Eger - hetente kétszer, 1911
1911-08-19 / 66. szám
1911. augusztus 19. EGER. (66. sz.) 3 a napokban egyik laptársunk. Mielőtt azonban nagyon örülnénk, kénytelenek vagyunk megjegyezni valamit az — igazság érdekében. Ez a megjegyzésünk pedig az, hogy az angolkisasszonyok leánynevelöintézetében már van ilyen festötanfo- lyam. Ennek kiállításán csak a most múlt iskolai év végén is 200-nál több képet volt alkalmunk látni. Képeket, amelyek csak részben készültek minta után, jórészük nem puszta másolat volt tehát, hanem természet után készült. Határozott tehetségre valló akverelleket, olaj- festményeket, pasztelleket, szén- és ceruza rajzokat s porcellánfestményeket állítottak ki a növendékek. Ez a tanfolyam a jövő 1911—12. iskolai évre ismét megnyitja termeit azok száméra is, akik tanulmányaikat már elvégezték, de a rajzolás és festés bármiféle ágában képezni vagy tökéletesíteni akarják magukat. A tanfolyam vezetője az intézet egyik angoltagja lesz, aki tehetségét tökéletesítve évekig fáradozott azon, hogy szolgálataival minél nagyobb hálára kötelezze közönségünket e jeles leánynevelőintézet iránt. Elvégezte a rajztanári kurzust, növendéke volt a budapesti minta-rajziskolának és most két éves angolországi tanulmányúiról jön haza. Ennek a rajztanfolyamnak (vagy mondjuk: festőiskolának) jövője elé nagy reményekkel tekintünk nemcsak a várható mintaszerű vezetés miatt, hanem azért is, mert az angolkisasszonyok intézetének uj, gyönyörű rajztermét oly mintaszerűen szerelte föl az intézet vezetősége, amely igy valósággal versenyen felül áll. Legfontosabb ajánlója pedig e tanfolyamnak az olcsóság, amelyet minden művelődni óhajtó nő megbír. Nemo propheta in patria sua. . . Ha már ez vonatkozik személyekre, ne vonatkoztassuk intézményekre. Vegyük legalább észre és méltányoljuk az angolkisasszonyok leánynevelőintézetét, mely híressé lett Egernek legcsekélyebb támogatása nélkül. Pedig ötven éves munkájával ugyancsak nagy szolgálatot tett Egernek, Eger nőinek. Az angolkisasszonyok rajz- és festőiskolájába egyébként szeptember 1., 2. és 3. napján lesz a beiratkozás épen úgy, mint minden más iskolájukba. valósítását ; a centralisták között is tért hódít lassankint az eszme: meg kell adni a nőknek a választójogot úgy politikai, miut gazdasági tekintetből. A szabadelvüpárt tagjai részben közömbösek, részben irtóznak a nők választójogának megvalósításától. Végül a mérsékelt pártról lehet még említést tennünk, melynek tagjai a szociáldemokratákkal együtt a legbuzgóbb harcosai a nők választójogának. Legújabban különösen Angliában ver nagy hullámokat a női választójog kérdése, melynek a szüfrazsettek napirenden levő tüntetéseikkel már az alsóház tagjai közül is sok hívet szereztek. A ködös Albionban most folyik a legádázabb harc e kérdés miatt, mivel az angol kormány Asquith-tel szívósan ellenáll. A hatóságok a szüfrazsettek vezetőit kisebb- nagyobb pénzbüntetéssel sújtják, hatóság elleni erőszak, utcai botrányok rendezése és hasonló csímek alatt; a lármásabb szüfrazsetteket pedig egyszerűen fogságra vetik. Az elzártak erre a passzív rezisztenciához folyamodnak és éhség-sztrájkkal felelnek. De eredménytelenül, mert az ilyeneket mesterségesen táplálják. Bizonyos, hogy a harc kimenetele nagy hatással lesz a többi, e kérdésben még semleges alapra helyezkedő, állam kormányainak további állás- foglalására. A feminizmussal már a világtörténetben is találkozhatunk. A különböző korok nőnemének Eger iskolái. — Az idei értesítők. — 9. Az elemi népiskolák. Az elemi népiskolákról az idén sem adtak ki értesítőket. Kár. Aki városunknak kulturális fejlődését óhajtaná figyelemmel kisérni, — éppen az elemi népiskolai értesítők hiányában — ezt aligha tudná megtenni. Nem áll semmiféle adat a rendelkezésére, amelynek segítségével a néplélek és a népkultnra fejlődését a kritika bonckésével ellenőrizhetné. Mert ne feledjük, hogy a nép művelődésének fokmérőjét nem a közép- és főiskolákban, hanem a mindenki iskolájában: a népiskolában kell keresni. A középiskolák a magasabb műveltségre készítik elő tanulóikat; a felső- és a szakiskolák ezt az általános műveltséget (a választott életpálya követelményei szerint) szakirányban fejlesztik és betetőzik; ámde a társadalom zöme, a dolgozó, a kenyérkereső nép, már hivatásánál fogva sem keresheti fel ezeket az iskolákat. Az ő lelkivilágának kulturigényei mindössze annyira terjednek, amennyit a népiskola alapvető-munkája nyújt neki a műveltségből. Ezért nem lehet közönyös a társadalom előtt, hogy a nép gyermekei évről-évre milyen számban keresik föl a népmívelődés egyetlen kultur-csarnokát, a népiskolát. Arányban van-e a népiskolákba járók száma a népsűrűség és a természetszerű szaporodás arányszámával. Szóval az ifjú generáció, a jövő társadalma teljes egészében veszi-e igénybe a haladás, a szellemi fejlődés, a művelődés alapvető-intézményét, hogy végre-valahára a magyarság szellemi fajsulya is emelkedjék, avagy még most is a régi, hagyományos iskolakerülés divatja járja? . . . Ha valamire ráillik ez a mondás: a számok beszélnek, — a népiskolák iskolalátogatási viszonyainak statisztikájára illik legjobban. És éppen erről nem adnak ki értesítőt. Ami kultúrtörténeti adatul szolgálhatna a jövőnek, azzal nem törődik senki. Értesítők hiányában, egy kis utánjárással, — a hivatalos statisztikai adatok alapján — összeállítottuk Eger város népoktatási intézeegy-egy képviselője, aki születése, vagy más körülmények folytán közel állott az uralkodóhoz, mint a világi hatalom képviselőjéhez, sokszor törekedett arra, hogy magának a kormányzásban egyenlő rangot biztosítson a férfiével. Az újkor történetében elég példa erre Medici Katalin, a szent Bertalan-éj hirhedt rendezője. Számos példát lehetne még felhozni, jóllehet igaz, hogy a felhozható esetekben lefolyt küzdelmek látszatra politikai mezt öltenek. Nem csoda tehát, ha a felületes Kutató az oly történeti eseményben is, — melynek szereplői a nő- és a férfinem egy-egy képviselője, a közöttük lefolyt küzdelemben — csak politikai okot keres. Véleményünk szerint az ily természetű történeti eseményekben lefolyt küzdelmek egyik előidéző okát a nő részéről mindig az egyenlőrangra való törekvésben kell keresnünk. Az erre való törekvés azonban, a küzdelem hevében, fölismerés nélkül lebegett úgy a politikai hatalomért versengő nő, mint kora előtt. A világtörténetből meríthető példákban a nőnemnek csak egy-egy képviselője törekedett az egyenlőjogra s igy annak küzdelmét személyi természetűnek és nem az egész nőnem törekvésének kifejezője gyanánt kell tekintenünk. A feminizmus szülője a legújabb kor s az egyen- jogosítás kérdése napjainkban lett általánossá, mig a múltból meríthető ilynemű küzdelmek csak személyi törekvések voltak. S—r. teinek népességére vonatkozó adatokat, melyeket a következőkben ismertetjük. A most bezárult 1910/11. tanévben az elemi népoktatást a 26 tantermes állami, a 14 tantermes róm. kát., a 4 tantermes izr. iskola, továbbá az angolkisasszonyok 4 tantermes róm. kát. leányiskolája látta el Egerben. Ezek mellett még két gyógypedagógiai intézet is működött: a gyengetehetségüek 2 tantermes kisegítő iskolája és a siketnémák intézete 6 tanteremmel. Ezekbe az iskolákba a tanév elején ösz- szesen 2790 mindennapi (6—12 éves) tankötelet gyermek iratkozott be. És pedig: az állami iskolába. . . . 735 flu 736 leány = 1471 a rém. kát. „ .... 598 n 261 Oi 10 GO II c a z angolkisassznyokhoz . . — V 244 * = 244 az izr. iskolába .... 75 n 52 , = 127 a siketnéma intézetbe . . 31 ti 28 . = 59 a kisegítő iskolába . . . 20 V 10 O co II t Ö sszesen: 1459 íiu 1331 leány = 2790 A tanév végén persze ezek a számadatok megváltoztak, de nem lényegesen. Az állami iskolában . . 677 fiú 654 leány = 1331 A rém. kát. „ . . 587 n 253 n = 840 Az angolkisasszonyoknál . — n 227 n = 227 Az izr. iskolában. . . . 75 n 52 •. - 127 A siketnémáknál.... 31 V 28 „ = 59 A kisegítő iskolában . . 20 V 10 O CO II r ö sszesen 1390 n 1224 . = 2614 tanuló fejezte be a tanévet. A hiányzó 176-ból 7 meghalt (5 fiú, 2 leány), 100 kimaradt (23 fiú, 77 leány), a többi pedig részben elköltözött, részben más iskolába iratkozott. A legtöbb gyermek a cifratéri állami elemi iskolába járt. 328 (175 fiú, 153 leány). Ezután a belvárosi róm. kát. fiúiskola (Liceum) következik 319, majd a belvárosi állami fiú iskola 302, a belvárosi áll. leányiskola 301, a Szvo- rényi úti állami iskola 259 (127 fiú, 132 leány) és az angolkisasszonyok elemi leányiskolája 227 növendékkel. Legkevesebb látogatója (17 fiú, 12 leány) a sáuci róm. kát. iskolának volt. Itt említjük meg, hogy az elemi népiskolákkal kapcsolatos gazdasági ismétlő iskolának az év elején 376 (250 fiú, 126 leány), az év végén 456 (286 fiú, 170 leány) növendéke volt; az általános ismétlő iskolába pedig az egész éven át 74 (29 fiú, 45 leány) iskolaköteles járt. * Eger iskoláinak értesítőit lapozgatva, önkéntelenül is arra gondol az ember, hogy ugyan hány tanuló járt minálunk iskolába a most bezárult esztendőben? Nem nehéz rá a felelet. íme: Joghallgató volt . . . . 110, az óv végén 97 Hittanhallgató . . . . 51, n 17 ii 51 Tanítóképezdósz . . . . 91, n 17 17 86 Gimnáziumba járt . . . 476, n 17 17 452 Reáliskolába járt . . . 333, n 17 11 296 Keresk. tanono isk.. . . 59, n 17 „ 44 Iparos tanono isk. . . . 553, n 17 17 437 Gazd. ism. iskolába . . . 250, n 11 77 286 Általános ism. isk. . . . 29, ti fi n 29 Elemi iskolás . . . . 1459, 17 11 17 1390 Szervita növendék . . . 7, 17 17 7* összesen 3418, az év végén 3175 Ezek azonban csak a fiú növendékek. A leány tanulók létszáma sem sokkal kevesebb ennél. Felsőbb leányiskolába járt 151, az óv végén 145 Tanítónőképzőbe .... 118, n n n 114 Rk. polg. leányiskolába . 130, 17 17 17 125 Állami polg. leányiskolába 136, 17 17 rí 126 Női kereskedelmibe. . . 30, rí Ti 17 30 Elemi iskolába .... 1331, 77 17 77 1224 Gazd. ism. iskolába . . 126, 71 11 17 170 Általános ismétlő iskolába 17, 17 17 17 Dohánygyári ism iskolába 42, n 77 17 42 összesen 2081, az ÓV végen 1993 *) A eiszt. növedékek és a nem teologos kispapok a főgimnázium létszámában benn foglaltatnak.
