... Most megkezdődik az a másik, békés forradalom Belgiumban, melynek célja az országot a belső ellenség, a klerikalizmus járma alól fölszabadítani:“

Szerinte belső ellensége Belgiumnak az a katolicizmus, melynek boldogulását köszönheti. íme, így kezelik nálunk még a történelmi igazságokat is.

Csak egy a szerencse: a tények a katolicizmus államszervező és államfenntartó ereje mellett szólnak, bármit fecsegjenek is a katolicizmus ellenségei.

hat. Büszkén mondhatom, hogy kerek e világon nem lehet boldogabb házaspár, mint mi voltunk... Filemon és Baucisé. . . csak mese! De mi valóságra váltottuk ezt a mesét... Azt ugyan sajnáltam, hogy házasságunk gyermektelen volt, de így meg éppen csak egymásért éltünk.

Végig gondoltam, újra végig éltem a húsz év minden boldogságát, mialatt a drága nő zihálva szedte a rövid, gyors lélegzetet. . .

Ah, ez a betegség! Ez az egyedüli árny a mi életünkben. . . Lopva, vagy hirtelen, vagy miként jött?. . . Egyszer csak beteg lett az én imádottam. . . ágynak esett.

És azóta annyi tenger bánat nyomja az én szívemet, melyet nem képes ellensúlyozni húsz év elmúlt boldogsága! Mer hisz a jelen, melyet most érezünk, — százszorta jobban beleragaszkodik szivünkbe, mint a múlt, melynek csak emléke van, — vagy mint a jövő, melyet csak sejtünk. . . A jelen adja meg lelkünk han- » gulatát. . . íme, ha az én drágám most mellettem ülne egészségesen, ah, mily boldog lelki-