Eger - hetente kétszer, 1911
1911-08-19 / 66. szám
•2 KGER. (66 ! 1911. augusztus 19. van a megélhetésen és szórakozáson. A történelmi nagy múlt emlékein járókelő emberek elfelejtik megkérdezni a múltat, és megfontolni a jövendőt. Az egyszerűbb nép közt nazarénus apostolok térítgetnek mind szaporább sikerrel; az úri rend jelentékeny része csak hivatalos alkalmakkor lát néha belül templomot, hogy ott vagy egy órát. . . végigbeszélgessen. Régidőkben Eger levegője vallásos lelkű magyarrá tudta áthasonítani a pogány ellenséget is. A töröknek született Ali Pál igy jutott az egri biró- székbe. Most meg már a mi lelkünkre szállong a nemzetköziség, meg a se hideg se meleg természet-vallás szürke pora. . . Távol legyen tőlünk megsérteni bárkit, aki velünk nem egy vallás szerint imádja Istent; de őszinteségünk szenvedne csorbát, ha szentistvánnapi elmélkedésünkben ezekről nem szólnánk. Felemlítjük hát ezeket is, mint ahogy nem hallgatjuk el, hogy a tatárok által elsepert, 1440-ben Giskra kassai várnagya, 1514-ben Dózsa alvezóre, Barnabás által elhamvasztott s a török világ mérhetetlen megpróbáltatásait átélt Eger most nem egy Aquincum, hanem élő város, — mert 1695-ben püspöki székhelyet nyert újra, és mert Telekessy7 Erclődy, Barkóczy, Eszterházy püspökök jótékony áldozatai segítették a főnix-madár csodájában. 1827-ben a belváros ismét tűzvészben hamvadt el. Ekkor nyerte érsekül főtemplomunk építte- tőjét, a művészlelkű Pyrker Lászlót. . . Iskolákat bőven adott szent István szelleme Egernek; hanem ez iskolák fölserdült ifjaiban csak kivételesen él sonlóképen Mrs. Carrie Chapmann-Catt asszony, a nők választójogi világszövetségének elnöke New- Yorkból, a meghívásnak engedve, több felolvasást tartott, melyek által számos hívet szerzett a feminizmusnak. Feministáink még ezzel se elégedtek meg! Képviselőket küldtek a különösen amerikai, angol és finn egyenjogusítók által egybehívott feminista kongresszusokra. Tagadhatatlan, hogy ez eredmények hatalmas, megfeszített munka következményei, de oly munkáéi, mely a mi társadalmunkban még nem hozta meg a munkásaitól óhajtott gyümölcsöt. A feminizmus csak a fővárosi nőknél tatáit igazán buzgó hívőkre és terjesztőkre. Nem igy a vidék intelligens nőneménél, mely, bár elméletben híve a feminizmusnak, de a gyakorlati kivitelen nem dolgozik. Ennek okai a vidék nőnemének a főváros nőneméhez viszonyított kedvezőbb anyagi helyzetében, tisztul- tabb világnézetében, hivatásának és mindama körülményeknek a józan belátásában kereshetők, melyek az egyenjog megvalósulását részben, vagy teljesen megakadályozzák. Talán nem téves az a felfogás se, mely a vidék nőnemének közömbösségét a magyar nővel született józan lelki vonásnak tulajdonítja, amely nem kíván egyenlőséget azzal, akit „uramu- nak szólít. Hazánkban a feminizmus még csak ifjúin ár ez a szellem. Mindezeket át- meg átgondolva, emlékezve a múltakról, és vizsgálva a jelent, érezzük, hogy a jámbor Eszterházy Pál herceg nádor imája fejezi ki leghívebben azt, amit most, szent István napján gondolunk: „Gyul- laszd fel bennünk ősatyáink buzgó szivét!“. . . Annál inkább érezzük ezt, mert a mai korra is erősen ráillik a XVI. századbeli ének: Rettenetes az vilagnac mostan minden dolga, Chudalatos nagy vaksaga és hatalmassága. Nem fog rayta az Istennec semmi igassaga; Sem haragya, sem ehapasa, sem irgalmassaga. Eger város rendkívüli közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, augusztus hó 19-én délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek fontosabb tárgyai: A kereskedelmi miniszternek leirata a Füzesabonyba 9 óra 10 perckor Budapest felől érkező gyorsvonathoz kérelmezett csatlakozás tárgyában. A siketnéma intézet céljaira átengedendő közterület III. ízben való tárgyalása. A tanács előterjesztése a törvényszékhez vezető aszfalt- járda, a Malom-utcai bikaakol, a gazdasági udvarban levő istálló és kocsiszín építése s a villanytelepi lovak átvétele tárgyában. Freuzl János dr. egri lakos indítványa a szemétszállítási-szabályrendelet hatályon kívül helyezése iránt. Faragó József és társa (Piac u.) kérelme az üzlethelyiségével szemben levő téren kisebb gépek elhelyezhetése iránt. Fekete Alajos és társai a vécsei völgyben egy uj kút létesítését, Király István és társai pedig a Makiári negyedben ,munkásházak felállítását kérik. A közegészségügyi bizottság javaslata a III. orvosi állás létesítése ügyében. Küldöttség az alispánnál. Gyöngyös város küldöttsége tisztelgett a hét elején Majzik Viktor alispánnál és átnyújtotta neki a város üdvözletét abból az alkalomból, hogy a dormándi koleravész szerencsés elfojtásáért a király legfelsőbb elismerésével tüntette ki. korát éri, mig a külföld egyes államaiban már diadalt ült. Szembeszökő az az eredmény, melyet a nyugati államoknak feminista-szövetségei máris elértek. E feminista-szövetségek küzdelmük középpontjául a női választójog kivívását tették, mint olyant, melyből minden más jogi és társadalmi egyenlőség fakad. S valóban, a külföldi feministák mindent elkövetnek e cél érdekében. Mig a feminizmus bölcsőjében, az Egyesült-Államokban, a nők választójogának megteremtésén fáradoznak, addig majdnem minden polgári, sőt még egyházi pályán is tért szorítanak a nőknek. így például: a nők választójogi világszövetségének egyik vezéralakja: Rewerand Anna H. Schaw, Amerika első nőpapjai közül való. A feminizmus szervezését, irányítását is Amerika ragadta kezébe. Amerikai nő, mrs. Charrie Chapmann-Catt asszony, a nők választójogi világszövetségének elnöke is, aki már több alkalommal megfordult fővárosunkban. Ez az energikus asszony hatalmas szellemi képességének és óriási vagyonának feláldozásával mindent elkövet a nők választójogának megvalósításáért. Különös, hogy amit a néhány millió tagot számláló amerikai feminista-szövetség eddig meg nem tudott még valósítani, tudniilik: a nők választójogát, azt már megvalósította Finnes Norvégország. A finn és norvég parlament 1905. év tavaszán törvénybe iktatta a nők Festőiskola Egerben. A múlt század hatvanas, illetve hetvenes éveiben — Egernek és Gyöngyösnek soha nem pótolható veszteségére — nem tudták mérlegelni vármegyei és városi érdekeltségeink a vasúti fővonal végtelen nagy közgazdasági fontosságát. El nem tudták képzelni, hogy milyen mérhetetlen tényező egy-egy vidéki nagyobb város fejlődésében, ha a közgazdasági élet vérkeringése közvetetlenül érinti az ilyen kulturális középpontokat. így történt, hogy például Eger is kimaradt a fővonalból s ezt a csapást soha nem tudja kiheverni, holott az olyan városok, amelyek közvetetlen összeköttetést nyertek a fő- kereskedelmi vonalak utján, valósággal tengerlépő cipőben járnak. 1850-ben például Egerben több ember (16,858) lakott, mint Miskolczon (16,435). És Egerben ma se tudtuk fölvinni a lélekszámot 30 ezerre, holott Miskolcz már 1891 ben elhagyta e numerust. A mai idők embere, aki érzi a kereskedelem és ipar roppant fontosságát, a köz érdekében minden lehetőt elkövet e téren is, de figyelemmel van minden más tényezőre, amelyből a fejlődésre bármi csekély haszon háramolhat. Innét van az, hogy egyik főtörekvése Eger politikájának: minél több iskolánk legyen, minél több tanulóval. Az iskolából, illetve az iskoláinkba sereglő tanulók révén biztos jövedelme van Eger piacának. Hogy több példát ne említsünk, az áll. polgári leányiskolával kapcsolatos- és a kezdet kezdetén működő női kereskedelmi tanfolyam is idegenből toborozza csekély számú tanítványainak egy részét. Hogy azután mily közgazdasági jelentősége van városunkra például az angolkisasszonyok szokatlan nagy méretű leánynevelőintézetének, a ciszt. rend főgimnáziumának, az érseki jogakadémiának, az áll. fóreáliskolának: azt szinte alig lehet kifejezni számokban. Mindezeket pedig azért bocsátottuk előre, hogy megállapítsuk: minden uj iskolának, minden legkisebb tanfolyamnak tudunk örülni Eger érdekében. így tehát örülni tudnánk annak a festőiskolának is, melynek tervéről említést tett passzív és aktív választójogát, vagyis ott már a nők nemcsak képviselőket választhatnak, hanem ők is megválaszthatok. Óriási siker volt ez, melynek kivívásában Gripenberg Alexandra bárónőnek, a nálunk is járt kiváló egyenjogusítónak, volt oroszlánrésze. S mi lett az eredménye annak, hogy Finnország és Norvégia megalkotta a nők választójogát? Az, hogy Finnországban az 1906. év májusában tartott választásokon 19 nőt juttattak a parlamentbe. Az 1908. év junius havában megejtett választásokon már 25 nő kapott mandátumot. A nőképviselők között volt tanító-, varró-, munkás- és parasztnő. Mi se természetesebb, hogy Gripenberg Alexandra bárónő, a „finn feminista-apostol“, mindakét választáson mandátumhoz jutott. Finn- és Norvégország példája azonnal követőre talált. A holland kormány három évvel ezelőtt terjesztett javaslatot a parlament elé, a nők választójogának érdekében. Az indítvány még nem jutott dűlőre, de bizonyos, hogy a holland kormány győzelemre segíti s aligha kell félnie attól, hogy Vilma királynő vétót mond reá. A Németbirodalomban úgyszólván parlamenti kérdéssé fejlődött a női választójog kérdése. Az eszme legbuzgóbb pártfogói a szociáldemokraták, kik a birodalmi gyűlés egyik tekintélyes csoportját teszik. E párt már régen programmjába vette a nők választójogának meg-
