Eger - hetente kétszer, 1911
1911-08-16 / 65. szám
1911. augusztus 16. EGER. (65 sz.) 3 megye köztiszteletben álló főispánját abból az alkolomból, hogy a király a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságra emelte. A napirend előtt ugyanis szót kért Majzik Viktor alispán és fenkölr, ékesszólással üdvözölte a közgyűlés elnöki székében ülő főispánt uj méltóságában. Az a két évtized, — úgymond — melyet Kállay Zoltán dr. mint főispán a vármegye élén töltött, tanúsága annak a nagy munkaszeretetnek és nagy munkabírásnak, melyet a vármegye és annak közönsége érdekében, fáradságot nem ismerve, mindenkor a legnagyobb készséggel, ritka közigazgatási szaktudással és munkaképességgel, köz- megelégedésre, mindenki elismerésére végezett. A vármegye közönségének jóléte és érdeke lebegett mindenkor és mindenben a szemei előtt; ez irányította minden cselekedetét, ez vezérelte minden gondolatát. Ezért kiválóak az ő érdemei és ezért olyan őszinte, igaz és osztatlan az az öröm, melyet a vármegye közönsége érez afelett, hogy annak a magas közjogi méltóságnak a díszét, melyet a vármegye főispáni székében az ő személye tölt be, immár a legmagasabb közjogi kitüntetéssel méltányolt érdemei által még magasabbra emelte. A vármegye nevében üdvözli a királyi kitüntetés alkalmából, valóságos belső titkos tanácsosi méltóságában a főispánt és biztosítja őt a vármegye közönségének — melynek érzelmeit tolmácsolja — mély ragaszkodásáról, sze- retetéről és tiszteletéről. Hellebronth Géza a vármegye ellenzéke nevében kér szót és kijelenti,hogy örömmel csatlakozik az alispán üdvözlő szavaihoz. Bár olyan kormányt képvisel a kitüntetett főispán, amely kormánynak politikáját elitéli és amely ellen küzd a vármegye ellenzéke, mégis örül az emberben a lélek, örül a szív, hogy a királyi kitüntetés most őt, az érdemesek közül a legérdemesebbet érte, aki pártatlan igazságossággal, nagy közigazgatási tudással, fáradhatatlan közgazdasági tevékenységgel és mindenki iránt lekötelező szívélyességgel kormányozza vármegyéje ügyeit. Ez az oka annak — fejezi be üdvözlő szavait, — hogy a vármegye közönsége most pártkülönbség nélkül örvend a kitüntetésnek és őt ez alkalomból a legmelegebben üdvözli. Kállay Zoltán dr. elnöklő főispán hálás szívvel mondott köszönetét a szívélyes üdvözletért. Úgy érzi, hogy annak a húsz évnek munkássága, melyet a vármegye érdekében kifejtett — bár nem vallhatja magát e vármegye szülöttének — szivében, lelkében mégis összeforrasztotta őt ezzel a vármegyével és ennek közönségével. Büszkén vallja magát hevesmegyeinek és Ígéri, hogy miként eddig, ezután is az lesz az egyetlen törekvése, hogy nem csupán a kormány, hanem a polgárok becsülését és szeretetét is kiérdemelje. A közgyűlés éljenzéssel honorálta az elnöklő főispán szavait és ezzel rátért a napirendre. Mindenekelőt a vármegye által szükség- lendő fűtőanyagok beszerzése iránt intézkedett; majd feloldotta Eger város képviselőtestületének azt a határozatát, mely a rendőrlegénység fizetésének rendezését a rendőrség államosításáig függőben tartja és újabb megfontolás végett azzal küldte vissza, hogy jogtalan és méltánytalan volna ezt az ügyet a mai tarthatatlan állapotában továbbra is meghagyni. Ecséd község kölcsönügyét és Tiszaigar közlegelő vételét jóváhagyta a közgyűlés; a dormándi és füzesabonyi artézi kutak fúrásához pedig hozzájárult. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvármegye közigazgatási bizot'sága hétfőn délelőtt 10 órakor Kállay Zoltán dr. valóságos belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott, melynek napirendje előtt Keglevich Gyula gróf orsz. gyűlési képviselő, a közigazgatási bizottság, mint a vármegye törvényhatóságának első bizottsága nevében üdvözölte Kállay Zoltán dr. főispánt, magas és jól kiérdemelt kitüntetése alkalmából. Kállay Zoltán dr. meghatva mondott köszönetét a megemlékezésért és arra kérte a bizottság tagjait, hogy tartsák meg őt továbbra is eddig tapasztalt jóindulatukban és barátságukban. A napirend a szokásos jelentések felol- vasával kezdődött, melyek során tudomásul vette a bizottság, hogy a vörheny-járvány Egerben lényegesen csökkent; a hasított körmü állatoknak száj- és körömfájása is remélhetőleg alábbszáll, mert eddig az ideig 9 kis község kivételével a vármegye összes községeiben levő állatállomány keresztül esett már e veszedelmes ragadós állatbetegségen. A közigazgatási bizottság legközelebbi ülése szeptember hó 11-ére tűzetett ki. A karácsond—nagyfügedi törvényhatósági utón a Karácsond községben levő régi híd átépítését engedélyezte a bizottság. A tiszai ártéri hidak helyreállítására kötött szerződést pedig jóváhagyta. A napirend érdekesebb ügyei voltak még, hogy a pásztói Baross-utcát, házi kezelésben rendelték kiépíteni, László János gyöngyösi molnárt vizhasználati jogának meghosszabbítása ügyében tett fölebbezésével elutasították, Ambrus Dezső műszaki napidíjast pedig további egy évig alkalmazzák az államépítészeti hivatalnál és eddigi 5 korona napidíját 6 koronára emelték fel. Eger iskolái. — Az idei értesítők. — 8. Az iparostanonc iskola. Az egri közs. iparostanonc-iskola 1910/1911. tanévi működéséről Grónay Andor igazgató adta ki az értesítőt. Érdekes adatokat tartalmaz és szolgáltat ez is Eger város kulturális fejlődéséről. Az Értesítő első közleményében Jankovics Dezső polgármester és Fogéi Ágoston, az iparostanonciskola felügyelőbizottsága elnökének érdemei vannak méltatva, akik közül az elsőt — tudvalévőén — királyi tanácsossá, a másodikat kereskedelmi tanácsossá nevezte ki a király. Az iskolának az imént bezárult iskolai év végén 437 növendéke volt, akik egy előkészítő, három I-ső, két II-dik és két Ill-dik osztályba voltak arányosan beosztva. A tanulók hullámzása a tanév folyamán ennél a létszámnál természetesen jóval magasabb volt. Összesen 553 iparostanoncot Írtak be az iskolába, kik közül az iskolai év folyamán 95 felszabadult, 19 kimaradt és 2 meghalt. Az iskolai év végéig megmaradt tanulók vallásukra nézve igy oszlottak meg: 387 rom. kát., 22 ref. és 28 izr., akik valamennyien magyar anyanyelvűek. A tanítótestület Grónay Andor igazgatón kivül Kiss Alajos, Csepreghy Gyula, Demeczky Lajos, Dienes József, Fejér Béla, Gáspár István, László Lehel, Pilis Béla, Símcsó József, Skul- téthy Béla, Szabó Vilmos, Vadász Lajos és Vétek Sándor óraadókból, továbbá Korom Pál (rk.), Tóth István (ref.) és Kertész Ignác (izr.) hitoktatókból állott. Az iskola növendékeinek munkáiból, az ipartestület közreműködésével, az év végén (junius 11—18.) rajz- és munkakiállítást rendezett a tanítótestület. A kiállításon 129 tanuló 164 darabbal vett részt. A kiállított tárgyak közül 7 darabot megvásárolt a közönség összesen 128 kor. 60 fillér értékben. A rajzés munkakiállítás alkalmából a szorgalmas, jó- magaviseletü és munkás tanoncok megjutalma- zására 679 koronát fordítottak. A megjutalmazott tanulók, valamint a jutalmakra adakozók névsorát is közli a 28 oldalra terjedő Értesítő. —szky. HÍREK. Eger, 1911. augusztus 15-ém Tájékoztató. Aug. 16. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Kiskörén. „ 19. Eger város közgyűlése. „ 20. SzoDt István király ünnepe. Buesu a várban. „ 20. Bókusz-bucsu. „ 20. Az Egri Dalkör népünnepélye. „ 20., 21. Országos vásár Gyöngyösön. „ 21. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 23. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 27. Országos vásár Poroszlón. „ 28., 29. Országos vásár Hatvanban. Nagyboldogasszony napja. A mai nappon a magyar katolicizmusnak fönséges ünnepére virradtunk. Ismét évfordulójához értünk annak a napnak, amelyen első szent királyunk, életének utolsó perceiben és az ország nagyjainak jelenlétében — a Boldog- ságos Szűz oltalmába, pártfogásába ajánlotta hazánkat. Ezért lett a Szűz Patrona Hungáriáé s ezért lett a Szüzmáriás lobogó a magyar nemzet függetlenségéért folytatott küzdelmeknek megszentelt jelvénye. Ezért sír föl a Magyarok Nagyasszonyához a XVI. század megható éneke: Boldogasszony Anyánk, Bégi nagy Pátronánk, Nagy Ínségben lévén, így szólít meg hazánk: Magyarországról, Bomlott hazánkról Ne feledkezzél meg Szegény magyarokról! És igaza volt az éneknek, amely azt mondotta: Virágos kert vala Hajdan Pannónia, Mely kertet öntözé Híven Szűz Mária. . . A „virágos kert“ még most is megvan, még most is a mienk, de bizony úgy pusztul belőle a virág, amiképen fogy a Mária-kultusz ereje, bensősége. Fogyatkozik az élő hit, pusztul a tiszta erkölcs. Diadalmasan ünnepük, mentegetik a gonoszságot, a bűnt; nevetségessé teszik a vallásosságot; üldözik az Egyházat és azokat, akik ragaszkodnak hozzá. . . Megromlott a nemzet. És a jövő semmi jóval nem biztat; az ifjúság kezéből kihullott az olvasó, hogy az üresen maradt kéz görcsösen ragadja meg a boros poharat és a kártyát. . . Szívből fakad tehát a jobbak imája e napon Magyarország Patronájához: Körülvette országunkat A nyomor, az Ínség; Bánatunkat újra kezdjük, Noha vége sincs még! Pusztulunk és ha nem segítsz, Mindnyájan elveszünk. Magyarország Nagyasszonya, Könyörögj érettünk! . . . Nagyboldogasszony napján a szokásos ünnepi rend szerint tartották templomainkban az istentiszteletet. A főszékesegyházban Foltin János prépost-kanonok mondotta a 9 órai ünnepi misét.
