Eger - hetente kétszer, 1911
1911-08-16 / 65. szám
2 EGER. (65. sz.) 1911. augusztus 16. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, augusztus hó 12-én, délelőtt 11 órakor Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, mely, hogy nem fulladt bele a nálunk immár nem szokatlan hangos és izgalmas jelenetekbe, az az elnöklő polgármester erélyes intézkedéseinek volt köszönhető, aki ugyanis két ízben csillapította le a harcias kedvben levő városatyák csoportját azzal, hogy a közgyűlést menten felfüggeszti, ha a tárgyalások nyugodt menetét megakasztják. A közgyűlés napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Az elnöklő polgármester bejelentette, hogy őfelsége, a király, Kállay Zoltán dr., Hevesvármegye főispánját a polgári erények legnagyobb díjával, a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. Miután Kállay Zoltán dr. nem csupán Hevesvármegye, hanem mint a város polgára és képviselőtestületének tagja, Eger város közügyei iránt is mindenkor nagy érdeklődést tanúsított, indítványozza, hogy a közgyűlés ugyanolyan szívből jövő meleg érzéssel üdvözölje őt most, kitüntetése alkalmából, mint amilyen szívbeli jóakarója ő a mi városunknak. Ezért javasolja: hogy Kállay Zoltán dr. érdemeit iktassák a közgyűlés jegyzőkönyvébe, azután feliratban üdvözölje őt a közgyűlés, mely feliratot küldöttség adja át a kitüntetettnek; végül pedig, az esti 6 órai vonathoz, melyen Kállay Zoltán dr. marien- badi üdüléséből hazaérkezik, vonuljon ki a közgyűlés és részesítse méltó fogadtatásban városunk kitüntetett, illusztris polgárát. A közgyűlés a polgármester javaslatait egyhangúan elfogadta. Ezután interpelláció következett. Kánitz Gyula dr. felháborodását és megbotránkozását fejezte ki az ujság-elárusítással foglalkozó rikkancsok éktelen ordítozásai felett, akik napnap után fülhasító lármával ordítozzák tele a várost és teszik idegessé az utcán járó-kelő közönséget. Annyira megy már a rikkancsom tolakodása, hogy ha az utcán két-három úri ember megáll beszélgetni, a rikkancsok nyomban ott teremnek és vad üvöltözéseikkel lehetetlenné teszik a társalgást. Azt kérdi a polgármestertől, hogy van-e neki erről tudomása, és hogy szándékozik-e megrendszabályozui a tűzte azt a gomblyukába Ekkor megfogta a Szig- rid kezét és megcsókolta sokszor egymás után. De a vacsorára hívó harang szava csendül meg a teremben; gyorsan karját nyújtja a kis leánynak és úgy vezeti be az ebédlőbe. Útközben egy pár a hátuk mögé kerül és Szigrid hallja, amint valaki igy szól a grófhoz. — Jó estét, Ringström! Egész este akartam veled beszélni, de nem tudom, hová lettél 1 Üdvözletét hozok Öméltóságától, a nődtől. Jól érzi magát és jó mulatságot kíván neked. Kingström szerette volna befogni a beszélőnek száját, de már késő volt. Csak valami érthetetlen dörmögést hallatott válaszul. A karja alatt tartott kis kéz ernyedten siklott ki a kezéből. Mondani akart valamit a mentségére, de dadogva kiejtett szavai is a torkába fúltak, mikor szeme a halotthalvánnyá lett leányka szemeivel találkozott. A leány ajka görcsösen remegett és mégis büszke megközelíthetetlenség látszott az arckifejezéséből. De azért csöppet sem nagyvilági mozdulattal kapott a gróf gomblyukában ékeskedő piros rózsa után, melyet a földre dobott és haragosan reátaposott. Azután pedig, mint a gyík, eltűnt az embertömegben anélkül, hogy egyetlen szóra is méltatta volna csalárd lovagját. Svédből szabadon. rikkancsok túlkapásait ? A polgármester helyett Fridi Gyula rendőrkapitány felelt. 0 is úgy találja, hogy ebben a tekintetben már tarthatatlan az állapot. Az alispán ugyanis csak úgy engedte meg az utcai ujság-elárusí- tást, ha az reggel 7 órától csendben történik; a rikkancsok ellenben már 6 órakor reggel elárasztják a város utcáit és teli torokkal ordítoznak az utcákon. Több ízben figyelmeztette is erre a körülményre az ujságelárusító lapkiadót, de sikertelenül. Most azonban fölterjesztést tesz az alispánhoz, melyben a közrend érdekében megfelelő intézkedést kér. Az elnöklő polgármester jobbnak véli, ha nem a rendőr- kapitány, hanem a közgyűlés ír föl az alispánhoz e tarthatatlan állapot megszüntetése végett. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a polgármester javaslatát és igy valószínű, hogy városunk utcáin a kirgiz-pusztákra emlékeztető ordítozás végre-valahára megszűnik. A napirend első tárgya a város tanácsának az 1911. évre utalványozott államsegély felosztására vonatkozó javaslata volt, mely szerint, miként tavaly, az államsegély a városi tisztviselők és alkalmazottak fizetésének és lakbérének kiegészítésére fog arányosan szétosztatni. A közgyűlés a javaslatot tudomásul vette és jóváhagyás végett fölterjeszti a vármegye törvényhatósági bizottságához. Szentes Anzelm ciszt. r. kormányzó perjel köszönő átiratát a város képviselőtestületének Vajda Ödön zirci apát halála alkalmából küldött részvétiratára; valamint Samassa József dr. bíbornok-érsek köszönő-iratát, a negyvenéves püspöki-jubileum alkalmából küldött üdvözlő feliratra, — a közgyűlés tudomásul vette. Az első vihar az irodaszerek szállítása tárgyában megtartott versenytárgyalásról fölvett jegyzőkönyv körül volt, kitörőben. Hárman pályáztak : Bauer H. és Fleischmann Dávid egri kereskedők és egy budapesti cég. A Bauer-cég a szállítandó 33 irodai cikk közül 9-re utóajánlatot is tett, Fleischmann Dávid pedig a papirosnak rizsmáját számította 1000 helyett 250 ívenkint. Militzer Gyula úgy látja, hogy a város versenytárgyalásainál a szabálytalanságok szinte állandósulnak, ezért indítványozza, hogy a versenytárgyalást semmisítsék meg és az irodaszerekre hirdessenek uj pályázatot. Strausz Sándor is helyteleníti a Bauer-cég eljárását, aki akkor tesz utóajánlatot, amikor a többi ajánlattevő árajánlata már ismeretes. Csatlakozik Militzer Gyula indítványához. A vihar akkor kezdte emelgetni szárnyait, amidőn Kánitz Gyula dr. tiltakozott az ellen, hogy a Bauer-céget a közgyűlés termében gyanúsítsák. Ha szabálytalanság történt, semmisítsék meg a versenytárgyalást, de senkit se gyanúsítsanak, mert hiszen az utóajánlat is, mely jóval olcsóbb a többinél, csak a város érdekében történt. A közgyűlés a versenytárgyalást megsemmisítette és uj ajánlati tárgyalást rendelt el. Ezután a helypénzjegyek szállítására az Egri Nyomda-részvénytársasággal kötött szerződést fogadta el a közgyűlés; majd névszerinti szavazással elfogadta a Kertész-utcai iskola építésére fölveendő kölcsönre a Hevesmegyei Hitelbank ajánlatát. Czegléd város polgármestere átírt, hogy Eger város közönsége is támogassa Czegléd városának az 1886. évi XXII. t.-c. 138. §-ának hatályon kívül való helyezésére irányuló föl- iratát. (Ez a szakasz az állami, megyei és községi tisztviselőknek, papoknak és tanítóknak pótadó-mentességére vonatkozik.) A közgyűlés hasonló szellemű felirat küldését rendelte el. A második vihar előszele akkor kezdett fujdogálni, mikor a gyümölcspiacnak a Knézich Károly-utcába leendő áthelyezése került napirendre. Szerencsére ezt a „vihart“ is még idejekorán lefújta az elnöklő-polgármester erélye. Az ipari és kereskedelmi szakosztály ugyanis azt javasolta, hogy gyümölcs-érés idején, vagyis a cseresznye-éréstől kezdve szüretig, a gyümölcs-piacot helyezzék át a Knézich Károly- utcába, mert a Kossuth-téren a napi piacnak is szűk a hely és igy a naponkint eladásra kerülő 2000—4000 puttony gyümölcs a vevők számára csaknem hozzáférhetetlenné válik. Mélypataki' Ignác a piacnak jelenlegi helyén való meghagyása mellett foglal állást, vagy ha már áthelyezik, akkor a Káptalan-utcában jelöljék ki neki a helyet. Fridi Gyula rendőrkapitány a Knézich Károly-utcát ajánlja, mely könnyen megközelíthető a Kossuth-térről és eddig is kisegítő-piacul használtatott. De ha ezt nem fogadnák el, akkor a Deák Fereuc-utat ajánlja, mely a vasúthoz is közelebb esik. Kánitz Gyula dr. is a Deák Ferenc-utat tartja a legalkalmasabb gyümölcs-piacnak. A földmíves- képviselők persze ezt messzillették és nagy zajjal a Mélypataki indítványát kívánták határozattá emeltetni. A közgyűlés többsége azonban a Knézich Károly-utca mellett döntött és így a gyümölcsös piac oda kerül. Ezután gyorsan végzett a közgyűlés a napirend hátralévő részével. A fürdőkhöz vivő, és a Tél-utcában építendő aszfaltjárdák vállalatba adását, valamint Alföldi Dévid dr. részéről a telekfeldara- bolási (parcellázási) szabályrendelet módosítására tett indítványt, úgyszintén a Hevesmegyei Takarékpénztárnak utcavonal megállapítására vonatkozó kérelmét elfogadták. Özv. Gebhardt Sáudornénak az építési szabályrendelet módosítására irányuló kérelmét ellenben elutasították. Losonczi János köztérvételi ügyét és a gazdasági munkásházak építésére vonatkozó előterjesztést újabb szabályszerű tárgyalás végett szeptember hó 23-ára tűzték ki. A Gólya-utca rendezését és csatornázását elrendelték. Az érseki major területének megvételére nézve a tanács azt javasolta a közgyűlésnek, hogy írjon fel a közgyűlés a bíbornok-érsekhez és kérje föl, hogy amennyiben a kérdéses területet eladná, várja be a városnak erre nézve teendő ajánlatát. Egyben pedig egy bizottság kiküldését kérte a major területének megszemlélésére és értékének megbecsülésére nézve. A közgyűlés a javaslat értelmében határozott. Miután még Petravich Antalt házadómentességi kérelmével elutasította és Soós András végzett főreáliskolai tanulónak, hogy magát a rajztanári pályára kiképeztethesse, félévenkint 50—50 korona segélyt szavazott meg, a közgyűlés Pálinkás András és Mlinko Albert rendőrök és vizsgázott fertőtlenítők 10—10 korona havi segély megszavazása iránt való kérelmét vette tárgyalás alá, azonban, dacára annak, hogy Kassuba Domokos, a közegészségügyi bizottság elnöke, melegen pártolta ennek a két derék, nehéz és önfeláldozó munkát teljesítő embernek a kérelmét, a közgyűlés 12 szóval 12 ellenében, a polgármester döntésével kérelmüket elutasította. Ezzel a közgyűlés déli 1/2I-kor véget ért. Hevesvármegye rendkívüli közgyűlése. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn délelőtt */410 órakor Kállay Zoltán dr., valóságos belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés napirendje meglehetős szürke mindennapiasságot mutatott; a valóságban azonbau ünneppé nőtte ki magát ez a közgyűlés, mert a megbecsülés és a szeretet impozáns megnyilvánulásával ünnepelte a vár
