Eger - hetente kétszer, 1911
1911-08-19 / 66. szám
Előfizetési árak: Egész évre- .. 10 korona. Fél évre _____ 5 >• N egyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények = intézendők. ===== Kiadőhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 66. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. Szombat, augusztus 19. Hol vagy István király? Eger, 1911. aug. 18. ' (=) Az egri várrom fölött magasló „Királyszéke“ dombról szemlélte egykor első szent királyunk szent János evangélista díszes egyházának építését. Eger körülzárt vidékén a magyar ősvallás áldozó tüze jó későn adott helyet Krisztus keresztjének; azért az apostolkirálynak különös gondja volt rá, hogy Kataprán püspök városa a keresztény hitnek minél erősebb vára legyen. Kilencszáz esztendő múlt el azóta. Abból a templomból, melynek épülésén az első magyar király szeme oly jólesőn gyönyörködött, csak egy pilléroszlop maradt. Ott áll most is a várban ez a 900 éves oszlop. Később a XIX. században élt Oatagrande művét, épen szent István király szobrát állították reá. A nagy király jobb-keze nemzeti ereklyénk. Amikor kegyelettel körülhordozzák azt Budavárában augusztus 20-án, országszerte felhangzik az áhí- tatos ének: „Hol vagy, István király? Téged magyar kíván“... De, valljuk meg, aligha szívből át- érzett visszaóhajtása ez már szent István királynak és az ő szellemének; aligha őszinte és mélyen szántó búson- gás afelett, hogy az ő munkás kezével plántált vallásos közérzés szellemi templomából is csak romrészek, töredékoszlopok maradtak. Mert „Virágos kert vala hajdan Pannónia,“ hanem ékes virágait nemcsak tatár, török taposta le, nemcsak külső ellenség és belső viszály háborús zivatarai tépték meg, hanem „Annyi balszerencse közt S oly sok viszály után“ virágos kertünknek vérrel ázott földjén az újkori társadalom-bölcsészet bolondgombái is felburjánzottak, és felverte azt, szinte kiirthatatlanul elharapódzott benne az idegen gyom. Vajmi kevés eredménnyel keressük szent István virágos kertjében az ő szellemének üdvös illatát. A haza bölcse mondta az ország- gyűlésben, 1848. aug. 8-án, hogy „a népnek vallásos érzelmeit sérteni meg . . . vétek a nemzet és a nemzet biztossága ellen.“ Részletezés nélkül is közismert, hogy hiszen az enemű vétkek száma légió. „A vallásnak legnagyobb megvetői, — írja Eötvös József báró, — nem győzik ismételni, mennyire szükséges az a népnek; nekem pedig úgy látszik, hogy a vallás azoknak, kik a nép fölött uralkodnak, még szükségesebb.“ Ha már most erre a még szükségesebbre vonatkozóan országos ügyeink intézőivel szemben alkalmazzuk Napóleonnak Bertrandhoz intézett szavait: „Ha ön nem hiszi, hogy Jézus Krisztus igaz Isten, akkor bánom, hogy tábornokká tettem önt,“ — ugyan hányán maradnának, kiknek vezető szerepre jutását nem kellene megbánással illetnünk ? * De maradjunk csak ősi városunk határain belül, melyről szálló ige volt egykor, hogy: Agria orat et docet. Ha megint ott ülhetne István a Királyszéke dombon! És számba vehetné: mi van abból, amin építő jobbja annyit fáradozott egykor? — amint a kövek épületéből nem mutathatunk többet annál az árva oszlopnál, úgy a szellemerkölcsi élet számonkérése is meglehetős zavart okozhatna. Látna egy várost, amely ugyancsak közömbös mindaz iránt, ami túl Az „EGER“ tárcája. A feminizmus történetéből. Élénk társadalmi mozgalmak jellemzik napjainkat. Céljuk, hogy ledöntsék a nemzetek, ezek társadalmának egy-egy osztálya, sőt a személyek között fennálló válaszfalakat, melyek a faji, nyelvi, vallási és más különbségek következései. E mozgalmak legismertebbjei: a szocializmus, a kommunizmus, a békemozgalom, az esperantizmus stb. A napjainkat jellemző társadalmi mozgalmak egyike a feminizmus is, más néven a nő- egyenjogusítás, vagy nőemancipáció. A feminizmus az a társadalmi mozgalom, melynek célja a nőt minden irányban egyen- jogusítani a férfival. Mellékes célja a gyermekek nemi felvilágosítása. A feminizmus ama küzdelemben nyilvánul, melyet a kultúrállamok nőneme indított az elnyomójának vélt férfinem ellen. A küzdelem előjelei már néhány évtizeddel ezelőtt mutatkoztak. Szervezetten az Egyesült-Államokból indult ki, mindössze három-négy évtizeddel ezelőtt. A mozgalom csakhamar átcsapott Európa nyugoti államaiba, igy Francia- és Angolországba. A múlt század utólsóelöttí "évtizedében már Közép- és Észak-Európa államaiban is szervezetten lép föl és különösen Németország, Svájc, továbbá Finn- és Norvégország nőneme fogadta nagy lelkesedéssel. A szervezett mozgalom a két előbbi államból indult tovább s monarchiánkat érintve, kevés pihenés után Ázsia legkeletibb államában, Japánban, állapodott meg s az ott fellépő egyen- jogusító mozgalmakon az európai és amerikai hatás összetalálkozása ismerhető fel. A mozgalom nagyobb megszakítást csak Oroszországban és Ázsiában szenvedett, mert az ott élő társadalmak még nem értek meg az ilyen küzdelemre. Hazánkban az egyenjogúsításra való törekvés a múlt század utolsó évtizedében jelentkezett először. Az államot fenntartó polgári osztály értelmiségének nőneme fogadta különös lelkesedéssel. És alighogy ismertté lett, buzgó hívei már is egyesületet alakítottak az ország szivében, a Magyar Feministanők Országos Egyesülete néven. Vezetői legnagyobbrészt nők, noha a főváros közéletében ismert férfiak közül is buzgó feminista egynéhány. A vezetők cs khamar bejárták az ország nagyobb városait, mindenütt felolvasásokat, előadásokat tartva a feminizmus, illetve a nőegyenjogusítás mibenlétéről és céljáról. Az addig elszigetelten működő különböző nőegyesületeket a Magyar Nöegyesületek Szövetségében tömörítették s működésüket a Budapesten szervezett középpontban egységesítették. (V. kerület, Mária Valéria- utca 12.) Innen bárkinek kérelmére küldenek céljukról ismeretterjesztő, vitatkozó tartalmú nyomtatványokat s aki hívük, azt ezek által szakismeretekkel gazdagítani, sőt még jobban megszilárdítani, aki pedig ellenségük, azt ezekkel akarják meggyőzni. A felsoroltakkal még nem merül ki buzgó feministáink sokoldalú tevékenysége. Alig három évvel ezelőtt, a Magyar Nöegyesületek Szövetsége kebelében, a világbéke és az alkoholellenes mozgalom érdekében egy-egy szakosztályt létesítettek. Az alkoholellenes szakosztály meg- alakúlása után azonnal röpiratot adott ki a szülők számára, hogy miért és miként védjék gyermeiket a szeszes italok élvezésétől. E két szakosztály azóta szóval és tettel küzd e valóban magasztos célok megvalósításáért. Anyaegyesület, tehát a Magyar Feministanők Országos Szövetsége, ezalatt lapot indított A no és a társadalom címen, mely az egyedüli magyar feminista szaklap. Majd azután felolvasások és szabadelőadások tartására meghívta a külföld legkiválóbb feministanőit. A meghívásra 1908. április havában Gripenberg Alexandra bárónő, a finn feministák legkiválóbbja, tartott nagysikerű előadást a nők választójogáért. Ha-
